Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-280

418 280. •rsgáges ülés dtczember 6. 1883. szövegezése szerint? (Nem Jogadjuk el!) Ügy j hiszem, kimondhatom, hogy nem fogadtatott el. Most következik a felolvasott módosítvány. Kérdem elfogadja-e a t. ház a 2-ik szakasz szövegét azon módosítással, melyet Országh Sándor képviselő ur előterjesztett? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a módosítvány elfogadtatott, ennek következtében a szakaszból e szavak: „valamint a Budapest fővárosi törvényhatóság alakításáról és rendezéséről szóló 1872: XXXVI. t.-ez. 133. §-a" kihagyatnak. Következik a harmadik szakasz. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa a harmadik szakaszt). Ferenczy Miklós : A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat második fejezete egészen átalakítani kívánja a házadóról szóló eddig érvényben levő törvényt, még pedig olyan dolgok közbeszúrása és elhallgatása által, melyek talán alig észrevehetők. Többek közt az 1868-iki házadótörvény semmit nem emlékszik arról meg, mikép számíttassák a háznak nyers jövedelme. De az 1873-iki VI. t.-cz. 2. § a, mely most e törvényjavaslat 2. §~a által érvényen kivül helyeztetik, épen ugy felsorolja a házak nyers jövedelmének felszámítását, mint ezen törvény 3. §-a s megjegyzi, hogy a házbér fejében fizetett összegen kivül a házak nyers jövedelmének egybeszámításánál részletesen fel kell adni, hogy a bérlő vízvezeték, éjjeli világítás és szemétkihordás ezímén fizetett összegeit be kell számítani, 6%-on felül. De intézkedik valami olyanról is, mi ezen szakaszban el van hallgatva. Azt mondja, azon szakasz végső része, hogy az ily módon felszámított bevételekből a vízvezeték, éjjeli világítás, szeinétkihordás és más ilynemű befizetéseknek azon része számítandó a lakbérhez, mely a bruttobevételnek 67»-át meghaladja. Tehát azt fejezi ki, hogy a bruttobevételből első helyen le kell ütni a 6%-ot a mellékszolgálmányok ezímén és az ezen txili összeg képezi azon alapot, melyből a későbbi intézkedés szerint a javítások s ehhez hasonló czímeken a fővárosban Í5, más városokban 20, a kisebb községekben pedig 30 °/olevonandó. Ezen 6% levonása pedig igen tetemesen növeli egyfelől az adót, de másfelől nagy jogtalanságot képez az, hogy a mennyiben a háztulajdonos megteszi azon kiadásokat, melyeket a bérlő neki megtérít, ugyanezen kiadások mint jövedelem neki más czímen ismét adóalapul szolgáljon. Erre vonatkozik módosítványom, mely következőleg hangzik: A harmadik szakasz g-vel jegyzett pontja után beiktatandó : a b) pont alatt jelzett összegeknek azon része számítható a házak nyers jövedelméhez, mely a bruttóbevétel 6%-át meghaladja. Ez által én semmi újat nem követelek, hanem egyszerűen visszaállítani kívánom azt, a mi már érvényben levő törvény szerint fennálló intézkedés, j i Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a módosítványt). Hegedüs Sándor előadó: T. ház! Itten egészen helyesen magyarázta a t. képviselő ur azon intentiót, hogy a törvényjavaslatban azon kedvezmény, mely a vízvezeték, éjjeli világítás s más mellékjáradékok ezímén 6% levonását a házbirtokosoknak megengedte, elesik. De méltóztassék tekintetbe venni, mivel compensáltatik és másfelől mi az, mi tulajdonkép elesik. Compensáltatik az által, hogy 20°/o-ról 25 százalékra emeltetik a nyers jövedelemből levonható összeg. Másodszor compensáltatik az által, hogy a fővárosban a százalék 24-ről 22-re szállíttatik le és hogy ezeket a mellékjárandóságokat csaknem kizárólag a fővárosnak némely háziurai élvezték. Itt van az összeállítás az 1883-ban kivetett házbéradóról és e szerint ezen járandóságok 30,120 forintot tettek, minek 6 százaléka 1800 frt. Arról van tehát szó, hogy ezen összeg ne számittassék az adóalapba, hanem részesüljenek a háziurak azon kedvezményben, hogy a nyers jövedelemből 20 százalék helyett 25-öt vonhassanak le és hogy az adó%> a fővárosban 24 helyett 22 legyen. Azt hiszem, hogy ez busásan compensálva van és ez oknál fogva a képviselő ur módosítványát már csak azért sem fogadhatom el, mert ez az egyéni élelmességnek kizárólagos tere volna. A háziurak némelyike igen jól kihasználta ezt a 6 százalékot a nélkül, hogy a lakók ezt fizették volna. Ez egyfelől igazságtalan. másfelől pedig miután fictiv volt a felhatalmazás és ritka háziúr vette igénybe, nagymérvű kedvezmény volt. Ha e helyett általános érvényű és az egész fővárosra kiterjedő kedvezményeket biztosítunk, azt hiszem, igazságosabban járunk el. Ennél fogva kérem a t. házat, méltóztassék az eredeti szöveget fentartani. Elnök: Szólásra senki sem levén feljegyezve, következik a szavazás. Minthogy a 3. §. szövege megtámadva nem lett, kijelentem, hogy az elfogadtatott. Már most az a kérdés, elfogadja-e a t. ház Ferenczy képviselő ur módosítványát, igen vagy nem? Méltóztassanak tehát, a kik a módosítványt elfogadják, felállani. (Megtörténik.) Nem fogadtatott el és igy a szöveg változatlanul megmaradt. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa a 4. §-t, a mely változatlanul elfogadtatott. Olvassa az 5. §-t), Országh Sándor: A második szakasznál beadott módosítvány következtében van szerencsém e szakaszhoz a következő módosítványt benyújtani: Az a) pont ekkép hangzanék: „Budapest fővárosban, a ó-budai rész kivételével 20 frt. A í») pont pedig igy hangzanék: Budapest főváros ó-budai részén, valamint az 1868. évi j XXII. t.-ez. stb, stb. marad változatlanul.