Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-275

1 •''i 275. országos ülés november 30. 18SS. 3^ frt, a rendesben s az összes kiadásoknál 20 millió, respective a 3 millió adófelemelés után 17.300,000 frt. Ha azonban az mondatik, hogy nem az a kérdés, hogy mi lesz a deficit, hanem, hogy mi lesz az összeg, mely saját jövedelmeinkből nem fedezhető és a minek fedezésére járadékot kell kibocsátanunk, arra szintén bátor leszek felelni." Erre azután előadja, hogy mi az a valóságos deficit. Ma ezen előadáshoz következetesen ugyan, de akként méltóztatik megállapítani akarni a deficitet, hogy az körülbelől 30—36 millió — ennek ellenében azonban — a mint a múltkor is erre czélozni méltóztatott -- a 23.900,000 frtnyi beruházás. Én nem vagyok oly szerencsés, hogy 33 millió körül tudnám megállapítani a deficitet. Mert hogy ha meggondoljuk, hogy 1882-ben 46 millióra volt előirányozva, azonban a zárszámadások szerint 55 millió volt; 1883-ban pedig 54 millió s százezer frt volt a deficit, hogy azonnal reá 1884-ben csak 17.300,000 frt legyen, ez nem hihető, nem pedig azért, mert, mit a minister ur ma beismerni méltóztatott, hogy az államadósság ezímén beveendő adó csakugyan nem olyan, a mit az állam saját maga jövedelméből fedezhetne, másodszor, ha az államjószágok eladása szintén olyan deficit, mint egyéb más, a mint nem is lehet másnak mondani, ez 10 milliót hoz, hozzáadjuk még az 1.700,000 frt pénztári műveletet, a mit a zimonyi vasút körül méltóztatik a t. pénzügy minister ur cselekedni és végül a mostani rendkívüli adóemelésből 3 milliót, úgy a rendkívüli közősügyes 3 milliót is számítjuk, akkor együtt van a 45 millió, minden újabbi munkács-stryi vagy egyéb vasúti építés és eszközlendő póthitel nélkül is. De ha azt gondoljuk azon fényes és eloquens előadás után, melyet méltóztatott a pénzügyministernek itt világra bocsátani, hogy 640 millió az, a mi 1875-től egész mostanig Magyarországban részint investáltatott, részint gyümölcsöző kiadásra fordíttatott, igaz, talán örülhetnénk, csak hogy ennek az averz fele az, hogy a 640 millió frtot kiadta a kormány a 2400 millió frt évi bevételekből és ha azt meggondoljuk, hogy ezen kormány a 20 millió évi deficittel való küzdelmet, melyet 1875-ben átvett, okozza a kiadások indokaként és ennek eíenyésztetéseért, azt eredményezte, hogy az 1875-ben 71 milliót tevő egyenes adók 92 millióra rúgtak fel,tehát 21 millióval emeltettek s ha azt veszszük tekintetbe, hogy 400 millió forint aranyjáradék kölcsönpénznek nagy része szintén e czélra adatott ki és mégis az államháztartás rendezésénél híres 4'Vo-nyi conversióval ma is ott vagyunk, hogy az évi törlesztésnek 4 millióval várt apasztása helyett, vagyis a 28 millióból kilátásba tett 24 millió helyett mégis ma is 28 milliót kell évi járulékul fizetni Hogy ha, tekintetbe vesszük az adóemelések mellett,hogy 1880-tól a folyó év végéig,a t. kormány papirjáradékban 150 milliót bocsátott ki s ezzel Magyarország fizetési kötelezettségét évenként most már 8 millióval emeli, akkor a 21 millió egyenes adó, a 4 millió rente-conversió és azután a 8 millió 5%-os járadék által a mai napig elvállalt kötelezettség mellett az adót tovább fokozni már oda menne, a mit saját nevén nevezve a franczia igy mondja: ábime du depense, vagyis a mi „pazarlás örvényé"-nek neveztetik, a mint más nevet ez nem is érdemel. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Most azt kezdeni, hogy ezen országot, a mely teljesen kimerült, például — én saját megyémről beszélek, a hol köztudomás szerint ez idén több hónapon keresztül árvíz volt, a minek következtében nem termett semmi, a kinek valamije termett, ezt beőrlette s nem vethetett, ha pedig elvetette most őszön, a télre be nem őrölhetett és itt-ott ha megmentette marháját, ma azt az adóexecutor viszi el, azon néptől, a mely könyöradományból tudtn magát ez évben fentartani, a mely egész Európában gyűjtetett. És ilyen tökéletesen kimerített állapotban levő népnek földadóját akarják még emelni, mikor a könyöradományokból megmaradt utolsó falatját vagy megmentett marháját, reményét elexequálja a végrehajtó, ennek adóját 800,000 frttal felemelni azért, hogy arányosságot eszközöljenek az adóreformban,ez annyi,mint a rémkormány alatt Bécsben mondatott, Gleichberechtigung der Völker, de erre mi ide lent azt mondtuk, hogy gleiche Beknechtigung der Völker. — Minden esetre elhibázott valami és apa előtti gyermek felfedezésről való okoskodás ott, a hol látjuk, hogy a kormány, mely az államháztartás rendbe hozatalát tűzte feladatául és 8 év alatt már 21 millió adóemelést tett, hogy ismét adóemelést tegyen, akkor, mikor az államadósságot 1880 évtől újabban 14 millió évi járadékfizetéssel szaporította, hogy ez a kormány három millió adóemelést kierőszakoljon akkor, mikor többnyire személyi és saját hatalmának terjesztésére az idei budgetben a belügyminister költségvetését 8 millió" írtról felemeli 9.800,000 frtra, a pénzügyministeriumét 53 millió frtról 55 millió frtra, a közlekedési ministeriumét 28 millió frtról 33 millió frtra, a földmívelési ministeriumét 8 millió frtról 9 millió frtra, a vallás- és közoktatási ministeriumét 4.800,000 forintról 5.250,000 frtra, az igazságügyi ministeriumét 10,100,000 frtról 10.650,000 frtra, a honvédelmi ministeriumét 6 millióról 7.200,000 frtra felrugtatták és igy a tavalyi budgettel összehasonlítva, 8.300,000 frttal, az 1882-ik budgettel szemben pedig 9.665,000 frttal emelik saját kiadásaikat és mégis azt mondja, hogy az államháztartásba behoztak az egyensúlyt. Ha at. kormány be akarja hozni az egyensúlyt és pedig akként, hogy csak 2,600.000 frt legyen a deficit, nem a nagyzás s hatalmi túlterjeszkedés politikáját kell követni. 41*