Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.
Ülésnapok - 1881-279
219. orsrägos ülés tteczemiíer 5. 1883 401 nem mondta. Tudjuk, miféle clausulát használt, ugyanazt, melyet Somssich t. képviselő ur használt tegnapi beszédében. Mert Somssich t. képviselő ur is annyira gyakorlati államférfi minden elmefuttatása daczára, hogy hozzátette, hogy ez „idő szerint" a terheket emelni nem lehet. Igenjói tette a képviselő ur, hogy ezen praeservativával élt. Láthatja a t. képviselő ur, hogy midőn az országot vizár meg vizár borította, midőn a legrosszabb évek hatása alatt- voltunk, a pénzügyi bizottság az 1880. évi költségvetésre vonatkozólag általános jelentésében azt mondotta: új egyenes adókkal vagy a régieknek emelésével való fokozását a jövedelmeknek ez „idő szerint" még a helyzet meg nem engedi. Láthatják tehát a képviselő urak, hogy épen oly kathegorikusan, mint a hogy Ugron t. képviselő ur állította, már akkor sem mondotta ezt a pénzügyi bizottság. Azóta 4 év telt el. Azóta, azt hiszem, beruházások is történtek, az árvizek is korlátaik közé szoríttattak, sőt némi tekintetben egy-két évünk kedvezőbb is volt, mint azelőtt. De hát ki kell számítani a terhet, mely ezen adóból származik. Ugyan a jelentésben bátor voltam egy tabellában ezt egészen utolsó krajczárig bemutatni, de mert más számításokkal állottak elő, kötelességem ezekre is reflectálni. Legelőször is megakadtak a földadóban és két képviselő ur hozzáfogott és azt mondta, hogy az egész képviselőház nem vette észre, hogy ennél minő ravaszságot követ el a kormány és hogy nem 810 ezer forinttal akarja a földet terhelni, hanem az egyik képviselőur szerint, 2.800,000 írttal, a másik szerint pedig 3,600,000 írttal. Az pedig, hogy a többi képviselők, a kik szintén alaposan tanulmányozták a törvényjavaslatot, nem vették észre, hanem a hűséges ellenzéki férfiak fedezték fel, ez részükre szegénységi bizonyítvány. Azonban nem igy áll a dolog, mert azok tettek helyesen, a kik erről hallgattak, nem pedig azok, a kik erről beszéltek. A földadónál ugyanis 29 millióról 26 millióra szállíttatik le az alapteher és a képviselő urak mégis azt mondják, hogy nem igy áll a dolog, hiszen az adó nagyobb, de nem vették észre, hogy nem adókiirásról van szó, hanem százalék kiszámításáról. Mire való különben a 26—29 milliónak conting-entálása ? Arra, hogy rójják ki rögtön ? Nem. Hanem fölvévén a földnek kataszteri jövedelmét, legyen egy tényező, a melynek segélyével a tiszta jövedelem százaléka kiszámítható és ha ezen százalék nem a 29 millió, hanem a 26 millió után vettetik ki, ez adóleszállítás, ezt, azt hiszem, bizonyítani nem szükséges. De menjünk tovább. Figyelmeztetem a képviselő urakat, hogy hiszen eddig hogy volt a dolog, noha contingentálva az összeg nem volt, a mi mindenesetre nagy különbség, A földadó 40 millió írt lett volna és pedig 29 millió frt alapadó, 11 millió KÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. XIII. KÖTET. pedig földtehermentesítési járulék. Ugyan, nézzük meg a zárszámadásokat, ott a kiírásokban ezen összeg nem Jproul elő és a különbség mindig 1-2—1*5 millió. Kérdem tehát, hogy hol keresik azon eldugott új terhet ? Egyszerűen azon tévedésből, hogy ezen összeg contigentálása nem a százalék kiszámítása ezéljából, hanem másra való. A mi pedig az adóemeléseket illeti; ezekre, minthogy részletek, nem terjeszkedem ki, azonban arra, mit Horánszky képviselő ur hozott fel, bátor vagyok mégis röviden reflectálni. Ha a t. képviselő ur tekintetbe veszi azt, hogy a fővárosban a házbéradó nem 1"5 százalékkal emeltetik, akkor nem fogja azt mondani, hogy a most októberben beterjesztett törvényjavaslatnak eredménye a házbéreknek azon átlag 20 °/ 0-al való emelkedése, a mely elkezdődött már májusban és augusztusban. Arra csak nem lehet következtetést vonni később benyújtott és sokkal csekélyebb öszszeget képviselő teherrel szemben, hogy ez annak eredménye. Valamint azon képviselő ur is, a ki felsorolt 565 várost, a melyről azt monda, hogy ezeknek adója mind emelkedik, egyszerűen azon tévedésbe esett, hogy nem különböztette meg a házosztályadó és házbéradó alá tartozó városokat. Ha ezen különböztetést észre vette volna, akkor észre vette volna azt is, hogy az összes házbéradó 120,000 frt új terhet tesz ki az egész országban. Ezt méltóztassék figyelembe venni és nem más számítás alapján elindulni, mert az alap adóra nézve még egy körülmény van befolyással, melyet szintén nem vettek észre: hogy az adótételek a fővárosban 24 %-ról 2 2-re szállíttattak le. Ha ezen tényezőt is kiszámítja, majd észre fogja venni, hogy a számításban hol tévedt. T. ház! Azonban a törvényjavaslatnak másik czélját még határozottabban kétségbe vonták. Azt mondták, nincs itt arányosításról szó, nem is lehetséges ez általános adóreform nélkül s a törvény j avaslat is elvetendő, különösen mert igazságtalan és mert osztályharczot idéz elő. Én, t. ház, erre vonatkozólag először is azt a rectiíicatiót vagyok kénytelen előadni, hogy sem jelentésemben, sem beszédemben nem állítottam azt, a mit Horánszky képviselő ur mondott, hogy az összes adóterheinket arányosítja. Ezt nem mondtam. Azon arányban, melyben a 3 millió leütésével és az új 3 millió más igazságosabb alapon való kirovásával arányosítás éretik el, ezen arányban — többet nem mondtam és igy Helfy képviselő ur is tévedett akkor, midőn azt állította, hogy azon községi pótlékra azt mondtam volna, hogy azok 3 millió arányában könnyebbülnek. Igen jól tudom, hogy akkor, ha az alapból leüttetik 3 millió, a százaléknak emelkednie kell, de minthogy az más jövedelmi alapnak combinatiójával rovatik ki, mégis a földbirtokra mindenütt és különösen a városokban épen nagy könnyebbülés áll elő ezen czímen. 51
