Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.

Ülésnapok - 1881-294

I 78 2U. országos ülés jAanár 23. 1884. tam a minister úrtól provocálni, miszerint ezen gymnasium egészszé azaz 8 osztályú gymnasiummá fog kifejlődni. Azóta tiz és néhány esztendő folyt le, én tehát kérdést, illetőleg kérést vagyok bátor a minister úrhoz intézni: van-e szándékában ezen ígéretének eleget tenni, a mi pedig nem lenne nehéz. Ugyanis itt látom, hogy annál a gymnasiumnál már 10 tanár működik az igazgatóval és miután az új törvény szerint nagy gymnasiumnál legalább annyi tanárnak kell lenni, mint a mennyi az osztály — illetőleg egygyel többnek, tehát ott már 10 tanár megvan — és egy igazgató. Ugy tudom, a mennyire a megyei alapot ismerem, hogy az megbírná még egy tanárnak a fizetését, s ha a minister ur okvetlenül 12 tanárt kívánna, csak egynek a fizetésével kellene hozzájárulnia. Ez, gondolom, nem lenne mértéktelen kívánság egy nagy megyétől és az áldozat, mit a minister ur hofcna a közművelődés érdekében, valóban kívánatos. (Helyeslések balfelöl.) Megmondom miért. Kaposvár centruma a megyének; ott nem csak megyei hivatalnokok vannak, hanem ott van a törvényszék is, a törvényszék körül annyi ügyvéd. Ezeknek mind gyermekeik vannak s ezek nevelésére jogosult kívánságuk van. És hogy e kívánságnak elég tétessék, erre elég, ha azon egy tanári állomás szaporításával azon gymnasium 8 osztályúvá egészíttetik ki. Ez által azon nagy megye megkapja nagy gymnasiumát, a mit a minister ur elődje megígért, sőt a jelenlegi minister ur is már kilátásba helyezett. (Helyeslés balfelöl.) Trefort Ágost, vallás- és közoktatásügyi minister: T. ház! Is agyon természetesnek találom, hogy a képvsielő ur a maga választókerülete vagy illetőleg városa (Felkiáltások balfelöl : Megye!) vagy megyéje érdekében felszólal és én igenis figyelemre méltatom felszólalását és tanulmányozni fogom — habár talán nem kellene ezen kifejezéssel élnem, mert már lejárta magát. (Derültség és éljenzés balfelöl) hanem intézkedni fogok és remélem, hogy kívánságát, mert hiszen az államnak nem fog olyan nagy terhére esni, teljesíthetem. Simonyi Iván: T. ház! Engedje meg, hogy röviden ismételjem a már tegnap előhozott kérésemet. Én ;<rra kérem a t. Ijázat, illetőleg a t. minister urat, hogy Magyar-Óvárott a mostani fennálló 4 osztályú gymnasiumnak 8 vagy legalább 6 osztályúvá való kiegészítéséről gondoskodni kegyeskedjék. Midőn ezen kérést ismétlem, engedjék megjegyeznem, hogy én szintén nem egyedül kerületem érdekéből szólók. Már tegnap bátor voltam hangsúryozni, hogy Mosonymegye a legműveltebb megye az országban. (Felkiáltások: Olié!) Ezt a t. ház már tegnap élénk ellenmondásokkal fogadta és most is ismételte az ohó kiáitáj sokét. Igen rövid leszek, számokhoz nem szükségesek a pbrázisok, tehát bátor vagyok egy pár csupasz számot felhozni. Mosonmegyében Keletinek utolsó 1871. évi számítása szerint az olvasni és irni nem tudók száma volt 16%; azután igen soká, mint a huszár mondja, jön semmi és csak azután jön Győr és Sopronmegye 227c-al, azután jön a magyar Veszprém 29°/o-al. (Egy hang a szélső báloldalon'. Vasmegye !) Miután Thaly Kálmán képviselő ur oly nagyon szereti Vasmegyét, hogy most is közbekiáltotta nevét, én is tisztelem, de engedje meg, hogy kimutassam, hogy Vasmegye e tekintetben meglehetősen hátul van, miután ott 347 az irni, olvasni nem tudók száma. Más hires megyék, a melyek különben sok capacitást szolgáltattak az országnak, a kik itt szerepeltek, mint Sárosmegyében 627u az irni olvasni nem tudók száma. (Hát aprotestáns területek !) A városok között — és miután itt közbekiáltatott a protestánsok — tehát a református Debreczen a legelső, ebben 207°, Pozsonyban 27 7u, Budapesten, a mely az intelligentiát képviseli, 297° az irni, olvasni nem tudók száma. Egy culturtörténész azt állította, hogy a culturának mérve a zappanfogyasztás; de van a eultura mérvének még egy másik fokmérője, ez pedig a postaforgalom. E tekintetben Mosonmegye talán a legelső helyet foglalja el az egész országban. Talán nem egészen fölösleges az e tekintetben való verseny és talán többet ér mintáz,hogy hány birtok kerül executió alá és hány ember vándorol Amerikába vagy mennyibe kerülnek a választások. Magyar-Ovarnak van 3454 lakossága és postabélyegért kiadott egy évben 9700 frtot. Ez igen magas szám és talán alig akad párja az országban. Mosón város, a mely igen közel esik Magyar-Ovárhoz, mindössze 7* órányira 4400 lakossal kiadott postabélyegre 7000 frtot. Vegyünk egy másik várost, a mely szinte egy megyének góczpontját képezi, Duna-Szerdahely, ott • 8G0fiakos csak 5200 forintot adott ki postabélyegre, látjuk tehát, hogy igen nagy arányt mutat a postaforgalom. Hasonló arányokat mutat szintén Pozsonymegyében Vágh-Szered, a hol 3439 lakos 7 ezer forintért fogyasztott postabélyegeket és G alantba, hol 1828 lakos 4 ezer forintért. Ez természetcsen annál érthetőbb, mivel az általam felhozott két város Pozsonymegyének legmíveltebb és leggazdagabb kerületében fekszik. De van még egy fokmérője a míveltségnek, talán nem az igen tisztelt cultusminister ur szemében, legalább legyen szabad remélnem, hogy ugy van, hanem igenis a többi t. minister urak előtt, hogy tudniillik Mosonmegye igen kitűnő adófizető megye. Hogy itt is bizonyítsak, miután itt nem a factumok, hanem a számok beszélnek, legyen szabad rámutatnom, hogy hires megyékben,