Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-284

452 284- országos Ülés dee/^mber 13. 188$. hatóság ellen, mert ennek ellenében az egyéni, polgári szabadságért lelkesülnek, hanem pusztán rivalitásből, mert maguknak vindicálják azt a szabadságot, ezt a mindenhatósági jogot az államtól. (Igás ! a szélső baloldalon.) De nem akarom részletesen felsorolni ezen elméleteket, nem akarom általában jellemezni a főrendiházi ellenzék természetét. Mindenesetre csodálatos az, t. ház, hogy azon fényes nevű szónokok, a kiknek beszédei csupa erkölcsiségtől, csupa vallástól csepegtek, a következő napon egyhangúlag hozzájárultak azon erkölcstelen fiscalis rendszerhez, azon istentelen embernyúzáshoz, mely az adótörvényjavaslatban foglaltatik. {Élénk helyeslés szélső baloldalon. Zaj jobb/elöl.) Most röviden csak egyszerűen ismételten kijelentem, hogy tiltakozom minnen solidaritás ellen azon indokokkal, a melyek mellett ott a törvényjavaslat vissza utasíttatott. Mi, a kik az általánosan kötelező polgári házasság alapján állunk, már túltettük magunkat azon a kérdésen akkor, mikor itt a házban azt a helyzetet elfogadtuk, hogy kénytelenek voltunk a ház clericalis és antisemita tagjaival együtt szavazni. Ha ez akkor nem tántorított el bennünket attól, hogy kövessük egyenesen az elveink által elért ösvényt, ugy nem tántorít el most sem. A kérdés, midőn a törvényjavaslat először tárgyaltatott, abban a formában volt felállítva: elfogadjuk-e a törvényjavaslatot? Mi nemmel feleltünk. Most a kérdés az, hogy fentartassék-e a törvényjavaslat? Erre a feleletünk ismét nem lehet más, mint határozott „nem". Ennek következtében én nem járulhatok azon indítványhoz, hogy a ház tartsa fenn korábbi határozatát a törvényjavaslatra nézve és hogy ezzel küldje azt vissza a főrendekhez. Tisza Kálmán ministerelnök: Nem követem az előttem szólott képviselő urat beszédének minden pontjára nézve, mert én egyénileg legalább szeretem magamat azon általános parlamenti szabályhoz tartani, hogy ha a törvényhozás két házzal bir,az egyik házban mondottak a másikban nem s oktak czéfolat és megtámadás tárgyává tétetni. (Helyeslés jobbfélől.) És erre vonatkozólag csak azt az egyet kívánom megjegyezni, hogy azt hiszem, nem helyes e ház kebelében is egymás intentióit, az egyik vagy másik szónok által mondottak őszinteségét kétségbe vonni. {Helyeslés jobb felöl) Még kevésbbé tartanám helyesnek, ismétlem, egyéni nézetemet mondom, azt, hogy olyanok nyilatkozatának őszintesége támadtassék meg, kik e háznak tagjai nem lévén, e ház kebelében magukat nem is védhetik, (elyeslés a jobb oldalon.) Épen azért s mert nem szeretem, hogy a két ház közt kellemetlenségek támadjanak,ennek egyszerű megjegyzése után, beszédének ezen részére többé nem reflektálok. Különben azon helyzetben vagyok, hogy a képviselő urnak egy mondásával ma tökéletesen egyetértek, csak a consequentiával nem, melyet belőle levont. (Halljuk! Halljuk!) A képviselő ur ugyanis constatálta, hogy a főrendiház helyesen járt el, midőn a képviselőháznak egy javaslatához nem járulván, azt visszaküldötte. Tökéletesen igaza van a képviselő urnak sezen jogot kétségbe nem vonhatja senki és nem is jutott senkinek eszébe kétségbe vonni; s azt is mondotta ennek folytán a képviselő ur, hogy épen azért nem lehet itt valami megtorló rendszabályról szó. Én is ezt mondom, de épen azért, mert megtorló rendszabályokról nem lehet szó, nem tartanám helyesnek azt mondani, hogy ha nem tetszett a főrendeknek az, a mit átküldöttünk, mostelálljunk tőle é3 azon legyünk, hogy kapjanak olyant, a mi még kevésbbé fog nekik tetszeni. Hisz ez volna épen a megtorló rendszabály, nem pedig az, a mi Irányi Dániel képviselő ur javaslatának második részében foglaltatik s amire nézve a háznak jogosultságát kétségbe vonni senki sem kívánja, hogy t.i. azt mondja a ház: azon okok, melyeknél fogva a javaslatot elfogadom, ma is fennállván, ragaszkodom hozzá és kérem a főrendiházat, hogy azt megfontolás alá venni és elfogadni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon). Ez a gyakorlat minden alkotmányos fogalomnak megfelelő és semmi megtorlást magában nem foglaló eljárás. Én tehát részemről már csak ezért is, de annálfogva is, mert a mint a múltkori vita alkalmával kifejtettem, az általános kötelező polgári házasság iránti javaslatnak ez ülésszakban behozatalára semmi néven nevezendő kormány nem vállalkozhatnék, Irányi képviselő ur indítványának első részét nem fogadhatom el. Mert, hogy egyebet ne mondjak, annak nem egy pár szakaszból kellene állnia, hanem egész megfelelő organismust kellene teremteni és igen fontos elveknek vagy megoldását, vagy kiegyeztetését, vagy különböző irányokban érvényesülhetését biztosítani. Már pedig, hogy ez bármikor is oly könnyű feladat lenne, azt majd meg fogják látni azok, kik a javaslattal foglalkozni fognak. De mondom, mindazon okoknál fogva, melyek akkor elmondattak, mind pedig annál fogva, mert nem szeretném, hogy megtorlási szándékkal vádoltathassék a képviselőház, sem pedig azt nem szeretném, hogy — engedelmet kérek a kifejezésért — mint egy durczás gyermek járjunk el, azt mondván, hogy ha nem tetszett az, a mit előbb kínáltunk, adok most ízlésed szerint még rosszabbat, én Irányi képviselő ur javaslatának első részét el nem fogadhatom, de kérem a t. házat, hogy a második részt méltóztassék elfogadni. (Helyeslés.) Elnöki T. ház! Elismerem, hogy mikor a két ház közt eltérő nézet van, igen nehéz a tanácsS kozást úgy folytatni, hogy egyik házban a másik-