Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.
Ülésnapok - 1881-267
ISO 2fi7:- országa* flfs novewljer 21. 1SSS. A t. előadó ur azt mondta, hogy ha . az emancipatióval egyidejűleg a zsidók és keresztények közti polgári házasság is behozatott volna, a lelkiismeretlen izgatás nem foglalhatott volna tért s a személy- és vagyonbiztonság nem ingatta tott volna meg, a mint ez tényleg megtörtént. Hát t. előadó ur, én ugy tudom, hogy a zsidók és keresztények összeházasodásának egyebek közt Németországban sincs már évek óta semmi akadálya; s mégis Németország volt az, a hol az antisemiticus mozgalom legelőször vett fel eonerét alakot. Egyébiránt majd megmagyarázom a t. előadó urnak, hogy voltaképen kik azok, a kik az általa említett lelkiismeretlen izgatást csinálták, csinálják s a kik miatt a zsidók napjainkban nem érzik oly biztonságban magukat, mint érezték a börzesvindli fénykorában: a^ krach előtti korszakban, a mikor a zsidóemancipatió méregfája dúsan kezdte teremni gyümölcseit. Ezen lelkiismeretlen izgatók első sorban maguk a zsidók, az ő népfosztogató, népdemoralizáló faji politikájukkal; s én nem habozom kijelenteni, hogy az antisemitismusnak legjobb, legügyesebb kortesei maguk a zsidók. Minden, naponkint pedig százával és ezrével előforduló zsidóvisszaélés, zsidó-üzelem, zsidó-túlkapás, zsidó-fosztogatás, zsidó-erőszakoskodás újabb és újabb elemeket terel a mi táborunkba • s mivel a zsidóknak az önmérséklet sohasem képezte nemzeti erényüket, a jövőben is terelni fog. Mikor 1875-ben az első izben szólaltam fel a zsidókérdésben, egyenesen ezen psychologiai tényre alapítottam politikámat s mondhatom, számitásom minden várakozást felülmúló mértékben beütött. Hogy ez tény ; ugy hiszem bizonyítgatásra nem szorul, annál kevésbé, mert a t. előadó ur is, mint jogászember, tudhatja, hogy köztudomású tényeket bizonyítani nem szükséges. Másodszor, a t. előadó ur által említett lelkiismeretlen izgatás csinálói, a lelkiismeretlen izgatók azok, kiket a nép az ország bajainak orvoslása végett ide küldött, megtisztelve Őket bizalmával s a kik a helyett, hogy orvosolni törekednének azon súlyos bajokat, melyeket a zsidóság az országra s a nemzetre hozott, megfoghatatlan könnyelműséggel és közönyösséggel engedik kifosztogattatni s pusztíttatni saját küldőiket, saját véreiket nemcsak, de sőt hasonló törvényjavaslatoknak — a nélkül hogy kényszerítve lennének reá — megszavazásával csak olajat öntenek a tűzre s a nemzet legszentebb érzelmeiből gúnyt űzve, a nép elkeseredettségét csak fokozzák. A t. előadó ur beszélt még a személy- és vagyonbiztonság megingatásáról is, a mely szerinte az antisemiticus izgatásoknak a következménye. Hát itt ismét téved a t. előadó ur. Mert a személy- és vagyonbiztonságot Magyarországon a zsidók veszélyeztetik legnagyobb mértékben, szövetségben fizetett alázatos szolgáikkal: a zsidóbérenez philosemitákkal, a mely épületes szövetség előtt nincsen biztonságban vagyonunk, a melyet hamis tanúkkal, megvesztegetésekkel — daczára minden törvényparagraphusnak — mindenkor elragadhatnak tőlünk; de a zsidóktól nincs biztonságban a keresztények élete sem, mert a legújabb időben majdnem mindennapos zsidómerényleteket a keresztények élete ellen nem is említve, egy keresztény szülő se lehet biztosságban az iránt, hogy hirtelen eltűnhető gyermeke nem esik-e pár nap múlva áldozatul a kannibálokon is túltevő fanatikus zsidók rituális őrjöngéseinek. . . . ElöÖk I Szemben azon sajnos esetekkel, a melyek az idén Magyarországon előfordultak, kénytelen vagyok a képviselő urat figyelmeztetni, hogy innen e házból olajat önteni a veszedelmes tűzre nem való. (Helyeslés.) Kérem ennélfogva a képviselő urat, mérsékelje szavait ugy, miként ezen törvényjavaslat objectiv tárgyalásához illik. (Helyeslés.) Istóczy Győző: . - . mert hát daczára minden felmentő ítéletnek, mindenki lelke mélyében meg van győződve arról, hogy a boldogtalan Solymosi Eszter ott a tisza-eszlári zsinagógában lelte gyászos végét. (Mozgás.) Ha tehát Magyarországon a személy- és vagyonbiztonság veszélyeztetve van — a mint a t. előadó ur állítja — ugy ez első sorban és legnagyobb mértékben a zsidóság társadalmi-nihilisticus üzelmei által van veszélyeztetve : mert ha a zsidó hit- és erkölcstan elvei azt, tanítják, hogy a nem-zsidók élete és vagyona a zsidók kezében van és hogy a nem-zsidók vagyona uratlanjószág, a melyet Jehova a zsidóknak adott: lehet-e csudálkozni azon, hogy ha a zsidó-egyetemeken, t, i. a pálinkás-boltokban . . . (Derültség és mozgás.) mondom, hogy ha a zsidó- egyetemeken, t. i. a pálinkás-boltokban a zsidó-kultura és a zsidó-nevelés áldásaiban részesült nép, nem tűrhetve tovább fosztogattatását és se égtől, se földtől segélyt nem nyerve — fütyköst és fejszét ragad s a Talmud tanait a zsidók ellen visszafordítva, azokat viszont a zsidókra alkalmazza — persze a maga módja szerint, nyilt erőszakkal, a miért aztán agyonlövetés, börtön és akasztófa éri a magyart; míg a Talmud tanait titkon s alattomban, a törvény megkerülésével alkalmazó zsidó, földesúrrá, nemes emberré, báróvá s esetleg országgyűlési képviselővé s maholnap tán főrendiházi taggá is lesz. Ezek után, ugy hiszem, a t. előadó ur is tudni fogja jövőre, hogy tulajdonképen hol keresse azokat a lelkiismeretlen izgatókat, a kikMagyarországon a személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztető üzelmeknek az okai.
