Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-277

352- 577- országos ülés deczember 8. ISSS. És mikor ily körülmények közt világosan reá mutattam arra, hogy a vitális tényezőket nem tartják markukban, hogy a delegátió bármely határozata, az udvarnak bármely kívánsága, bármely perczben megzavarhatja Magyarországnak pénzügyi közgazdasági viszonyait, (Igaz ! ügy van! a szélső baloldalon) önök mire hárhoztatják a nemzetet? Azt mondják: nemzet, itt van egy hordó, abba tölts és ha majd megtelik, kezdődik boldogságod. Ugy, de ez a hordó a danaidák telhetetlen hordója. (Igazi gy van!a szélső baloldalon.) Abba bárminő erőfeszítéssel hordják is a milliókat, ott nem marad semmi sem és én legyek az utolsó, a ki azt mondhassa, hogy: nemzet végezzed a danaidák munkáját. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Én, t. ház, utalva a történelem példájára és tudva, hogy elérkezett az utolsó perez, a midőn a magyar nemzetnek a parlamentarismusba vetett hitét és bizodalmát még megtarthatjuk — ugy érzem, hogy a mostani alapon a kibontakozás lehetetlen — kövessük bár Móricz Pál préstételét, az a hordó feneketlen! A hordó befenekelése csakis egy módon lehetséges: a vitális factorok megragadásával Magyarország hadügyi, pénzügyi, vámügyi önállóságával. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Én más kibontakozást nem ismerve, nem szavazom meg a törvényjavaslatot. (Élénk helyeslés rs tetszés nyilatkozatok a szélső baloldalon.) Prileszky Tádé: T. ház! Igaza van az előttem szólott t. képviselőtársam és barátomnak abban, hogy a helyzet komoly, megfontolást igényel és mindannyiunknak kötelessége szerény tehetségünkhöz képest mindent elkövetni arra nézve, hogy az országnak ezen súlyos helyzetén segítsünk. Igen helyesen mondta és azért engedelmet kérek a t. háztól, hogy a kérdésben én is felszólalhassak és elmondjam nézeteimet, a mire talán némileg jogosítva is vagyok, mert hiszen talán nem kell bizonyítanom, hogy az ország anyagi helyzetét, súlyos pénzügyi viszonyait jobban e házban aligha ismeri valaki, mint én és ez igen természetes, mert 15 év óta foglalkozom tüzetesen e viszonyokkal és mert a t. ház mindig elismerte annak a helyes voltát, a mit mondottam. (Nyugtalanság a szélső balon.) Ha tán kétkedni méltóztatik benne, a kétkedésnek nincs jogosultsága. De a mint elfogadtam azon tételt, melyet Hermán Ottó képviselő ur mondott a többek között, úgy megvártam volna, hogy állítását súlyos adatokkal igazolni fogja: Hermán Ottó képviselő ur azt mondotta, hogy a pénzügyministernek eddig beadott minden költségvetési előirányzata fictio. (Felkiáltások a szélső baloldalon: A zárszámadások igazolják!) No hát, engedelmet kérek, hogy mit Igazolnak a zárszámadások, azt én már csak tudom! (Élénk derültség a szélső baloldalon. Egy hang: De nem mondja meg!) Ne méltóztassanak ily közbeszólásokkal élni, engem nem fognak megzavarrni, hiábavaló. (Halljuk! Halljuk!) Azt mondják a képviselő urak, hogy a pénzügyministeri előterjesztés a zárszámadások által meg van hazudtolva. Engedelmet kérek, kereken kimondom, hogy ez nem igaz. Méltóztassanak megnézni azon kimutatásokat, melyeket önök egyhangúlag elfogadtak és látni fogják abból, hogy nem úgy van. Én, a kinek hatalmamban állanak a számok legalább Is úgy, mint a képviselő uraknak, sok mindenfélét be tudnék bizonyítani azokkal, de nem teszem, (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon) mert a mit a képviselő urak bizonyítanak, arról más formában, más számcsoportosítással nem sok fáradságba kerülne bebizonyítanom, hogy nem áll. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon). Nemcsak hallani fogják, hanem nyomtatásban is megkapják olyformán, melyhez kétség nem férhet. (Nyugtalanság a szélső baloldalon.) T. ház! Méltóztassanak megengedni, hogy én, a ki csak olyat mondok, a mit positive tudok és a mit alá is irhatok, nem fogok olyat állítani, a minek alapja nincs; ha én mondok valamit, azt az ország elhiheti s a képviselő uraknak hatalmukban lesz nem közbekiáltásokkal, hanem érvekkel alaposan hozzászólni, az előttük fekvő munkát bírálat alá venni és ha azt fogják találni, hogy nem felel meg a valóságnak, akkor méltóztassanak egyszerűen félrevetni és ne adják meg rá a sanctiót; (Felkiáltások a szélső baldalon: Nem fogjuk tenni!) és ha mégis megteszik, akkor ne méltóztassanak ellenmondásba jönni vele, mert az nem az én munkám, hanem az önöké. (Nyugtalanság a szélső baloldalon:) Azt mondja a képviselő ur, hogy évek előtt vállalkozott a kormány s a kormányt támogató párt arra, hogy az ország pénzügyi helyzetét helyreállítjuk, javítjuk. Igen jól hivatkozott arra a beszédre, a mit Széll Kálmán mondott, én is jól ismerem és majd később rájÖTÖk. Azt monda a képviselő ur, hogy mi vállalkoztunk a rendezésre és meg is buktunk vele. Meglehet. Ez felfogás, izlés dolga. (Derültség.) De azt nem tudom, hogy akár arattunk sikert, akár megbuktunk, hogyan akarja a képviselő ur 1884-iki háztartásunk szükségleteit fedezni, ha úgy beszél, a mint tévé. Ugy-e, ha azt mondja, hogy fizetésképtelenek vagyunk, hogy tönkre van téve az ország és ecseteli a nagy szigort, melylyel az adók behajtatnak ? No hát azon emberek, a kik hivatva vannak nekünk hitelt adni, ha elhiszik azokat, a miket önök mondottak, akkor bizony senki sem ad hitelt nekünk. Krisztinkovich Ede: Bár csak ne adna senki! Prileszky Tádé Azt mondja a t. képviselő ur, bárcsak ne adnának. Akkor arra fognám őt kérni, méltóztassék a pénzügyministeri széket elfoglalni és kormányozni. Ha bebizonyítja, hogy