Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.

Ülésnapok - 1881-292

136 292. országos ülés január 21. 1884. dítása szempontjából, köszönettel és helyesléssel veszem tudomásul; a mit azonban arra nézve meg­jegyzett, a mi azt illeti, hogy a magyar ipar némi kiváló termékeire, a szesz, liszt s a többire a mi­nisteri um a eonsulatusok útján maga is szives volna hozzájárulni, hogy ismeretesekké váljanak oly tartományokban, melyekben eddig nem voltak, azt a bizonyos elutasító választ, oly kissé lenézve azt a feladatot, megengedem, hogy a t. minister urnak sokkal magasabb feladatai vannak, de mégis kissé túlaristokraticus felfogásnak tartom s azt hiszem, ebben félre kell tenni az aristokratieus szempontot és az országot tekintve, Hollandia módjára kell eljárni. Midőn a gazdaság különböző ágának emelé­séről szóló rovatnál felszólalok, egy-két külön gazdasági ágról óhajtok röviden szólni s illetőleg a minister ur nyilatkozatát kikérni némely kísér­letre nézve, a melyek sikerrel indultak meg, másikat pedig a t minister ur figyelmébe aján-' lani. Jól tudom, nevezetesen, hogy már a t. minis­ter ur előde is, hazánk némely államjószágát, pLa Ferencz-csatorna mellett, mint climaticus és talaj­viszonyuknál fogva kedvező birtokokon a rizster­melést már rendszeresen foganatba vették s azt a t. minister ur is sikeresen folytatta. Ezt igen figye­lemreméltó kísérletnek tartom, a melynek különö­sen hazánk déli vidékein tetemes jövője van, csak kitartás kell és népünk azon részének meg­tanítása a kezelésre. Igen kívánatosnak tartanám ugyanis azt, hogy ama tekintélyes összeg, a mely hazánkból Olaszországba és Egyptomba kimegy, saját, hazai rizstermelésünk által pótoltatnék s hogy ez lehető lesz, hogy az alföldi talaj erre al­kalmas s hogy a magyar déli vidék napja elégsé­ges, hogy a rizst megérlelje, ezt magam tapasz­taltam, midiin a t. ministerium Illető szakosztályá­ban volt szerencsém személyesen megvizsgálni, pl. a tavaly a Ferencz-csatorna mellett termelt rizst, a mely minőség, súly, szín és lisztes anyag tekintetében általában kitűnő s kiállja a versenyt az olasz rizszeel. Azonban még mindig nagy hiány van abban, hogy hazánkban nincs rizshántó, kopárló malom, ugy, hogy azok, kik e kísérlettel foglalkoznak, tehát maga a kormány is, a rizst kopárlás végett Fiúméba küldik, a hol a magyar korona tartomá­nyaiban létezik az egyetlen egy ily malom. Az is jó, hogy van, hanem bajnak tartom, hogy a bánság és a régi temesvári vidék közelében nincs ily malom, mert a szállítás Fiúméba és vissza az árút megdrá­gítja, hogy ha nem fogunk gondoskodni a kísérlet­nek széles körben való kiterjesztése után legalább egy második rizsísántó malomról. Midőn azonban a rizstermelés előmozdítására az eddigi szép siker után Is van szerencséin épen részemről is igénytelen felszólalásom által buzdítani a t. minister urat, ipar­kodom figyelmét felhívni egy más körülményre is, egy növény meghonosítására, mely épen azon vi­dékeken, a hol rizst termelnek, nagyon könnyen volna meghonosítható és a mely más szempontból, de véghetetlenül hasznos volna az országra.Ertem az Eukalyptus globulus-t, a mely épen bizonyos vidé­keken nő nagyon hamar és Olaszországban pél­dául a kormány által meghonosítva, igen nagyban termesztetik Tiber mocsáros vidékein. Ennek a fának különösen az emberi egészségre örvendetes hatása van. Tudjuk azt, hogy a hollandok fedezték fel Ausztráliában, azt tapasztalván, hogy azon hideglelős és malariás helyek, a melyeket Euka­lyptus globulussal ültettek be, egészségesekké váltak. A franczia kormány is figyelmessé levén erre, meghonosította azt Algírban és azóta a ka­tonai egészségügyi viszonyok nevezetesen javul­tak, mióta ezen Eukalyptus globulus ott tenyész­tetik. Az olasz kormány a Tibernél, a hol mint tudjuk, Graribaldi a mocsárok kiszárítását indítvá­nyozta, tett kísérleteket vele és midőn látták, ho r y a telet kiállja, nagy mértékben kezdték te­nyészteni és azóta a Tiber környéke sokkal egész­ségesebbé vált. Sőt közelebb hozzánk, Dalmácziá­ban is tettek kísérletet azzal a fával és ma már eonstatálva van, hogy Dalmácziában is kiállja a telet. Budapesten a kertészeknél mindenütt kap­ható e fa, elannyira, hogy elkapkodják a hideg­lelésben szenvedő emberek, részint hogy leveléből theát főzzenek, részint hogy a szobákban tenyész­tetvén, azt a miasmáktól megtisztítják. En tehát a t. minister ur becses figyelmét arra kérem, hogy irányozza, hogy miután ezen fának annyira nevezetes hasznai vannak, méltóztassék a rizstermeléssel kapcsolatban épen azon déli vize­nyős vidékeken e fának meghonosítása, czéljából is nagyobb mértékben kísérletet tenni; mert azt hi­szem, hogy a hol a rizs megterem, ott ki fogja ál­lani a telet az Eukalyptus globulus is, legalább bizonyos óvóintézkedések, mint például szalmával való befedés mellett. Szóval a kísérletet figye­lemre méltónak tartom és óhajtanám, hogy az sike­rüljön, ha nem, hát természetesen nem lehet tenni ellene. Azt gondolom, hogy pl. a Pancsova-allbu­nári vidéken, a hol a csángók telepittettek le, a mely vidéknek talaja termelésre jó, de vizenyős, a rizstermelést is meglehetne honosítani s ugyan­ott egyszersmind az Eukaiytus globulussal kísér­letet tenni, a minek a következése azután az volna, hogy az ott nagy mértéken dúló mocsárláz, a melytői a Moldva és Bukovinából oda telepített székely véreink annyit szenvedtek, megszűnnék, ' az egészségi viszonyok javulnának és ^megélhetési módúkra egy új ág nyittatnék meg. Én ezt csak mint Igénytelen gondolatot említem meg, nem mon­dom, hogy gyakorlatilag épen megvalósítható, de a kisérlettevésre mégis érdemes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom