Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-271

2g4 271. országa filét: Borember 20. 188J. ezen egy okból is, hogy a törvény ezen intézkedése továbbra is fentartassék. Elnök: A beadott módositvány még egyszer fog felolvastatni. Duka Ferencz jegyző (olvassa Irányi Dániel módosüványát). Elnök: Ha szólani senki sem kivan, következik a szavazás. A 14. §. szövege általában nem támadtatott meg, hanem módosítás adatott be, hogy e szavak „azon czélból, hogy annak házastársával egybekelhessen" hagyassanak ki. Az első kérdés tehát az lesz, hogy elfogadja-e a t. ház a 14. §-t a bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? Ha nem fogadtatnék el, akkor a kérdés az lesz: elfogadja-e a t. ház a szakaszt Irányi Dániel képviselő ur módosítványával: igen vagy nem'? (Helyeslés.) Méltóztassanak tehát azok, kik a szakaszt a bizottság szövegezése szerint fogadják el.rfélállani. i Megtörténik,.) Á többség nem lévén kivehető, méltóztassanak azok felállani, kik a szakaszt nem fogadják el. (Megtörténik.) A többség a szakaszt változatlanul fogadván el, Irányi képviselő ur indítványa elesik. Tibád Antal jegyző (olvassa a 15. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik,olvassa a 16. §-t.) Kiss Albert: A 16. §. a védkötelesekre vonatkozólag intézkedik és fentartja a polgári házasságot illetőleg is azon házassági tilalmakat, a nielyeket idáig a védkötelesekre vonatkozólag • "z egyházi házasságok alkalmával ugy a honvédéi mi, mint az igazságügyminister urak rendeletileg állítottak fel. Én csak azért szólalok fel ez alkalommal, hogy a honvédelmi minister ur jelen nem levén, az igazságügyministert kérjem fel, hogy a honvédelmi minister úrral egyetértőleg, méltóztassanak valahára ezen ügyben egy határozott és olyan szabályrendeletet megállapítani, hogy az örökös rendeletváltoztatásnak és a házasulni akarók, a lelkészek és a közigazgatási tisztviselők közti örökös versenygépek vége szakadjon, mert a védkötelesekre nézve annyi rendelet áll fenn, hogy a házasság megkötésével megbízott egyházi közegek a legjobb akarat mellett is megtévednek. Alig van esztendő, a melyben ezen szabályrendeletnek egyik-másik részén változtatás nem tétetnék. Én abban a meggyőződésben vagyok, hogy a házasságkötés érdekében nagyobb szolgálatot tennénk az országnak, ha ezen téren engedékenyebbek lennénk, mint amilyen jótékony lesz ezen törvényjavaslat, a melyet a jelen alkalommal fog elfogadni a t. ház. Én tehát ismételve kérem a t. igazságügyminister urat, hogy e tekintetben a honvédelmi minister úrral egyetértőleg kötelező, de állandó szabályrendeletet megállapítani méltóztassék. Pauler Tivadar igazságügyminister: Részemről elismerem, hogy a házasságnak fontossága szempontjából kívánatosabb, hogy ne időről időre változó, hanem állandó szabályok alkottassanak. — Egyébiránt ha valami változás történik, legtöbb esetben ez a honvédelmi minister ur által kibocsátott és a közös hadseregre nézve is érvényes egy vagy más szabálynak talán félreértéséből, vagy nem épen helyes alkalmazásából veszi eredetét. Egyébiránt kérem a §-t ugy, a mint van, elfogadni, mert nem lehet más szabályokat itt alkalmazni az ily házasságokra, mint azokat, a melyek állanak a keresztyén házasságokra nézve is. (Helyeslés.) Elnök: A 16. §. az elfogadtatik. Tibád Antal jegyző (olvassa a 17. §-t). Kovács Albert: Ezen szakasz első felére nézve van észrevételem, a mennyiben t. i. azt mondja, hogy a házasság érvényességéhez a kihirdetés is megkívántatik. Az a szokás, hogy a házasság kihirdettessék az összeadás előtt, a IX. században lett általánossá, később pedig zsinatok törvényei is rendelték. Szükségessé vált azért, mert a katholiea egyház házasságjoga lassanként oly szövevényessé lett, hogy minden alkalmat és eszközt meg kellett ragadni arra nézve, hogy szabálytalan házasságok lehetőleg kevés számmal jöjjenek létre. A szokás hozta be, tehát gyakorlati szükség teremtette, az a szükség, a mit már megneveztem. Átvette ezt a szokást a protestáns házasságjog is, ámbár annak sokkal egyszerűbb és szabatosabb szerkezete mellett kevésbé volt reá szüksége, de az akkori viszonyok közt még sem lehetett még mellőzni. És átvette a József-féle pátens is, mégpedig, mig az egyházjogban akihirdetés csak mint oly kellék szerepelt, melynek hiánya nem tette érvénytelenné a házasságot, a József-féle pátensben már egyszerre megjelenik ugy, mint érvénytelenítő körülmény, ha t. i. elmarad. Pedig a házassági jog oly szervezete mellett, a milyen a József-féle pátensben van letéve, a mely szerint az összeadó lelkész hivatalból tartozik vizsgálni, hogy nincs-e a felek közt házasságbontó akadály, és arról felelős: egy ily intézkedésnek nincs többé semmi értelme. És nincs többé értelme a jelen körülmények közt még a katholikus jogban sem, midőn az anyakönyvek oly szabatosan vannak vezetve; még kevésbé van ezen törvényben, amely szintén azt rendeli, hogy a házasokat összeadó közeg hivatalból tartozik megvizsgálni, nincs-e a felek közt házassági akadály és felelős róla. A tapasztalás is azt bizonyítja az újabb időben, hogy a hirdetés felesleges és üres formasággá lett. Mert habár minden házassági esetet előre kihirdetnek a templomban, hosszú hivataloskodásom ideje alatt nem tudok egyetlen egy esetet sem.