Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.
Ülésnapok - 1881-295
|84 2Ö5. orwágos ülés j«n«ár 24. 1884 ségi iskolák fentartására 76,000 frt. Összesen tehát 86,000 frtnyi többlet mutatkozik. Ebből levonandó 26,000 frt és igy a többlet 60,000 frtban jelentkezik. Azt hiszem t. ház, hogy szemben a minister ur által beadott indokolással, ezen tételnek bővebb indokolása alul magamat felmentettnek érezhetem, mert ez nem egyéb mint folytonosan haladó és terjeszkedő népnevelési politikánknak természetes következménye és a ki a czélt akarja, a ki akarja, hogy népünket culturalis tekintetben mindinkább magasabb színvonalra emeljük s ez által képesebbé tegyük ugy szellemileg mint anyagilag vagyonosodni és gazdagodni, annak el kell fogadni az eszközöket, el kell fogadnia külö nősen meg kell hozni az áldozatokat, különösen mikor azok oly szerény mértékben jelentkeznek, mint ez alkalommal. Miután azonban a t. háznak a múlt hétfőn hozott határozata folytán a népnevelési szükséglettel egyidejűleg tárgyalás alá veendő a vallás- és közoktatásügyi minister 460. sz. alatti törvényjavaslata is, erre bátorkodom egynehány szóval, a t. ház figyelmét kikérni. Ezen törvényjavaslatban a minister ur felhatalmazást kér 500,000 írtnak kölcsön utján leendő felvételére, a melyből 5 esztendő leforgása alatt, különösen az ország határszéli megyéiben, ott a hol annak szüksége leginkább fog mutatkozni, iskolákat szándékozik felállítani. T. ház! Azt hiszem, hogy talán nincs köztünk egy sem, a ki az országnak egyik-másik határszéli megyéjét, annak viszonyait állapotait nem ismerné s ennélfogva t. ház, mindenki tudja, hogy az egyik lehet gazdagabb vagy szegényebb esetleg az egyik vagy a másik nemzetiség lehet túlnyomó, de egy pontban valamennyien megegyeznek, hogy igen távol esnek azon központtól, a hol a magyar államnak élete legélénkebben nyilatkozik és a honnan a magyar állameszme az egész országba lövelli szét sugarait, a melyeknél azután itt-ott nagy veszteség folytán bekövetkezhetik az is, hogy mire e sugarak az ország határait elérik, egy kicsit elhalaványodnak. A pénzügyi bizottság a minister urnak ezen kettős czélját, mely egyrészt az általános műveltség igényeinek kielégítését czélozza és evvel kapcsolatban a magyar állameszme iránti érzület szilárdítását óhajtja elérni, ezen czélt a maga részéről legmelegebben üdvözli és miután ezen javaslatból az államkincstárra új terhek nem rovatnak, mert ezen 550,000 frtnyi kölcsönnek ugy törlesztési hányadai, valamint kamatösszege és a költségvetés tárgyalás alkalmával most is, ezentúl is megszavazandó népnevelési szükséglet czíme alatt fogják találni fedezetüket; ugy általános, mint pénzügyi szempontból bátorkodom a t. háznak ezen törvényjavaslatot is általánosságban leendő elfogadásra legmelegebben ajánlani. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! Azt hiszem, hogy először a | népnevelési szükséglet czíme alatt előirányzott összeg lesz megszavazandó, csak azután következik a törvényjavaslat tárgyalása. Tessék most a népnevelési szükséglethez szólni. GÖndÖCS Benedek: T. ház! Mig a népnevelési ügyre az 1884-ik évre 60,000 frttal több vétetett fel, addig az ipartanulók iskolai felállítására csak 8000 frt irányoztatott elő. A költségvetés indokolásában az hozatik fel, hogy az ország körülményei nem engedik meg, hogy több vétessék fel; ezen elienmondást én ugy óhajtanám kiegyenlíteni, hogy a 60,000 írtból 20,000 forint ipariskolák, 40,000 frt pedig a népiskolák felállítására fordittassék, ezt annyival is inkább a t. minister ur figyelmébe ajánlani bátor vagyok, mert hiszen iparosaink annyira szegények, hogy ők önerejükből az ipariskolát felállítani nem képesek. De továbbá a múlt évi költségvetés tárgyalásakor felemlítem, hogy falusi népiskoláinkat reformálni kellene, mert ott sok olyan tárgy taníttatik, minek a földmíves gyermeke nem sok hasznát veszi; bőven indokolva felszólaltam az iránt, hogy akár pályázat, akár megbízás folytán gondoskodjék a t. minister ur oly olvasókönyvnek szerkesztése és kiadásáról, melyben a falusi felső s ismétlő népiskolákban a gazdasági legszükségesebb elméleti s gyakorlati ismereteken kivül lehetne a munka, takarékosság, szorgalom, becsületesség és józanságról is elbeszélés benne, mi a földmíves nép s gyermekei általi elsajátítására szolgálna, valamint azt is kértem, hogy a földmíves gyermekei 1 J 2— 15 évig az ismétlő iskolába járásra köteleztessenek. A t. minister ur kegyes volt megígérni, hogy minden esetre gondoskodni fog arról, hogy a népnek legyen alkalmas olvasmánya és hogy az ismétlő iskola látogatására vonatkozó törvény végrehajtassák. Miután egy év eltelt, azon tiszteletteljes kéréssel fordulok a t, minister úrhoz felvilágosítás .végett, hogy az olvasókönyv szerkesztése és kiadása iránt, valamint az ismétlő iskolák látogatása iránt történt-e intézkedés ? és a mennyiben nem történt volna, kérem a t. minister urat, hogy a népnevelési szükséglet rovata alatt tankönyvek s taneszközök előállítására felvett 4610 írtból e sürgős és nagy fontosságú czélra megfelelő összeget felvenni kegyeskedjék. Treort Ágoston vallás- és közoktatásügyi minister: T. ház! Az ipariskolák rovatánál tegnap 22,000 frt szavaztatott meg e czélra. Ennél nagyobb Összeget én is tudnék ugyan felhasználni, de utoljára is man muss sich strecken nach.der Decken. A mi pénzügyeink nem engedik meg, hogy e téren tovább menjünk; de ha az ipartörvény revisiója megtörténik, ott, remélem, gondoskodást tehetünk forrásokról az ily iskolák költségei fedezésére. Hogy azonban a népiskolákra szánt 60,000 frtot én az ipariskolákra használjam fel, azt nem tehetem. Ez az iparos osztály érdeké-
