Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.
Ülésnapok - 1881-263
128 263. országos filé 1 : október 13. 1883. 1883-ra 5 millió frt volt előirányozva. Ezen 10 | milliót nem azért vettem föl, hogy az eddiginél nagyobb mértékben értékesíttessék jövőre az államvagyon, hanem azért, mert reménylem azt részint az időközben eszközlendő eladásokból, részint az eladott birtokok átruházása által, részint a legközelebb eladásra kerülő vagyon alapján eszközlendő külön hitelművelet útján bevehetni, minek folytán a birtokok sokkal jobban adhatók el és a vevőknek is könnyebben fog esni a fizetés. Mert szerintem helyesebb,ha az államvagyon értékesítése nagyobb összeggel szerepel bevételeink közt, mintsem hogy a hiány tisztán értékpapírok kibocsátása által fedeztessék, annyival inkább, mert a hitelművelet ezen módja az államra nézve pénzügyileg is kedvezőbb. T. ház! Egyúttal lesz szerencsém még benyújtani az államjószágok eladásáról szóló jelentést az 1882. év végéig. Ezen jelentésből ágy, mint a múlt éviből, azt hiszem, azt a meggyőződést fogja szerezni a t. ház, hogy az eladásoknál nem nyomatott le a birtok értéke s habár eladások elég nagy mértékben történtek, mindamellett elég magas ár éretett el. Áz összes kiadások tehát 329.201,230 frttal s az összes bevételek 308.864,180 frttal vannak előirányozva. Mutatkozik tehát 20.336,050 frt hiány, szemben a múlt évi 24.126,407 frtnyi hiánynyal ; az 1884-re előirányzott hiány tehát a múlt évinél 3 790,357 frttal kedvezőbb. T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy ismét magára a rendes kezelésre előadjam, miként áll az előirányzott rendes kiadások összege a rendes bevételekkel szemben. A rendes kiadások összege 298.200,338 frt; a rendes bevételek összege pedig 295.519,102 frt; tehát mutatkozik 2.680,000 frtnyi hiány a rendes kezelésben. Á múlt évi költségvetés előterjesztése alkalmával azon előterjesztést tettem a t. háznak, hogy ha a rendes bevételek és a rendes kiadások között nagy különbség nem lesz, elérkezettnek látom az időt a törvényhozást arra kérni, hogy a hiány végleges elenyésztetésére módot és alkalmat nyújtson. Ezt teszem most t. képviselőház, midőn egyidejűleg ezen költségvetés előterjesztése alkalmával a jövedelmi pótadó emeléséről szóló törvényjavaslatot beterjesztem; mi által 3.000,000 frt bevétel várható. Ezzel tehát eléretik azon eredmény, ho y a rendes kezelésben a kiadások és a bevételek közt az egyensúly helyre álljon, (Helyeslés jobb felől) Még üdvösebbnek mutatkozik azonban ezen intézkedés, h kapcsolatban lesz oly intézkedésekkel, hogy az ne birjon csak átmeneti jelleggel, hanem hosszabb időre legyen biztosítva az egyensúly fentartása. Méltóztatnak tudni, hogy a jövedelmi pótadón kivül szándéka a kormánynak a szeszadó módosítása iránt törvényjavaslatot előterjeszteni, a melynek oly mérvű módosítása, mint az j a kormány által czéloztatik, az érdekeltek és szakértők részéről helyesnek találtatott. Ebből is várható 3.000,000 frtnyi jövedelem-emelkedés. Á szeszadóra nézve méltóztatik a t. képviselőház tudni, hogy a tárgyalások már régen folynak az ügyben a Lajthán túli pénzügyministerrel, mert a fennálló törvények alapján ezen kérdést csakis egyenlő elvek és egyöntetű törvény alapján lehet megoldani. Bátor vagyok bejelenteni, hogy ezen tárgyalások annyira haladtak, hogy a két minister kiküldöttei közt a módosítások életbeléptetésére s a benyújtandó törvényjavaslatra nézve a megegyezés létrejött. Még csak az van hátra, hogy ezen megbízottak munkálata a minister által helyben hagyassék. Minthogy pedig mindkét küldött utasítással volt ellátva és részemről, miután az egyezkedés egész folyamatáról tudomásom van, a helybenhagyás megadására nincs nehézség, nem kételkedem, hogy osztrák collegám részéről is meg fog az adatni és hogy igy nem lesz akadály arra nézve, hogy a szeszadóról szóló javaslat még ezen ülésszak alatt tárgyaltassék és 1884. évi szeptember hó elején életbeléptethessék. Hogy ennek daczára sem vettem fel a szeszadó czímén várható többletet az 1884. évi költségvetésbe, az onnan ered, mert a szeszgyárosok három havi hitelt élveznek és ennek folytán a fenmaradó egy havi s ebből eredő bevételi többlet legnagyobb részt átmegy az 1885-re. A szeszadó-többlet hozzájárálásával t. ház, szerintem elérhető lesz az, hogy a jövőben szükségkép beálló nagyobb kiadások fedezetüket találják a jövedelmi többletekben. (Helyeslés jobbfélöl.) Áttérve t. ház, magára a jövedelmi pótadóról szóló törvényjavaslatra, méltóztatnak tudni, hogy a jövedelmi pótadóról szóló 1875: XLV1L törvényczikk azt rendeli, hogy a százalék, a mely jövedelmi pótadó czímén fizettetik, évenként a költségvetési törvénynyel állapítható meg. Ezen százalék eddig 3Vs-ben van megállapítva. Ha tehát csupán a jövedelmi pótadót akarnám emelni e czélhól külön törvényre nem volna szükség, mert ezt a költségvetési törvényben lehetne keresztül vinni. Azonban már a múlt évben kijelentettem, hogy ha a jövedelmi pótadó emelésére kérek intézkedést, ezt akként akarom tenni, hogy a jövedelmi pótadóból ne csak 3.000,000 frtnyi többlet jöjjön be, hanem emeltessék magának a jövedelmi pótadónak százaléka nagyobb mérvben, ellenben az ezen nagyobb százaléknak megfelelő összeg Írassék le azon alapadókból, melyek után ezen százalék fizettetik, mert igy a teher sokkal könnyebben lesz elviselhető, mint ha egyszerűen a jövedelmi pótadó emeltetik s az alapadó meghagyatik jelen összegében. Jelenleg ugy áll a viszony t. ház, hogy az alapadók összesen 61.354,000 frtot tesznek, az ezután fizetett jövedelmi pótadó pedig 9.300,000
