Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.
Ülésnapok - 1881-278
S78, országos ülés 4«eiemb«r 4. 1885. 393 Ha magamat Hermán képviselő úrral összehasonlítom, megengedem, hogy neki az asphalton több jártassága van; (Derültség) de nekem meg az országnak igen sok vidékében van több jártasságom.Hivatkozott, mint nagy sérelemre,hogy járván az országban, mikor bizonyos jegyzeteket akart tenni, attól félt a nép, hogy vájjon nem adó szempontjából irja-e össze az adott feleleteket. Nekem is volt alkalmam saját választó-kerületemben és az ország más részeiben is megfordulni, de engem adó-executornak nem tartott senki (Élénk Derültség) és a kiktől felvilágosítást kértem, arra mindig a legnagyobb készséggel megkaptam a választ. Azt mondotta Somssich Pál képviselő ur, hogy ő nem irigyli apénzügyminister babérjait, amelyet e győzelem által szerez. Nekem nem volt alkalmam oly hosszú politikai pályán működni, mint a képviselő urnak, de azért mégis megtanultam némelyeket a politikai téren. Először megtanultam, hogy minden mesterség között a politikai a lehető leghálátlanabb és hogy ott elismerésre számítani nem lehet. (Helyeslés jobbfelöl.) De megtanultam azt is, hogy a ki csupán hiúságának és népszerűségének féltése miatt, minden nagyobb nehézség kérdésének útjából kitér, az elismerésre nem számíthat : (Helyeslés jóbbf lől) politikai téren elismerést legfölebb az érhet el, a ki bizonyos czélt tűzött maga elé és a felé tántoríthatlanul törekedik. Nekem állásomnál fogva feladatom az államháztartást javítani, e czélt tűztem magam elé, és legnagyobb jutalmam lesz, ha e cél érdekében valamit tehetek, a mit legnagyobb őszinteséggel és becsülettel igyekeztem eddig is és igyekezem ezentúl is megtenni. (Éiénk helyeilés jobbfelöl.) T. ház! Hogy a törvényjavaslat elfogadását kérem, azt talán ismételni nem szükséges; egyet azonban szükségesnek tartok megemlíteni, azt t. L, hogy milyen állást foglalok el a benyújtott határozati javaslatokkal, különösen az Irányi t. képviselő ur indítványával szemben. Méltóztassék megengedni, ha a t. háznak, a többségnek nincs bizalma azon férfiak irányában, a kik a ministeri székéken ülnek, méltóztassék azt jelezni és a kormány tudni fogja kötelességét és át fogja engedni másoknak helyét; de méltóztassék tekintetbe venni, hogy egy felelős kormány mellett egy nem felelős bizottság működjék, azt sem én, sem ministertársaim elfogadni nem fogják és azért én Hányi Dániel t. képviselő ur határozati javaslatát a leghatározottabban ellenzem és annak alá vetni magunkat semmi esetre nem fogjuk. (Élénk helyeslés jobbfélől.) Törs Kálmán! T. ház! Egy pillanatig kérem csak türelemre. Én egy szóval sem mondtam, hogy gr. Szapáry pénzügyminister az egyenes adókat 24 millióval, illetőleg 407u-kal emelte. Én vettem egy tiz évet magában foglaló eiclust és azt mondtam, hogy 1874-ben 68 millió volt az egyenes adó. 1884-ben pedig 92 millió. Különbség a kettő között 24 millió, vagy majdnem 40°/». En kiosztottam az adóemelés érdemében a maga részét Széll Kálmán volt pénzügyminister urnak is, mikor azt mondtam, hogy az egyenes adókat, melyek 1869-ben 70 milliót tettek, 1877-ig 84 millióra fokozta fel. Én csak azt akartam kimutatni, mily rohamosan emelkednek Magyarországon az egyenes adók. Arra a népre, mely ezen adókat megfizetni köteles, tökéletesen irreleváns, hogy azt egyik vagy másik minister emelte-e. (Élénk helyeslés a szélső ba'on.) Herman Ottó: T. képviselőház! (Halljuk!) Én azt hiszem, midőn a t. pénzügyminister ur kimondta azt a szót, hogy ő is bejárta az országot mindenfelé, de őt sehol adóexecutornak nem nézték, másra, mint én reám nem czélozhatott, vagyis inkább azon mondásomra, hogy előttem félt a nép, hogy én az adót összeírom. Én először is eonstatálm kívánom, hogy a t. pénzügyminister ur, ugy látszik, nem tudja a különbséget az adóösszeiró s az adóexecutor közt. (Nagy derültség a szélső balon.) Hanem én azt is concedálom a t. pénzügyminister urnak, hogy a merre ő járt, sehol adóexecutornak nem nézték, mert igen is jól tudta minden polgár, hogy ö az összes adóexecutorok főparancsnoka, kinek parancsára ez a könyörtelen adó nyuzás történik. (Zajos tetszés a szélső baloti.) Elnök: T. ház! Hátra van még a két zárbeszéd : az előadóé és a különvélemény beadójáé. (Felkiáltások: Holnap.') Ezek tehát a holnap d. e. 10 órakor tartandó ülésre maradnak és ezek után, ha a törvényjavaslat általánosságban elfogadtatik, következni fog annak részletes tárgyalása. A mai ülést bezárom. (Az ülés végződik 1 óra 55 perczkor.) KÉPVH. NAPLÓ. 1881 — 84, XIII. KÖTET. so
