Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.
Ülésnapok - 1881-272
276 272. «rsz&go« llíf nevem' er 27. 1883 azt kinyomatni, szétosztatni és előzetes tárgyalás végett a közlekedésügyi és pénzügyi bizottságokhoz utasítani. Továbbá van szerencsém bemutatni a nagytapolesány-béliczi helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában készült jelentést, ugyanezen vasút engedélyokmányával együtt. Kérem, méltóztassék a t. ház az eddigi szokás szerint azt kinyomatni, szétosztatni és megvizsgálás végett a közlekedési bizottsághoz utasítni. Elnök: A budapest-zimonyi vasút szábadkaiajai szárnyvonalának kiépítéséről szóló javaslat indokolásával együtt ki fog nyomatni, szétosztatni és előzetes tárgyalás végett a közlekedési és pénzügyi bizottságokhoz utasittatik; a nagy-tapolcsánybéliczi helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában beadott jelentés szintén ki fog nyomatni, szétosztatni és megvizsgálás végett n közlekedési bizottsághoz utasittatik. Zeyk Dániel, a kérvényi bizottság előadója: Tisztelt ház! Van szerencsém a kérvényi bizottság által letárgyalt kérvények 35. sorjegyzékét benyújtani, azon kéréssel, méltóztassék annak kinyomatása, szétosztása és napirendre tűzése, — valamint az iránt is intézkedni, hogy a kérvények szabályszerűen 3 napig az irodában megtekinthetés végett kitétessenek. Elnök: A 35. sorjegyzék ki fog nyomatni és a ház tagjai közt szétosztatni, a kérvények a ház irodájában helyeztetnek el, hogy a képviselő urak azokat megtekinthessék. Tárgyalásuk a szombati ülés napirendjére tűzetik ki. Más előterjesztés nem lévén, következik a napirend : a keresztény és izraelit; 1 , közt, valamint az országon kivül kötött polgári házasságról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása, még pedig a 38. §. feletti tanácskozás. Madarász József: T. képviselőház ! A tárgyalás alatt levő szakasz ellenében mindenekelőtt felolvasom azon ellenindítványt, melyet magam és együtt;! barátaim, a függetlenségi párt tagjai részéről szükségesnek tartottunk e javaslat ellenében benyújtani. Az ellenindítvány a következő : „A polgári házasságból született gyermekek vallására nézve a vegyes házasságokból származott gyermekek iránt hozott 1868: LIII. t.-cz. rendeletei érvényesek. Midőn a ház asztalára ez ellenindítványomat leteszem, kötelességem mindenek előtt kinyilatkoztatni, hogy azon javaslatra nézve, melyet Göndöcs Benedek t. képviselőtársam beadott, nekem semmi más észrevételem nincs, minthogy a mai felvilágosodott korban annak tárgyalásáról többé szó sem lehet. Én azt hiszem s e tekintetben az amerikai álláspontra helyezkedem, ha Magyarországban nem volnának még ma is, és még az 1848 : XX. t.-cz. által csakis törvényesen bevett vallások; és miután | ?. lelkiismeret szabadságát még maga az 1848-iki törvényhozás is csak akként fogta fel, hogy az a törvényben felvett vallásokról szóljon; ha mi állanánk az amerikai azon állásponton, hogy mindenki követi vallás dolgában lelkiismeretét, tehát követi azon vallást, a mely megegyezik az ő lelkiismeretével : meg kellene önöknek engedniök akkor azt is, hogy ő a kijelentett vallásokon túl hitfelekezet nélküli vallást is követhessen. Ha Magyarország törvényeiben nem volnának lefektetve intézkedések a vallásra nézve az apák és gyermekek között, nemcsak a vallásra nézve, de még anyagi dolgokra nézve is, hát én ráhelyezkedném azon álláspontra, hogy megengedném a szülőknek ezen rendelkezést, de a vallásszabadság nekem legalább egész életemben sohasem egyoldalú kötelességeket szabott elém. Es ha az apának megengedem ezt a szabad rendelkezést és ezt követeli a vallásszabadság, előttem ott áll a gyermek és én ezen gyermeknek jogát akarom az apának netaláni túlkapása és absolut hatalma ellenében a törvény által megvédeni. Amerikában, a hol önmagam tapasztaltam, hogy 15— 14 éves korában, vagy a szerint, a mint az értelme megnyílik, a gyermek követi azon vallást, melyet ő követni jónak lát. Thaly Kálmán : Mormonná lesz! Madarász József: Gondolom, 13— 14 éves korban nagy tehetségűnek kellene azon gyermeknek lenni, a ki az én t. barátom tanácsát követné. Tehát ha az állana, hogy a gyermek is ép ugy védve volna az apa jogának túlhajtása ellen, akkor én azt mondanám: jó, hát kisértsük meg, hozzuk be mi is Magyarországba azt, hogy a szülők rendelkeznek a gyermekek vallása és vallási nevel tetése felett; de megint állítom mégis csak ugy, hogy a gyermek ne legyen kitéve az apa önkényének, változó akaratának, vagy a szülők szeszélyének. És én megvallom, meg nem foghatom, hogy miután itt az 1868-iki törvény 6 szakaszában van megállapítva az apa és gyermek közti viszony, Irányi Dániel t. képviselőtársam csakis a térítvényekre és egyéb bármi ilynemű törvénytelen iratok kiadására nézve tartotta tanácsosnak módosítást szerkeszteni. Én nem hihetem, hogy az én t. barátom ki akarná tenni a gyermekeket ezen esélynek, nem hihetem, hogy szószerint óhajtja érteni azt, a mit mondott: „a szülőknek kell, hogy joguk legyen, a házasság után bármely esztendőben a felett határozni, hogy mely vallásban neveltessék gyermeküket", nem hiszem, hogy ezt igy szószerint értette volna. Mert nem mondom, hogy minden perezben, de hát évenként, két-három évenként módosulhatna a szülők szeszélye, hogy gyermekemet most igy akarom nevelni, aztán külbefolyások vagy bármi egyéb ismét másra birná őket, mert hiszen vegyük csak azt, hogy az
