Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-280

422 :'80. or. záros liléi íeczemfoer 8. 1885 törekszenek. Ezen szakaszban t.i. az foglaltatik.kogy az 1 írtnál kisebb egyenes adók, tehát a krajczáros adók,a pótadókivetése előtt kerekíttessenek ki egy egész forintra. A nagyobb adófizetőre nézve t. ház, ki 20, 30, 100, 500 vagy 1000 frt adót fizet, lénye­ges különbséget nem tesz az, hogy néhány kraj­czárral több vagy kevesebb pótadót rónak rá. De nem közönyös a dolog a kis adózóra, ki például egy kicsit gazda, egy kicsit házbirtokos és talán még egy kicsit iparos, vagy más üzletet folytató is — ismétlem — a kis adózóra nem közönyös dolog, ha 10, 20, 30 krajczár adója után, talán három­féle adó czíinen is fizetett krajczáros adója után vagy forintokra kikerekített öszegek után kell-e pótadót fizetnie, mert nagy különbség van abban, hogy valaki 10kr. után fizet 30 százalékot, mintsem ha 1 frt után fizeti a 30 százaléknyi pótlékot. (He­lyeslése) Ennélfogva az aránytalanság elhárítása czéljából, miután a törvényjavaslatnak különben is egyik bevallott czélja a parificatió, az arányosítás létesítése; minden további indokolás nélkül a fel­hozottak alapján kérem a t. házat, méltóztassék módositványomat elfogadni, melynek értelmében a szakasz szövege maradna ugy, a mint van, azon­ban a következő megtoldással egészíttetnék ki: „Ha a pótadó alapjául szolgáló adóösszeg egy fo­rintot meg nem halad, a kikerekítésnek helye nincs." (Általános helyeslés.) Berzeviczy Albert jegyző: (olvassa a móäosüványt). Hegedüs Sándor előadó: Én hozzájárulok a módosítványhoz. Gróf Szapáry Gyula pénzügyminister: A kikerekítés által arra törekedtünk, hogy az el­számolás a közegeknek igen nagy bajt ne okozzon és az ügymenet emiatt ne hátráltassék ; ezzel szem­ben azonban méltányosnak tartom, hogy a kiknek Í; dój a egy forinton alul van, ezen adó ne kerekít­tessék ki, mert meglehet, hogy kis adónál jelenté­keny különbséget tenne ; (Eny hang a jobboldalon : Megk'ózélitlietné az adót!) ennélfogva hozzájárulok a módosítványhoz. (Helyeslés.) Elnök: A 11 -ik szakaszhoz módositvány adatott be, mely a szakasz megtoldását czélozza, a szakasz szövege ellen különben nem tétetvén ki­fogás, ugy hiszem, kimondhatom, hogy az elfogad­tatik. {Helyeslés.) Most kérdem: elfogadja-e a t. ház Dobránszky képviselő ur módosítványát, mely szerint pótlásul oda tétessék, hogy ha a pótadó­alapul szolgáló összeg egy forintot meg nem halad, kikerekítésnek helye nincs? (Elfogadjuk!) A tol­dalék elfogadtatott. Berzeviczy Albert jegyző: (olvassa a 32. §t-). Törg Kálmán: T. ház ! Mikor én a javas­latot általánosságban elleneztem, kiemeltem a te­her felosztásának aránytalanságát. Többet mon­dok, maga a törvényjavaslatot védelmező előadó ur sem merte állítani azt, hogy az adóteher felosztá­sában fenlévő nagy aránytalanságot a törvény­javaslat meg fogja szüntetni, hanem csak annyit állított, hogy azt némileg kisebbé teendi. Ha van aránytalanság valahol az adóteher felosztásában, bizonyosan van az oly esetben, hol egy birtok meg van adóztatva, a másik pedig ki van véve e teher alól. A szakasz bekezdése így szól: Az ideiglenes adómentesség kedvezményében részesített föld- és házbirtoknál az általános jöve­delmi pótadó fejében 20 százalék fizetendő azon összeg után, mely az illető föld- vagy házbirtokra. állami adó- és földtehermentesítési járulék czlmén a folyó évre kivettetett volna, ha a föld- vagy ház­birtok adómentes nem lett volna. Az adómentes birtok tehát csak 20 százalékot fizet jövedelmi pótadó fejében, holott az adókötele­zettség alá tartozó földek után 30 százalék fize­tendő, így tehát azon aránytalanság, mely az adó­köteles és az adómentes birtok közt különben is megvan, ezen intézkedés által még inkább fokoz­tatik, a mennyiben az adómentes birtok kisebb százalékkal rovatik meg, mint a már adóval meg­terhelt birtok. Én kérem visszaállítani a t. pénz­ügyminister ur javaslatának eredeti fogalmazását s e czélból bátor vagyok ajánlani a következő mó­dosítást: „A 12. §.második sorában eszavak után: általános jövedelmi pótadó", tétessenek a követke­zők: „alá tartozó jövedelem kiszámításának alap­jául szolgál azon összeg, mely az illető föld- vagy házbirtokra állami adó- és földtehermentesítési já­rulék czímén a folyó évre kivettetett volna, ha az a föld, vagy házbirtok adómentes nem lett volna." Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a módosítványt). Hegedüs Sándor előadó: T. ház! Hajói fogtam fel Tors t. képviselőtársam indítványát, ö a ministeri javaslat eredeti szövegét annak ineg­terheltetésével együtt akarja elfogadtatni. Ha ugy van, ennek magyarázatára és a pénzügyi bizottság álláspontjának indokolására köteles vagyok a t. háznak a következőket előadni. A pénzügyi bí­zottság t. i. már magában anomáliának tekintette azt, hogyha adómentességet biztosít a törvény­hozás akár építkezéseknél, akár másutt s mégis ugyanazt a birtokot más czímen ismét adóval terheli. Minthogy azonban ez ált dános jövedelmi pótadó hozadéki adónak nem tekintetik s minthogy már egy régibb törvény értelmében adómentes házakra is kirovatott, még pedig ?,7*%-ban, a bi­zottság azon eszmét, hogy ezek adómenteseknek nyilváníttassanak, természetesen nem fogadhatta el. De másfelől ugy találta, hogy a ministeri ja­vaslatban levő megterhéltetés, mely 30%-ramegy, mégis kissé túlságos és hogyha t. képviselőtársam ezt akarja visszaállítani, ez az első eset, hogy a ház azon oldaláról adóemelési indítványával ta­lálkozunk. Túlságosnak tartotta a pénzügyi bi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom