Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.
Ülésnapok - 1881-284
284 országos ülés 4ecze-nlier 13. 1883 , 453 ban történtek fel ne említtessenek. Azonban kettőt | kérek a t. háztól. Egyik az, hogy a főrendi ház j jogát kétségbe vonni semmiesetre ne méltóztassék. (Helyeslés.) A másik pedig az, hogy tüzetesen az ott mondottakkal ne méltóztassanak foglalkozni, mert azoknak megezáfolása itt nem történhetik meg. (Helyeslés.) Még egy észrevételem van Mocsáry t. képviselő ur szavaira. Ez alkalommal Mocsáry képviselő ur, mint utólag értesültem, azon kifejezést méltóztatott használni, hogy a katholikus egyház a babonaságot, türelmetlenséget és fanatismust terjeszti. Én ezt szó nélkül nem hagyhatom. (Felkiáltások : Nem igy mondta! Helyeslés.) Én egyenesen felhivattam erre a kijelentésre s ha nem igy mondta a t. képviselő ur, a. minthogy én magam sem ágy értettem, alkalmat kívánok a t. képviselő urnak nyújtani, hogy nyilatkozzék, mert azt nem tűrhetném, hogy egy egyházra, mely Magyarország lakosainak legnagyobb részét számítja hivei közé, a parlamentben ilyen mondathassék. (Helyeslés. Halljuk!) Mocsáry Lajos: T. ház! A t, elnök ur, — azt hiszem, határozottan állíthatom — félre méltóztatott érteni szavaimat, melyeket a türelmetlenségre vonatkozólag előbb mondottam. Hivatkozom mindazokra, kik szavaimat némi figyelemre méltatták, hivatkozom magára a naplóra, hogy azt, hogy a papság a babonaságot, türelmetlenséget terjeszti, én egyáltalán nem mondtam. Én azt mondottam, hogy nem tartom tanácsosnak szoros összeköttetésbe hozni az erkölcsiséget a vallással, minthogy a vallásnak, bármily tiszta és magasztos legyen, tövében rendesen ott burjánzik a türelmetlenség és babona. (Mozgás.) Még azt vagyok bátor megjegyezni, hogy szavaimban nem volt a legcsekélyebb személyes vonatkozás, sőt még egy osztálynak vádolása sem, hanem ez egészen elvont elméleti tétel, a melyet koczkáztatni bátor voltam. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Elnök: Ha a képviselő ur úgy mondotta, akkor nincs észrevételem; de felszólaltam, mert egyenesen figyelmeztettem és mert, ha az előbb említett értelemben mondatott volna, nem lehetett volna észrevétel nélkül hagyni. (Helyeslés.) Simonyi iTán: T. ház! Én csak pár megjegyzésre szorítkozom. Előre bocsátom, hogy én szorosan tartom magam a méltóságos főrendek nuntiumához, mely azt tartalmazza, hogy a keresztények és zsidók közti házasságról szóló törvényjavaslatot visszautasítja. A többi argumentumokat, motívumokat, melyeket már az előttem szólott urak felhoztak az általános házasságról stb., jelenleg a vitába behozni részemről legalább nem tartom szükségesnek. T, előttem szólott. Irányi képviselő ur azt hozta fel indítványának védelmére, mintegy vádul arra nézve, a kik ezen törvényjavaslatot visszautasították, hogy csak a „középkornakrozsdás fegyverével küzdöttek"ellenünk,mert i a visszavetés ellenkezik a „kor szellemével" és a „jogegyenlőséggel". Mocsáry képviselő ur pedig több izben , sötét reactióval" vádolta őket. Én, t. ház, ezen általam elfoglalt helyet nem köszönöm semmiféle protectiónak. Meghiszem, hogy önök közül is sokan vannak ugyanezen helyzetben. Meglehetősen ismerem a népet és én kötelességemnek tartom ezért azt constatálni, hogy ez esetben a nép nem a képviselőház, hanem a főrendiház mögött van. Madarász József: A reactióban. Simonyi Iván: Constatálom, hogy a nép a főrendiház határozatát pártolja. A mi pedig mostan és különben is hangoztatott reactió vádját illeti, ezt Irányi Dániel és Mocsáry Lajos képviselő urakkal szemben is hangsúlyozom, a korszellem, a jogegyenlőség és humanismus érdekében; mert a jogegyenlőség és humanismus nem tűrheti azt, hogy egy osztály uralkodjék a többi felett. A korszellem, humanismus és jogegyenlőség jelesen nem tűrheti, hogy oly osztály uralkodjék a többi felett, a melynél a haladás netovábbja abban összpontosul, hogy a börze és az üzérkedés virágozzék; mert a jogegyenlőség és humanismus nem tűrheti azt, hogy egy osztály kedvéért speciális törvények hozassanak, melynél a haladás netovábbja az, hogy veszszen, pusztuljon és csenevészszen minden, a mi nem ezen osztályhoz tartozik, hogy sülyedjen mindenki proletárrá, de nem becsületes, hanem oly proletárrá, a ki mindig kész kétségbeesve, az ínségtől sanyargattatva, szavazatát pénzért, borért, pálinkáért eladni. A jogegyenlőség és a humanismus nem tűrheti azt, hogy mindnyájan egy erkölcsi pocsolyába sülyedjünk, mert ha ezen úton továbbhaladunk, okvetetlenül el kell jutnunk és pedig logicai következetességgel a socialis forradalomhoz. A ministerelnök ur jónak tartotta azon éles hangot, a mely ezen padokról felszólalt, némileg devalválni; azon éles hangokat, melyek nyilvánultak a félhivatalos orgánumokban, a melyeket tudjuk, hogy kik irnak a mi pénzünkért. Nem tudom „ballon d'essay K-nek vagy fenyegetésnek tekintsem a főrendi ház reformjára és eltörlésére vonatkozólag. Hogy a főrendiház reformja szükséges, ezt tudjuk. Meglehet, hogy a nép is másként képzeli magának a felsőházat. Hisz azon peerek, kik az arany bullát iktatták törvénybe, tették ezt ugy, hogy kard volt markukban, a melyet a honfiak védelmére használtak. Nem tagadom, hogy ők támaszai voltak a trónnak, mert csak azokra lehet támaszkodni, a kik maguk is függetlenek. A nép aligha képzel oly házat a főrendiház alatt, a melybe ennyi meg ennyi főispánt lehet felkommandirozni, a kik azon kormánynak hivatalnokai, a mely a többségtől függ.
