Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.
Ülésnapok - 1881-270
* 270. országos filís hoztam fel indok gyanánt, mert az antisemitismust oly fontosnak, oly nagy jelentőségűnek nem tartom, hogy erről a törvényhozásnak kellene intézkedni, mert ott van a büntetó'törvénykönyv ide vonatkozó intézkedése ; inert az oly túlkapásokkal szemben, a melyek a vagyoni és személybiztonságot bármily tekintetben veszélyestetik, ezen intézkedés mindig alkalmazásra találhat. És azon meggyőződésemnek adtam kifejezést, hogy csen szomorú események is indokolják e törvényjavasl t megszavazását. Igás, hogy Istóczy képviselő nr r.zt mondta, hogy azok tulaj donképen az izgatók, a kik e törvényjavaslatot megszavazzák. No, t. képviselőház, hs egy Horváth Boldizsár, ha egy Irányi Dániel népizgató: ebből az következik, hogy a népkedélyek megnyugtatásán csak Istóczy képviselő ur és társai fáradoznak. Én tehát t. képviselőház, minthogy a kifejtett indokok alapján, de meg a házban folytatott vitából azt a meggyőződést merítettem, hogy a képviselőház e törvénynek szükségességét elismerte : nem bocsátkozva ;, további részletekbe, a törvényjavaslatot a t. háznak elfogadásra ajánlom. (Elénk helyeslés a, jobboldalon.) Elnök: A házszabályok szerint most Győry Elek képviselő urat illeti meg a zárszó, a mennyiben a házszabályoknak 143. §-a azt mondja, hogy zárszó megilleti az ellenindítvány beadóját, ha tiz képviselő aláirta az indítványt. Azonban azt hiszem, hogy, miután Irányi Dániel és Szilágyi Dezső képviselő urak ezen törvényjavaslattal kapcsolatban szintén adtak be határozati javaslatot, melyet tiz képviselő irt alá: ezen határozati javaslatok indítványoknak volnának tekintendők, a melyekre nézve a házszabályok azt tartalmazzák, hogy ha 10 képviselő által vannak aláírva, azok benyújtóját zárszó illeti meg; mert ha nem ilyeneknek tekintetnek azok, akkor benyújtójukat zárszó nem illetheti meg. (Helyeslés.) Minthogy pedig a házszabályok az ellenindítvány beadójót nevezik meg elsőnek azok között, kiket zárszó illet meg, első sorban Győry képviselő urat illeti meg a zárszó. (Helyeslés.) Győry Elek : Midőn a t. ház becses figyelmét zárszóval igénybe venni bátorkodom, azt hiszem, annyival jogosultabban teszem azt, mert egy tévedést kell helyreigazítanom, a mely részemről és az előadó ur részéről is elkövettetett. Ha nem lett volna zárszavam, még akkor is kötelességem lett volna arra reflectálni, a mit az előadó ur mondott, hogy t. i. én azt állítottam, hogy katholikusokra a canonjog, a protestánsokra és izraelitákra pedig a József-féle pátens törvény. Nincsen jogom kétségbe vonni, hogy ugy mondtam: a gyorsírói jegyzetek alapján vétetett fel így. De hogy ennek mi volt az értelme — előrebocsátom, hogy ebben a tekintetben, ha arra intett, a t. előadó ur, hogy nem mondta, igaza van és erre nézve bocsánatot november 24. 1SS3 235 kérek, hogy félreértve, o neki ezt szemére vetettem. De arra nézve, mit ez alatt értettem s mit mondtam, a t. előadó ur nem lehetett egy pillanatig sem kétségben és akkor a tévedés viszont az ő részéről van; ha mégis rósz néven veszi az én szemrehányásomat, meri: én azt mondtam, hogy csak azon tízempontból tartom fel észrevételemet, ' mert Magyarországon féltékenyen őriztetett mindig az, hogy pátensekkel uralkodni, pátensek által törvényt szabni nem szabad. Azt pedig, hogy ezt mondta a t. előadó ur, épen az általa aláirt jelentésből leszek bátor felolvasni; inert ott azt mondja: „Hazánkban a házassági joga különböző vallásfelekezetek egyházi jogszabályai és a protestánsok és izraelitákra nézve ezen felül nyílt parancsok által van szabályozva". Ha tehát valamely lapsus linguae következtében ezt nem helyesen idéztem volna is, ugy vagyok meggyőződve, hogy a lényegre nézve tökéletes igazam van. Mert hiszen a t. előadó ur maga is hivatkozott arra, hogy az 1791: XXYI. törvényezikk, a ad a házassági ügyet illeti, azon pátenst meg sem említi. Hogy az én magam perirataiba mikor volt az előadó urnak betekintése, nem tudom, legalább azon téren, mint ellenfelek nem állottunk szemben. De ha előfordult volna is részemről hiba, az nem az ország színe előtt történt, a hol hibáztam volna és nem oly hiba, mintha egy közjogi valóságos terminus technicusban téved az, a ki mint előadó van hivatva e törvényjavaslat fölött nyilatkozni. (Helyeslésa szélső baloldalon.) Ezt kötelességemnek tartom mindenek előtt megjegyezni. A t. előadó urnak egyéb, az én és elvtársaim nevében beadott indítványomra nézve tett észrevételeire, hogy hosszabban ne kelljen szólanom, mint ily beosztás mellett szólhatok, hogy összefüggésbe hozzam észrevételeit mások észrevételeivel, azokra most egyébként nem terjeszkedem ki, mert hisz lesz alkalmam zárbeszédem folyamán minden egyes észrevételre kiterjeszkedni .De mindenekelőtt kötelességemnek tartom ismét egy dologra nézve helyreigazítással élni és nyilatkozatot tenni. Mandel Pál képviselő ur t. i., ha jól értettem beszédét, többek közt azt mondotta, hogy mindazon érvek közt, melyek itt a t. ház előtt a szőnyegen fekvő törvényjavaslat ellen felhozattak, leggyengébbeknek találja azokat, melyek a kötelező polgári házasság szempontjából, hozattak fel. Hát t. ház, ha ő azokat gyengéknek találja, jogát, hogy megítélje s hogy ízlése szerint nyilatkozzék, nem vonom kétségbe. De kérdem, mily alapon teszi ő, ha azt mondja, hogy nem helyesli, hogy ezen törvényjavaslatnak zsidó kérdés jellege adatott? Igaz t. ház, elismertem egyik igen t. képviselőtársamnak azon állítását, hogy ennek a törvényjavaslatnak, a mely csak töredékjog revindi{ catiója gyanánt jelentkezik, zsidó kérdés jellege 3u*