Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-270

242 270. országos ülés noTumber 24. 1883. Tisza Kálmán ministerelnök: Alkot mányos, fokozatos fejlődésben más példát mutatni ; nem fognak, mert az abstract elméleteknek egy- i szerre megvalósítása nem az alkotmányos fejlő- I dcsnek, hanem a forradalomnak a müve. (Ugy van! Igaz! jőbbfélöl.) Ezeket elmondva rátérek magukra a határozatijavaslatokra. (Halljuk.

1 Halljak!) Mondhatnám, t. ház, én is, még pedig saját tapasztalatomból is, — hisz mások hivatkoztak rá — hogy a határozati javaslatoknak legalább közvetlen gyakorlati eredni nye ily dolgokban nem szokott lenni, pedig nem teszem fel azon kormányokról sem, a melyek akkor álltak az ügyek élén, hogy a ház határozatfii iránt a kellő' tisztelettel és figyelemin el ne lettek volna. Csak röviden és egyszerűen azt kívánom megjegyezni, hogy az én meggyőződésem szerint, a már munkában lévő családi és házassági jog kapcsában lesznek csak a. kérdések általános érvénynyel czélszerííen megoldhatók. Óhajtom, hogy az lehetőleg minél előbb megtörténjék, de a kormány mint ilyen, ezen nagyfontosságú kérdésben sem azon irányban, melyet a határozati javaslatok megjelölnek, sem annak ellenkezőjében,, sem egyáltalán egy irányban is kötelezettséget nem vállalhat. Ha a ház többsége a határozatot meghozza, a kormány azon kérdések tárgyalásánál bizonyára köteles figyelemmel lesz azon irányra, a mely határozatban van, de köteles figyelemmel lesz az orHz&g általános viszonyaira és érdekeire is és ezeknek összevetésével fogja megtenni javaslatát és a ház, a mely akkor hivatva le^z Ítélni: épen azért, mert parlamentben vagyunk, fog dönteni a javaslat felett, De ismétlem, kötelezettséget sem ezen irányban, sem ennek ellenkezőjében, sem semmi más irányban ily fontos kérdéseknél előre vállalni személyesen hajlandók nem lehetünk. (Élénk helyeslés jóUbfelöl.) Irányi Dániel: Mielőtt azon ellenvetésekre felelnék, a melyek indítványom ellen a túlsó oldalról tétettek, egy kis házi ügyet kell elintéznem. (Halljuk! Halljuk!) Nem szívesen teszem, de közdolgokban és a nyilvánosság előtt saját meggyőződésünk védelmezése nem csak jog, hanem egyszersmind kötelesség. T. barátom Hermán Ottó, méltányolva egyébiránt a tiszta, az emberbaráti szándékot, a mely szerinte vezetett, hibául rójja fel nekem és azon t. elvbarátaimnak, a kik az általam benyújtott határozati javaslatot aláirtak, hogy az előttünk levő törvényjavaslatot elfogadjuk, s ezen eljárásunkat opportunismusnak nevezi. T. barátom ugy látszik nem vette számba, hogy ugyanazon határozati javaslatban, a melyben az iránti készségünket fejeztük ki, miszerint a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot elfogadjuk, egyúttal az általános kötelező polgári házasság iránti törvényjavaslatot sürgettük és pedig oly határozott alakban, hogy az még a jelen országgyűlés folyama alatt terjesztessék elő. Nem adtunk és nem adunk tehát fel semmit, hanem csakis addig, iniglen azon egészet kaphatjuk meg, a mely törekvéseink czéiját képezi, készek vagyunk elfogadni részletfizetésül azt, a mi kezünk ügyébe esik. S ezen eljárást követte a párt, mióta létezik, mai napig. Avagy nem járult-e hozzá mindannyiszor azon indítvány okhoz, a melyek hol a balközép, hol ezen párt soraiból az iránt tétettek, hosry a honvédség műszaki csapatokkal láttassák el. Ls nem üdvözöltük-e mindnyájan örömmel csak legközelebb a uralt ülésszak alatt azon törvényjavaslatokat, melyek egyike a Ludovica akadémián egy új tisztképző tanfolyam szervezését foglalta magában és melyeknek másodika szerint a tartalékos tisztek az utolsó négy esztendőt a honvédségnél kötelesek tölteni. Pedig igen jól tudtuk, hogy a honvédség azon közös hadseregnek képezi kiegészítő részét, a melynek elvi ellensége vagyunk. S feladtuk-e vájjon ez által az önálló magyar nemzeti hadsereg iránti követelésünket? Helfy t. barátom ismételve szólalt fel és adott be határozati javaslatokat az iránt, hogy a budapesti egyetemen egy, a keleti akadémiához hasonló intézet állíttassák fel oly czélból, hogy ott magyar ifjak konzuli hivatalokra képeztessenek. Pedig sem ő. sem mi nem feledtük el, hogy az ezen intézetből majd kikerülő ifjakat a közös kUlügyminister fogja alkalmazni és pedig oly hivatalokra, a melyeknek feladata nem csupán Magyarország', hanem Magyarország és Ausztria, az úgynevezett osztrák-magyar monarchiakereskedelmi érdekeinek gondozása. S kérdem, lemondtunk-e ez által akár az önálló külügy, akár az önálló kereskedelemhez való igényekről? Az ellenzék részérő] és különösen a mi részünkről is ismételve sürgettetett a kormány, igyekezzék oly tarifa-szerződéseket kötni a kül-államokkal, nevezetesen Németországgal, a melyek Magyarországkereskedelmi érdekeire nézve hasznosak legyenek. Pedig nem ignorálhattuk azt, hogy ezen kereskedelmi szerződések nemcsak Magyarországra, hanem az egész úgynevezett osztrák-magyar monarchiára, a közös vámterületre fognak szólani. Feláldoztuk-e vájjon ez által az önálló vámterület, az önálló kereskedelemhez való jogainkat? Nem áldoztuk fel uraim, hanem kötelességünknek tartottuk elfogadni és illetőleg követelni mindazt, a mi, míglen kitűzött czélunk, saját álláspontunktól el nem távolít, sőt ahhoz inkább közelebb juttat, az ország sorsának javítására czélszerűnek mutatkozik. S ezen eljárás az, melyet a jelen törvényjavaslattal szemben is követtünk. (Helyeslések a szélső balon.) Mi ugyanis meg vagyunk arról győződve, i hogy ezen törvényjavaslat a szabadság és jog-