Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.
Ülésnapok - 1881-276
322 ti 6. tntigu fiiéi decztmber 1. 1SSS mányoltatnak azonczélra, hogy az illetők nagyobb házbérrel sújtassanak. Azt mondhatják, hogy ez nem ezen adónak a szüleménye, hanem vagy a lakásokban mutatkozó szükséghiány, vagy a közgazdasági helyzet javulásának folyománya. Hát ez egyenesen és határozottan nem igy van; mert a házbér-emelés kizárólag és nyíltan az adó áthárítás ezúne alatt történik és történik azért, mert a tulajdonos a házban fekvő tőkének kamatját tisztán kívánja élvezni, és azért az adót egyszerűen áthárítja a lakóra. De hogy állunk ezen existenzminimummal mely csak a kereseti adóra van behozva ? Hát én ezen esistenz-minimumnak csak egy logikai alapját fogadhatom el. Adómentesíteni, vagy kisebb adóval megróni azon jövedelmet, mely az élet fentartására szükséges. De hát akkor kérdem, hogy ez csak a kereseti adónál létezik és az az egy házacskával biró és semmi más kereseti forrással nem rendelkező, vagy pár hold földdel biró adózó polgár előtt, kinél tehát az existenzminimum még nagyobb jelentőségű és horderejű, mint a kereseti adóval bírónál, azoknál az esistenzminimumnak nincs fontossága? Vagy megfordítva, azok, kik a kereseti adó czímén a fővárosban 400 frt után fizetnek, azonban egyéb vagyonuk még százezer ékre megy, azok is csak 10 százalékot fognak a kereseti adó czímén fizetni és existenzminimumban részesülnek daczára, hogy más vagyonból még ezerek lehetnek jövedelmeik? Hogy itt az igazság hol van, azt belátni nem birom, s megvallom, ezt nem tekinthetem egyébnek, mint a pénzügyi bizottságban felmerült ötletszerű eljárásnak, melynek sem jelentősége, sem rendszere nincs, — a nélkül, hogy kétségbe akarnám vonni az existenz - minimum eszméjének jogosultságát, szükségességét és méltányosságát. De t. ház, ezen törvényjavaslatnak van még egy veszedelmes oldala is, s ez az, hogy a teherviselés és adózás terén egyenesen osztályharczra vezet. Én t. ház, nem megyek arra a térre át, nem is mehetek, mert adatok nélkül hiú dolog volna, hogy vizsgáljam : vájjon a jelenleg létező adó tekintetében az arány helyes-e, igazságos-e ? De épen azért, mert e térre adatok nélkül át nem mehetek, csak ugy vaktában a sötétben az adózók egy részére magasabb százalékokat rakni s a másikra kisebbet, ez semmi egyéb jelentőséggel nem bir, mint egy harcz a vagyon és kereset, a munka és tőke közt, melynek a végkövetkezményei, ha ezen téren tovább akarunk haladni, valóban Dem lesznek valami kecsegtetők. {Igazi balfelöl.) Én kerülni akarom még látszatát is annak, hogy a nélkül, hogy az egész rendszer területe felöleltessék és e kérdés egy általános adóreform keretében kerüljön szóba, az adózó polgárok egyik osztályára nagyobb százalékot rakunk, mint a másikra. Ez nem egyéb, mint kihívása az osztályharcznak és azon nyers ^erőszaknak, hogy a melyik erősebb, az hárítsa a másikra a bajt és terhet. (Ugy van! Ugy van! balfelbL) Ily viszonyok közt, és egy bukott pénzügyi és hibás kormányzati politika mellett és a kibontakozás minden reménye nélkül ezen önmagában véve is kétes természetű, igazságtalan és osztály harczot szító adóemelési törvényjavaslatot el nem fogadom. {Helyeslés balfelől.) Midőn ezt teszem, lehetetlen, hogy ki ne fejezzem sajnálatomat a fölött, hogy a t. kormány egy ily eszme nélküli, rendszertelen és tarthatatlan kormányzati és pénzügyi politikát a végletek szélére hajt. A végletek szélére felfelé és lefelé. Felfelé az örökös lemondás, és örökös hátrálás, lefelé és az országban pedig a kishitűség érzetének tenyésztése és ugy a pénzügyi, mint egyéb politikai téren a lehető legerőszakosabb eszközöknek felhasználása által. (Ugy van! balfelöl.) Hiába mondják önök, hogy egy örökséget vettek át a múltból, melylyel küzdeniök kell. Vehettek volna önök bármely örökséget át, azt azon utón, a melyen jártak és járnak, megrontották volna, a minthogy megrontottak mindent még azon a téren is, a melyen kezeik szabadok és a multak által semmi irányban kötve nem valának, [Ugy van! balfelöl.) Mert t. ház, a közgazdasági politikán kezdve, az occupationális politikán folytatva, a nemzetiségi dolgokat megrontva, Horvátországban teljesen megverve, a közszellemet és politikai erkölcsöket kiölve, az adókat a végtelenségig fokozva, egy hideg párturalmat megteremtve, más eredményekre nem vezethet, mint azokra, a melyek előtt állunk, s a melyek bizton el fognak bennünket vezetni, fájdalom, nemcsak a pénzügyi, hanem a politikai bukáshoz is. (Ugy van! balfelöl.) Hiába mondják önök, hogy többségük van, hisz az események a többségnek is a fejére nőnek és a történelem tanúsítja, hogy azon országokban, a melyek hanyatlásnak indultak, a többség mindig nagyobb és erősebb volt, mint azelőtt. (Ugy van! balfelöl.) Az alkotmányos országok hanyatlását is a többségek idézték elő, a többségek, melyek nem magasabb czélokért, nem magasabb eszmékért, hanem a hatalom megtartásáért küzdöttek. (Ugy van! Ugy van! balfelöl.) Ily politikához különösen akkor, midőn az nemcsak bizalmi kérdés, hanem a nemzetnek immár életnedveit megtámadó erőszakos adóztatási kérdés is, részemről hozzájárulni nem akarok és ezen törvényjavaslatot meg nem szavazom. (Élénk helyeslés és éljenzés balfelöl.) Móricz Pál: Mielőtt magához a tárgyhoz szólanék, méltóztassanak megengedni, bogy egy pár szóval t. képviselőtársam Irányi Dániel határozati javaslatához hozzászólhassak. Tudom, hogy a urukban is küldettek ki országos küldöttségek, a melyek esetleg a jövő országgyűlésnek referáltak; de akkor a megyék voltak képviselve,