Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-271

2g0 271. országos ülés november 26 1883. képviselőház! A 16. szakasz tesz ez iránt provisiót. E szakasz igy szól: „A védköteleseket, valamint a katonai fegyelmi szabályok alatt álló személyeket illető házasulási tilalom s az ennek megszegésével járó joghátrány a polgári házasságra nézve is kimondatik." De ott az 5., 6. szakaszokban, az érvénytelenítő okokról van szó, ott azon törvényt nem lehet alkotmazni, mert más az : hogy nem szabad neki és ha teszi megfenyíttetik azon pap, a ki a házasságot megkötötte és más az, hogy a házasság egészben véve érvénytelen. Előbb a katonáknál igy volt; egy 1812. évi resolutió azt mondta: „hogy a katonák által kellő engedély nélkül kötött házasság érvénytelen", de ettől már a közös hadseregnél is recedáltak. Vannak bizonyos hátrányok, melyek azzal össze vannak kapcsolva, ha engedély nélkül a katona lép házasságra: büntetik őt a katonai törvények szerint s az ő felesége, özvegye s gyermekei nem részesülnek azon előnyökben, melyek egyébként a tisztek vagy katonák özvegyeit, vagy feleségeit és gyermekeit megilletik; de a házasság" azért magában mégis érvényes, nem érvénytelen, nem semmis. Ezt az elvet mondja tehát ki a szakasz. Ha a katona vagy honvéd a tiltó törvények ellenére házasságot közt, annak következményeit magának tulajdonítsa; hanem azért az ő házassága a polgári törvény előtt mégis érvényes, a gyermekek nem lesznek törvénytelenek és ha örökösödésről van szó, fognak örökösödni, ámbár ő tilalom ellen cselekedett. Ez a körülmény tehát akkor forog fenn, ha tiltó, de nem bontó akadály forog fenn; a 4. §. a bontó akadályról szól és azért katonákra nézve abba intézkedés fel nem vehető. Ennyit tartottam szükségesnek a megjegyzésre válaszolni és azt hiszem, ezzel a t. képviselő urat is megnyugtattam. (Helyeslés jobb felől.) Thaly Kálmán: T. ház! Ha méltóztatik megengedni, csak egy pár szót szólok, miután módosítványt magam sem adtam be és esak felvilágosítást akartam nyerni. Most meg is nyugszom nagyrészben ezen magyarázat után, ámbár megvallom, azt a szakaszt, tekintettel a 16-ra, még igy is feleslegesnek taríom. Csak azt bátorkodom válaszolni még ezen megjegyzésekre is, hogy egyáltalában a faj degeneratiója tekintetében nem tartanám megengedhetőnek, hogy egy 18 évet be nem töltött ifjú házasságra lépjen. Elnök: Minthogy a képviselő ur módosítványt nem adott be, kérdem at.házat: elfogadja-e a 4. §-t igen vagy nem? (I^en/jElfogadtatik. Tibád Antal jegyző (olvassa «z 5.§-t): Lükő Géza: T. ház! Azon módosítvány folytán, melyet méltóztatott az 1. §-nál elfogadni, itt okvetlenül ki kell hagyni az első sorból e szavakat: „hatálya területén" és azok helyett e szót szükséges a helyesebb értelmezés végett az első sorba beletenni: „értelmében" (Helyeslés.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Duka Ferencz jegyző (olvassa): Az első sorból „hatálya területén" kihagyandó és helyette „értelmében" teendő. Literáty Ödön előadó: Én, t. ház, e módosításhoz az előbb hozott határozatnál fogva részemről hozzájárulok. Elnök: Az első kérdés az lesz: clfo»'adtatik-e a szöveg változatlanul, szemben a módosítványnyal; ha nem fogadtatik el, akkor fogom kérdezni, elfogadja-e a ház az 5. §-t Lükő Géza képviselő ur módosítványával, mely szerint az első sorból e szavak „hatálya területén" kihagyandók és helyettük e szó „értelmében" teendő, a szöveg többi része megmaradván. Kérdem tehát: elfogadja-e a t. ház az 5. §-t változatlanul, szemben a Lükő Géza képviselő ur módosítványával, igen vagy nem? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy nem fogadtatik el. A kérdés már most, az, elfogadtatik-e Lükő képviselő ur módosítványával?(Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy elfogadtatik. Tibád Antal jegyző (olvassa a 6. §4, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 7. §-t.) Kovács Albert: T. képviselőház! Ámbár ezen törvényjavaslat általános tárgyalása nem keltette fel érdeklődésemet annyira, hogy a vitában részt vettem volna, mindazonáltal a részletes tárgyalás alkalmával a t. ház kegyes türelmével bátor leszek némely részletekhez egy pár észrevételt tenni, se nem politikai, se nem zsidósági szempontból, hanem tisztán és kizárólag a házassági jog szempontjából. Nem tudom ugyan, hogy azok jóslása for-e teljesülni, kik reménylik, hogy ez a törvény az általános polgári házasságot fogja siettetni, va:ry azoké, kik félnek tőle, vagy reménylik, hogy késleltetni fogja. De egyet előre tudhatok, azt: hogy ha valaha csakugyan Magyarországra is ki fogna terjesztetni az általánosan kötelező polgári házasság szerencsétlensége, (Mozgás) azon általános törvény alapul és kiindulási pontul ezt a részletes törvényt fogja venni, ugy, hogy tulajdonképen csak általánosittatni fognak azon intézmények, melyet most itt a keresztények és zsidók közt kötendő házasságra nézve állíttatnak fel. Épen azért t. ház, igen nagy fontosságot nyer ezen törvényjavaslat a részletes tárgyalásnál, mert itt valószínűleg egy oly általános intézmény alapjai tétetnek le, mely már nemcsak azon keresztényeket fogja érdekelni, kik zsidókkal akarnak összeházasodni, hanem érdekelni fogja a haza minden polgárát.