Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.
Ülésnapok - 1881-295
186 2ö5 országos ülés jacu.ir 2-1. 1S84. való törekvés pénzhiányában megszokott bukni, ugy történt ezzel is. Czélba vétetett egy 4-ik, illetőleg egy iparos osztály felállítása és a város közönsége, daczára annak, hogy deficittel küzd, elhatározta, hogy 1000 frtot ad e czélra és azután az ottani takarékpénztár megszavazott 500 frtot. De ez az 1500 frt nem volt elég, hogy az óhajtott iparos szakoktatás érdekében legalább a rajzterem kellő felszereléssel felállittathassék és mint tudom, a városi közönség bátor volt a szakminister úrhoz folyamodni, kitől Ígéretet nyert, hogy gondoskodását nem fogja kikerülni. Minthogy pedig mindeddig e fontos kérdés megoldáshoz nem közelít, bátor vagyok felhasználni ez alkalmat, miután azt hiszem, az egy millió frint népnevelési átalányra nézve a minister urnak az átruházási jog meg van adva, hogy felhívjam a t. minister ur figyelmét, méltóztassék a marosvásárhelyi polgári iskolának iparos szakosztályai való ellátását felkarolni és ha még kellőleg nem tanulmányozta volna, méltóztassék az adatok beszerzésével lehetőleg ezen iskolát is segélyezésben részesíteni, hogy ez által a több mint 200 iparos ifjú kellő kiképeztetést nyerhessen. Trefort Ágost, vallás és közoktatási miniszter: T. ház! Nagyon óhajtom, hogy minden törekvés, mely a magyar ipar előmozdítását tűzi ki czélul, eíőmozdittassék; főkép a rajzra fektetek igen nagy súlyt és ha valamely város, mely a maga erejéből fentartja az iskolát, ennek érdekében hozzám fordul, én részemről a budget keretén belül minden lehetőt megteszek. A kérelemre tehát figyelemmel fogok lenni. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sem levén feljegyezve s a tétel nem támadtatván meg, azt megszavazottnak jelentem ki. Következik a pénzügyi bizottság jelentése az ország különböző vidékein állítandó állami iskolai épületekre megkívántató költségek fedezéséi-ól szóló törvényjavaslat tárgyában. Az előadó ur már megtette észrevételeit, ennél fogva kérdem, méltóztatik-e valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólani? Ha senki nem kivan szólani, kijelentem, hogy a törvényjavaslat általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa a csímet). Országh Sándor előadó: Aczímet a bizottság rövidség és világosság szempontjából ekkép javasolja módosítandónak: állami elemi és polgári iskolák építésére szükséges költségek fedezéséről. (Helyeslés.) Elnök: Ha nincs észrevétel, a módosítvány elfogadtatik. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa az X §4.) Országh Sándor előadó: Azl.§. 2-dik sorában „iskolai épületek felállítására" szavak helyett „iskolák építésére" szavak volnának teendők. Elnök: Ha nincs észrevétel, elfogadtatik. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa « 2. §-t.) Országh Sándor előadó: A 2. §. első sorában a „kölcsön vett" szó helyett „kölcsön veendő K szavak teendők, továbbá „elforgása" helyett .leforgása". Elnök: Ha nincs észrevétel, elfogadtatik. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa a 3-ik szakaszt). Elnök : Ha nincs észrevétel, elfogadtatik s e szerint a törvényjavaslat ugy általánosságban,, mint részleteiben elfogadva levén, annak végmegszavazása a holnapi ülés napirendjére tűzetik. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa) .• Néptanítók nyugdíjintézeteinek segélyezésére 150,000 forint. Elnök: Megszavaztatik. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa): A néptanítók lapja kiadására 10,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa): Állami felsőbb leányiskolák. Személyi járandóságok és dologi kiadások 98,271 frt. Elnök: Megszavaztatik. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa): Kolozsvári felsőbb leányiskola segélyezésére 2000 forint. Elnök: Megszavaztatik. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa): Siketnémák intézete Váczon. Személyi járandóságok és dologi kiadások 35,750 frt. Rakovszky István: T. képviselőház ! Midőn ezen tételnél a t. képviselőház szíves figyelmét néhány perezre kikérem, teszem ezt nem azért, mintha a tétel ellen lenne kifogásom, hanem, hogy felhívjam a t. ház és a kormány becses figyelmét a siketnémák szomorú helyzetére hazánkban s azon anomáliára, a mely nálunk a siketnémák nevelése és illetőleg a nevelés hiánya tekintetében fennáll. (Halljuk. 1 ) Maga a váczi országos tanintézet, a mi a nevelést és tanítást illeti, igen helyesen van vezetve és megfelel az ezen téren tett legújabb haladásoknak is, a mennyiben ott a növendékek ép ugy, mint más előrehaladt országokban, megtaníttatnak a legfőbbre, a mi a süketnémáknak szükséges, t. i. a beszéd használatára és mások beszédének megértésére és így a nyelvismeretet elsajátítják, a mi első alapfeltétele s aztán közvetítője a siketnémák további nevelésének és fejlesztésének. A módszer, a meíylyel e czél eléretik, az újabb korban a nevelés egyik legfőbb vívmánya. Ezen módszer segítségével a siketnémákból igen hasznos polgárokat, kézműveseket, igen mű-
