Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-271

271, országos ülés nweinber 28- 1S?'S. 563 hói szükséges stylaris módosítványt adok be, a mely szerint a 11. §. második sorában e kifeje­zés helyett „szüléknek testvéreivel" tétessék „a szülék testvéreivel", mert különben megtörténhe­tik, hogy ugy értelmezik e szakaszt, hogy a szü­léknek nem szabad az ő testvéreikkel házasságot kötni. Ebből a szempontból ajánlom a módosítvány elfogadását. Kovács Albert: T. ház! Az előttem szólt t. képviselő ur által tett módosítványt helyesnek tartom és azt elfogadom. De egyúttal én is vagyok bátor e szakaszban egy pár szó megváltoztatását ajánlani. E szavak: „fel-és lemenő ágon levő rokonok" azt akarják kifejezni, hogy szülők és gyermekek és testvérek közt házasság nem jöhet létre. Ezt a rokoni viszonyt egyenes vonalban való rokonság­nak nevezik és nem fel- vagy lefelé menő rokon­ságnak. Egyenes vonalban levő rokonságbeli vi­szonyban vannak azok, kik egymáshoz szülői és gyermeki viszonyban vannak és mellékrokonságú viszonyban azok, a kik egymással nem állanak gyermeki és szülői viszonyban. Ennek mind a kettőnek meg van a fel- és lemenő irányzata. Azt hiszem, nem czélja a törvénynek az, hogy a felfelé és lefelé menő vonal a végtelenség, pl. Ádámig vitessék. De hát ez nem szorul bővebb magyarázatra és csak azt jegyzem meg, hogy helyesebb használni ezt a kifeje­zést „egyenes vonalban levő rokonok közt". E szavaknak a szakasz elejére tételét indítványo­zom, kérve a t. házat, hogy módosítványomat el­fogadni méltóztassék. A szakasz többi része ma­radna. Pauler Tivadar igazságügy mini ster: „Az egyenes vonalon levő, vagy fel és lefelé menő rokonok közti" kifejezés, ugyanegyet fejez ki, egyebet a törvény sem akar mondani a javaslatban levő szavakkal, mint az egyenes vonalban levő ro­konságot kifejezni. E kifejezés előfordul a büntető törvénykönyvben is s azért vettük ide át;azonban világosabb az „egyenes vonalban levő" kifejezés s ezért elfogadom, hogy e szavak bevezetésül e sza­kasz szövege elé tétessenek. Duka Ferencz jegyző' (olvassa Kovács Albert módosítványát:) E szavak helyett: fel- és lemenő tétessék: „egyenes vonalban levő" stb. Pauler Tivadar igazságügyminister: Fel és lemenő ágon való! Kovács Albert: Egy szót méltóztassanak engedni. (Sálijuk!) A t. igazságiigyminister ur, mint szavaiból értettem, elfogadja az általam indít­ványozott kifejezést, de ugy, hogy a „fel és le­menő" szavak is benne maradjanak a szövegben. Minthogy az ez esetben még világosabb lesz, hozzájárulok. (Helyeslés.) Elnök: A szakaszhoz két módosítvány ada- | tott be. Kovács Albert képviselő ur e szavakat kívánja a szöveg elé tétetni: „Egyenes vonalban". Kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfoa*adni? (Elfogadjuk!) Ennél fogva elfogadtatott. A második módosítvány Csiky Kálmán kép­viselő uré, ki a második sorban „szüléknek test­véreivel" kifejezést „a szülék testvéreivel" kifeje­zéssel kívánja kicseréltetni. Kérdem a t.házat, méltóztatik-e e módosítványt elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtalak. Következik a 12. szakasz. Tibád Antal jegyző: (olvassa 12. 13. szaka­szokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatták. Ol­vassa továbbá a 14. §-t). Irányi Dániel T. ház ! Ezen szakasz sze­rint, s. ki a. házastársak egyikének élete ellen akár mint tettes, akár mint bűnrészes gyilkosság vagy szándékos emberölés bűntettét követi el, vagy kí­sérli meg azon ezéiból, hogy annak házastársával egybekelhessen, érvényes házasságot nem köthet. Én részemről kérem a t. házat, hogy ezen szava­kat: „azon czélból, hogy annak házastársával egybekelhessen" kihagyni méltóztassék. A ki másnak házastársát meggyilkolja, vagy szándékosan megöli, az azt gondolom a fenmaradt házastársat, a nélkül, hogy a jogérzetet sértenők, nem veheti el, vagy ahhoz férjhez nem mehet. Azt. különben is a legritkább esetben lehet bizonyítani, vsijon valóban azon czélból ölte-e meg valaki a házasfelet, hogy a fenmaradttal házassági frigyre léphessen. Elég az hozzá, hogy kettéjök közt vérbűn van, melyet a törvényhozásnak ilyen ren­delkezése által elnézni nem szabad. Kérem a t. házat, méltóztassék ennélfogva ezen szavakat: „azon ezéiból, hogy annak házastársával egybe­kelhessen", kihagyni. Duka Ferencz jegyző (olvassa Irányi Dániel módowtvánj/át), Literáty Ödön előadó: Én azon okokat, melyeket Irányi t. képviselőtársam indítványának támogatására felhozott, teljes mértékben méltá­nyolni tudom. De annak daczára mégis szükséges­nek tartom, hogy a törvényben ezen intézkedés, a ezélzat kijelölése továbbra is benmaradjon. Hogy miért ? röviden indokolni fogom. Vannak esetek, mikor foroghat fenn emberölés, a nélkül, hogy a legtávolabbi kapcsolatba lehetne hozni azon czél­zatokkal, melyek a házasságkötést eredményez­nék. Különösen a párbajokra utalok. Jöhet elő párbaj eset, melyet a büntető bíróságok esetleg emberölésnek fognak qualificálni és ha kihagya­tik e törvényből a ezélzat megjelölése, bekövet­kezhetik, hogy házassági akadály fog fennállani azon nő közt, kinek férje e párbajban megöletett és a másik párbajvivó közt. Ennek következtében nézetem szerint szükséges, hogy a ezélzat a tör­vényben világosan kifejtessék. En bátor vagyok a t. háznak ajánlani, ha más okból nem, már csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom