Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.

Ülésnapok - 1881-294

SM. országos fiién január 23. 1884. 177 zavarni nem helyes, nem azért, mert az állani | akadémia fentartását nem tekintheti czélul, mig a felekezetek tűzhetnek ki maguknak czélt. De mire vezet, ha a minister ur azt a nagyszebeni jog­akadémiát majd a többi jogakadémiákkal egy­szerre fogja megszüntetni és akkor a 9, vagy 13 tanár — mert annyi van, gondolom — elhelye­zéséről gondoskodni, majd ha a többi akadémiák megszüntetésével egyszerre, az egész akadémiai tanároknak egész serege földönfutóvá lesz téve? Azon akadémia megszüntetésére igen kedvező al­kalom nyilt és maguk az akadémia tanárai is vár­ták, a mikor Schuler és Ziglaner tanárok a cser­novitzi egyetemhez neveztettek ki, de a helyett, hogy akkor a megszüntetéshez láttak volna, nem­esak betöltettek az utóbbi két évben, de két böl­csészeti tanszéket is rendszeresítettek. Ezért nem hagyom magamat azzal az Ígérettel megnyugtatni, hogy majd meg fog szüntettetni a nagyszebeni jogakadémia, hanem kérem a minister urat, mél­tóztassék nyilatkozni, hogy mikor és hány év alatt hiszi magát azon helyzetben, hogy a nagyszebeni jogakadémiát meg fogja szüntettetni; mert épen azon intézkedése, hogy az utóbbi időben két böl­csészeti tanszéket állíttatott fel, óvatossá tesz en­gem, hogy ezen ígéretet teljesen komolyan vegyem és ezen nagyszebeni jogakadémiának megszünte­tését közelállónak tekinthessem. Trefort igost, vallás- és közoktatási MÍnister: Tisztelt képviselőház! Megvallom, a a t. képviselő urnak ezen felszólalása sajátságos benyomást tett reám nézve, mindenekelőtt azért, mert a t. képviselő ur úgy beszélt, mintha én annak az akadémiának kérdésével sohasem foglalkoztam volna és mintha én e kérdéssel nem gondolnék sem­mit, pedig hiszen magam hoztam napirendre a kér­dést, magam hangsxily óztam az akadémiák átala­kítását. Tisztában vagyok az iránt, hogy a nagy­szebeni akadémia nem nagy hasznot hajt, valamint az akadémiák legnagyobb része sem, mert itt leg­alább 55 hallgató van, de van oly akadémia is, a hol csak 26 van, ugy hogy igazi szellemi és anyagi pazarlás ezen akadémiák fentartása. De megmon­dom nyíltan, hogy mért nem szüntettem meg már régen a szóban levő jogakadémiát. Nem fekszik természetemben olajat önteni a tűzre. Ha például egy évvel ezelőtt megszüntettem volna,- ámbár már némely döntő személyek kijelentették, hogy maguk sem fektetnek különös súlyt ezen aka­démia fentartására, mégis egész Európában nagy lárma keletkezett volna, hogy ismét a szászokat üldözik, a menyiben ime egyetlen felsőbb taninté­zetük, mely náluk az egyetem helyét pótolj a, meg­szüntettetik. Főleg azért nem tettem, bár az elő­készületeket már régebben megtettem az iránt, hogy mielőbb megszüntettessék, de már a napot, vagy a hónapnak meghatározását méltóztassék reám bizni, ne méltóztassék engemet utasítani, j KÉPVH. NAPLÓ. 1881—84, XIV. KÖTET. [ (Helyeslés) mert az egészen felesleges. Pénzügyi tekintetben nem fog különbséget tenni, ha 5 hó­nappal előbb, vagy később szüntetem meg, mert természetesen a rendes tanárokat rendelkezési állapotba kell tenni és akkor is a teljes fizetést fog­ják húzni, vagy pedig nyugdíjazni kell, mert annyi akadémiám nem áll rendelkezésemre, hogy azon­nal tudnám-áthelyezni. Méltóztassék nyugodt lenni, ezen akadémia nem fog sokáig fennállani. Elnök: A tétel ellen nem lévén észrevétel, az megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): Közép­tanodák, gymnasiummok, személyi járandóságok 152,708 frt. Somssich Pál: Mindenekelőtt nagy köszö­nettel tartozom a minister urnak azért, hogy vissza­tért helyére, mert épen ő hozzá intézek kérést. Én az egész budget-vita alatt semmi elvi vitába nem bo­csátkoztam bele, nem isprovoeáltam ilyet, azon ok­nál fogva, mert a költségvetés hasisát t, i. nem fogad­ván el, az egésznek felelősségét a t. többségre kíván­juk hárítaniJEz azonban nem gátolja,hogy tényleges kérdésekben mint eddig is, volt alkalmam felszó­lalni, itt is fel ne szólaljak (Helyeslés) és pedig helyi érdekből, melyből én, midőn nem prejudicá­lok országos közérdeknek, kötelességemnek tartom mint képviselő, hogy felszólaljak. (Helyeslés.) En beszélek a kaposvári gymnasiumról.T. ház! Ezen gymnasiumot Somogy megyének akkoriban rendéi alapították. Először négy osztályú kis gym­nasium volt, utóbb hat osztályú, régi stílusú gym­nasiummá lett. Még az absolut korszak alatt kivet ték e gymnasium fundusát a megyei tisztek keze­lése alól és a gymnasium ismét négy osztályúvá sülyedt s végre az újabb időkben a megye által is mindnagyobb költségek, fizetések igényeltetvén, nagyobb előkészületek után mint négyosztályú gymnasium tartatott fenn. A megyének, mely 114 mf: területtel bír, jo­gos kívánsága volt, hogy teljes gymnasiuma le­gyen; {Igaz! Ugy van!) proponálta is b. Eötvös­nek ezen gymnasium átvételét és államgymna­siummá tételét, ugy hogy a megye a maga részé­ről 40,000 frtot meghaladó költséggel állított épü­letet adott át és e mellett évenként 6000 frt se­gélyei járult a költségekhez, de azon ígéret mellett, hogy ezen gymnasium successive és lassankint nagy gymnasiummá legyen. Eötvös József b. elhalálozván, az utána legközelebb következő ministernél nem voltam szerencsés a dolgot keresz­tül vinni, de a mostani minister ur szives volt az 5—6-ik osztályt felállítani. No — már hogy egy 6 osztályú gymnasium a mai rendszer mellett az óhajtott czélnak meg nem felel, azt talán fejteget­nem nem szükséges, (Igaz! Ugy van!) midőn a négy alsó osztály egy egészet s a másik négy osz­tály ismét egy egészet képez, (ügy van! Ugy va >/) Én abban az időben csak azon Ígéretei bir 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom