Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.
Ülésnapok - 1881-276
376. oniágos ülés deciember 1. 1881 337 dés útja, ez erkölcsi pressio. (Zaj jdbbfelol.) Ha szükség van rá, ha a kormány állásán meg akar maradni, én értem, nem nyúlhat ahhoz az eszközhöz, a mely más utón — és pedig biztosabban — segítene a bajon, a melyet bátor vagyok jelezni: a szabad rendelkezéshez az indirect adók és a vám dolgában. Nem terjeszkedem hossz abbra és ezek után befejezem előadásomat. Én azt tartom, hogy a deficitet organíce kell megszüntetni; meggyőződésem az, hogy csak helyes institutiók által — tudom jól, hogy nem egyszerre, hanem csak idő folytán — de csakis ezen az utón lehet a deficitet elenyésztetek Minthogy azonban látom, hogy a kormánynak a keze e tekintetben meg van kötve: mivel látom, hogy a t. kormány nem is igyekszik szabad kezet nyerni ezen a téren : annálfogva és miután a törvényjavaslattól semmi komoly eredményt nem várok, azt még általánosságban sem fogadom el a részletes tárgyalás alapjául. (Helyeslés a szélső bal oldalon) Elnöki T. ház! Szólásra a törvényjavaslathoz még többen vannak feljegyezve. Minthogy azonban még két sorjegyzék kérvény lenne a mai napon tárgyalandó, továbbá még egy interpellátió is van bejelentve s azonkívül a pénzügyminister ur is fog egy előterjesztést tenni: azt hiszem, czélszeríí lesz most a tárgyalást megszakítani s annak folytatását a hétfőn d. e. 10 órakor tartandó ülés napirendjére kitűzni: most pedig a 34. sorjegyzékben foglalt kérvényeket venni tárgyalás alá. (Helyeslés.) Tibád Antal jegyző (olvassa): Abauj -Tornamegye közönsége, Baranyamegye közönsége, Hajdumegye közönsége, Jász-Nagykun-Szolnokmegye közönsége, Nyitramegye közönsége, Szatmármegye közönsége, Zemplénmegye közönsége, Arad szabad kir. város közönsége, Baja törvényhatósági joggal felruházott város közönsége, Debreczen szabad kir. város közönsége,Marosvásárhely szabad kir. város közönsége, Barsmegye közönsége, Nógrádmegye közönsége, Temesmegye közönsége, Vasmegye közönsége, Zemplénmegye közönsége, Marosvásárhely szabad kir. város közönsége, Szatmár-Németi szabad kir. város közönsége, Győr szabad kir. város közönsége, Békésmegye közönsége, Torda-Aranyosmegye közönsége a Bukovina és Moldva-Oláhországban levő magyarok betelepítése, illetőleg a betelepített csángók szorult helyzetének javítása s lételük biztosítása tárgyában kérvényeznek. Székely Elek előadó: T. ház! A felsorolt kérvények a csángó-kérdés mindkét ágára kiterjeszkednek. Egyik részük ugyanis Hevesmegye s Hódmezővásárhely törvényhatósággal felruházott városnak még a múlt ülésszak alatt a házhoz intézett feliratait pártolván, azt kéri, hogy a MoldvaOláhországban és Bukovinában élő magyarok telepíttessenek be; a kérvények másik részében pe lig KÉPVH. NAPLÓ. 1881 — 84. XIII. KÖTET. több törvényhatóság Torontáímegye feliratát pártolva kéri, hogy a már betelepítettek szorult anyagi helyzete javittassék és lételük biztosittassék. A kérvényi bizottság, eltérve a múlt országgyűlésnek ezen kérvények mindkét nemére vonatkozólag hozott határozatától, minthogy a csángókérdés jelenleg új phasisba lépett, új határozati javaslatot bátorkodik ajánlani, mely igy szól: „Ezen feliratok a belügy-és pénzügyministerek által az aldunai telepesek kérvényeire vonatkozólag benyújtott jelentés tárgyalása alkalmából leendő felhasználás czéljából megtekintés végett a ház irodájában letétetni határoztatnak." (Helyeslés) Thaly Kálmán t T. ház! A mint épen a kérvényi bizottság előadója maga is kissé hangsúlyozta, de a kérvények áttekintéséből is tudó mása lehet minden t. képviselő urnak: ezen 21. törvényhatóság kérvényei közül jó rész nemcsak a mostani aldunai blözetekben letelepített csángókról szól, hanem egyúttal Moldva-Oláhországokban élő fajrokonainknak lehető betelepítését is hangsúlyozza. Én részemről nem igen vagyok megelégedve azou határozati javaslattal, melyet a t. előadó ur itten előterjesztett, a menynyiben az ügy ezen második, szerintem igen fontos phasisa nagyon kevéssé vétetett a t. kérvényi bizottság által figyelembe. A már hazánkban lévő, ideiglenesen ide települt vagy részben legközelebb idetelepülni óhajtó bukovinai székelyekre vonatkozólag kiosztatott már a pénzügyminister ur jelentése, s igy alkalmunk lesz e kérdéssel tüzetesebben is foglalkozni. Azt gondolom azonban, hogy igen helyén volna, ha a t. kormány a törvényhatóságok kérésének ama második oldalát is szives volna tekintetbe venni; mert azt gondolom, hogy egy nemzet sem követ el bűnt, sőt csak a maga és faja iránti kötelességét teljesíti akkor, midőn idegen országokban lévő véreiről legalább annyiban gondoskodik, hogy azok annak a nemzetiségnek, melyből származnak, jövőre is megtartassanak, S ennek útjait, módjait kellő tapintattal meg is fogja találhatni a. t. kormány. Én tudva a viszonyt, mely jelenleg mindkét szomszéd nemzet, a magyar és román nemzet jövendő fenmaradásának megfelel, hogy t. i. e két nemzet egymással lehetőleg békességben éljen; miután ezen irányhoz látszik legújabban közeledni a bukaresti kormáuy is, nem látom idejét annak, hogy ez ügy, a mennyiben romániai alattvalókra, bár magyar származásúakra tartozik, tüzetesebben fejtegettessék, nehogy amaz idegen kormány érzékenységét talán megsértse. Ha ők alkalmat szolgáltatnának rá, akkor igenis helyén lesz fellépni, de ha a t. kormány tapintattal jár és annak utját-módját megtalálja, nevezetesen diplomatiai utón és magyar papok oda küldésével, akkor a romániai kormánynak sem lehet kifogása, ha mi 43
