Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.
Ülésnapok - 1881-272
372. orttAget ülés november 27. 1S83. 279 hol még vallásszabadság is csak a törvényesen bevett vallásfelekezetekre szól, hol az apa és gyermek közti vagyoni viszonyt is kötelesség volt szabályozni, hol tehát a gyermeket az apa és anya szeszélye ellen a nevelés tekintetében még nagyobb kötelességünk megvédeni, én nem tudok kötelességemül egyebet, mint kérni a t. képviselőházat, hogy fontolja meg jól e 38. §-t és ha kérésemnek enged, legyen szives azt elvetni és elfogadni ellenindítványomat, melyet ezennel van szerencsém benyújtani. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Elnök! Fel fog olvastatni az ellenindítvány. Duka Ferencz jegyző (olvassa): „Eiieninditvány a 38. §-hoz. Beadja Madarász József. A polgári házasságban született gyermekek vallására nézve a vegyes házasságból származott gyermekek iránt hozott 1868: LIII. t.-cz. rendeletei érvényesek." (Helyeslés a szélső balon.) Göndöcs Benedek: Félremagyarázott szavaim helyreigazítása végett kérek szót. (Halljuk!) Az előttem szólott Madarász t. képviselő ur szavaimat félremagyarázta s ennek következtében midőn azt állítja, hogy a mai felvilágosodott korban még szó sem lehet arról, mit én tegnap benyújtott módosítványomban mondottam, hogy a polgári házasságban született mindkét nemű gyermekek a keresztény fél vallásában nevek nd'ők, tehát ő itt az ország színe előtt azt nyilvánítja,hogy én nem vagyok a felvilágosodott kornak embere, megmutatom az ellenkezőt. (Zajos felkiáltások: Halljuk! Halljuk!) Igen kérem a t. házat, midőn én módosítványomat. . . Elnök: Bocsánatot kérek, a képviselő ur rosszul választotta meg a czímet a felszólalásra, mert ez szavainak félremagyarázása nem lehet. Madarász képviselő épen a képviselő ur szavaira nézve mondta véleményét, a miben félremagyarázás nem foglaltatik. Göndöcs Benedek: Én személyes kérdésben is kértem szót, kötelességem parancsolja azt, hogy az ország színe előtt nyilatkozzam, miszerint a felvilágosodott kornak hive, fia, gyermeke vagyok, (Derültség) midiin azt indítványoztam, hogy az ezen házasságból születendő mindkét nemű gyermekek a keresztény vallás, a civilisátió, művészet, munkásság, humanismus és haladás vallásában neveltessenek: akkor a setétségnek korszakát nem akarom előidézni; sőt midőn a t. képviselő ur azt óhajtja, hogy ezen házasságból születendő gyermekek nem a műveltség 's haladás vallásában neveltessenek, épen a sötétséget pártolja. De hogy meggyőzzem a képviselő urat, mint nagy protestáns férfiút, hogy nem az ultramontanismus vezetett indítványom megtételénél, bátor leszek egy evangélikus állam törvényhozási működéséből, Dániából felolvasni egy törvényt, a mely igazolni fogja, hogy az én állításom helyes. Elnök: Személyes kérdésben való felszólalás alatt nincs helye felolvasásnak. Göndöcs Benedek : Csak azt akarom kimutatni, hogy itt megvan a törvény, hogy a zsidók és keresztények között kötött házasságból származott gyermekek keresztény vallásban neveltetne 1 :. Elnök ; Méltóztassék engem meghallgatni. Ez nem személyes kérdés, én elhallgattam egész addig, a inig a képviselő ur az okokat fejtegette, melyek miatt magát sértve érzi, de a felolvasás már tárgyalás lenne, egy tárgyhoz pedig csak egyszer lehet szólani, a képviselő ur már szólott és így most már a tárgyhoz nem szólhat. Göndöcs Benedek : Én befejezem szavaimat azzal, hogy ne méltóztassák a Madarász képviselő ur módosítványát elfogadni. HoffmanPáll T. ház! Kétségkívül a legkényesebb törvényhozási intézkedések egyike az, a mely arra vállalkozik, hogy az emberek vallását meghatározza, az állam részéről a vallást kötelezőleg előszabja, mert hiába, az állam itt egy olyan térre megy, a mely szorosan véve az ő hivatásához nem tartozik, legfeljebb abban az esetben, a hol az állam magát egy vallásfelekezettel tökéletesenazonosítja. Azonban elismerem, hogy a kényszerűség követeli a magyar törvényhozástól e pillanatban az intézkedést a zsidók és keresztények között kötendő vegyes házasságokra nézve. És itt először azon kérdést vetettem fel magam előtt, hogy miért nem proponált'tott annak a szabálynak alkalmazása ez esetben, a mely a többi vegyes házasságokra vonatkozólag a törvényhozás által kötelezőleg megszabatott. Es midőn e kérdést felvetettem magam előtt, elégséges indokokat találtam arra, hogy ezen alkalomra azon szabály ne állittassék fel. Ezt azért nyilvánítottam, mert én nem fogadhatom el azt az indítványt, a mely tegnap előterjesztetett és a mely azt kívánja, hogy ezen jövendőben kötendő vegyes házasságoknál a gyermekek nemük szerint megoszoljanak, a fiuk apjuk, a leányok anyjuk vallását követvén. Teljesen indokoltnak tartom az eltérést ebben az esetben és pedig a következő okokból: Habár a magyar törvényhozás felvilágo sodottsága nem tarthat] a fenn továbbra azt az álla pótot, hogy honpolgároknak, kikre minden egyéb tekintetben hasonló kötelezettségek rovattak és§ kik hasonló jogok élvezetében vannak, a házasságkötés kizárólag vallási tekintetből egyszerűen megtagadtassák; és habár a magyar törvényhozás méltán fog tartózkodni attól is, a mit Göndöcs képviselő ur proponált, hogy ezen vegyes házasságoknál minden gyermeknek szükségképen az állam parancsánál fogva a keresztény vallásban nevelését rendelje, el: mindamellett ne feledjük uraim, hogy e pillanatban, midőn a vegyes házasságok lehetőségét megadjuk, valóban igen
