Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-263

263 országi!.-, ttlcs október 13. 1883. 125 1881 iki zárszámadási eredmények sokkal kedvezőtlenebbek voltak az előirányzatnál s ezen évek hiányai sokkal nagyobbak voltak az előirányzatok hiányainál. Daczára ennek és daczára annak, hogy ezek nagy összeget tesznek ki, nem fordultam ahhoz, hogy azok fedezésére ismét új hitelműveletekre kérjek felhatalmazást. Méltóztassanak megengedni, hogy megemlítsem azon összegeket, melyek nem csekélyek: — í 880-ban fel voltam jogosítva az államadósságok törlesztésére 7.800,000 irtot felvenni, a mely felhatalmazással nem éltem. 1880-ban és 1881-ben együttvéve, a zárszámadási hiányok 22.300,000 frttal voltak nagyobbak, mint az előirányzott hiány s Összevéve a két összeget, 30.900,000 forint lett volna azon összeg, melynek fedezése iránt teljes joggal fordulhattam volna a törvényhozáshoz. De nem tettem és ha különösen az 1882. és 1883-iki évek oly kedvezők nem lettek volna, mint voltak, kétségkívül azon helyzetben lettem volna, hogy a pénztári készletek gyarapítására, melyekből ezen összeg vétetett, ismét kérném kellett volna, hogy ezen összeget rendelkezésre bocsátani méltóztassék. Csakis az idei év kedvező eredményei tették lehetővé ennek mellőzését. De azt hiszem, a pénzügyi kormányzat minden esetre helyesen cselekedett, mikor daczára annak, hogy habár néha szül; pénztári készlettel kellett folytatni a kezelést, megkíméltem az államkincstárt ezen tehertől, melv évenkint 1"5 milliónál többre rug, és mikor úgyis sok értékpapírt kellett vásárra bocsátani, ezen 31 milliónyi effectiv öszszeggel nem szaporítottam a felveendő államkölcsönök összegét. (Helyeslés a jobboldalon.) Kötelességem most számot adni a törvényhozás által az utóbbi időben tett némely intézkedésről és azok pénzbeli eredményeiről. 1882-ben alkottatott a vámtarifa revisiójáról szóló törvény, melynek intézkedései egy részben márczius elsején, egy részben június elsején, egy részben szeptember elsején léptettettek életbe és igy a vámtarifa revisiójámik eredményei tulajdonkép csak 1883-ban érvényesültek egészen, sőt tekintettel arra, hogy ily tarifaváltozások és emelések esetén rendesen előre nagyobb mennyiségű czikkek előre szoktak behozatni, erre nézve tulajdonkép az 1883-iki évet sem lehet még normális évnek venni. Ennek figyelembe vételével 1881-ben, tehát a vámtarifa revisiója előtt az összes vámjövedelem bruttóban és 119 aranyagiót számítva, 35.400,000 forint, 18 84-re — a mint méltóztatnak maj d meggyőződni, teljesen alapos előirányzat alapján — ezen bevételek 50.400,000 frttal vannak előirányozva, tehát emelkedtek 15.400,000 frttal, a mely i összegből Magyarországra esik kerek összegben | 4.800,000 frt. Azt hiszem, a törvényhozás ezen i intézkedése által a kereskedelmi forgalom sem szenvedett, sőt ellenkezőleg — a mint később leszek bátor visszatérni reá — ezen intézkedés is az itt létesült gyáripar fejlődésére kedvező befő lyással volt. Egy másik intézkedés, melyet a jövedelem emelésére a törvényhozás a mulí évben tett, a pénzintézeteknél elhelyezett tőkék után húzott jövedelem megadóztatása. Mint méltóztatnak tudni, az ez iránti törvényjavaslathoz benyújtott indokolásban e czímen egy millió frt volt előirányozva, a tényleges eredmény pedig — a törvény 1883. február 1-én lépvén életbe, tehát február l-jétől Julius végéig, azaz 6 hónap alatt — 596,229 frt, kerek számban 600,000 frt, amiből következtetve ezen adónak évi jövedelmét 1.200,000 írtra lehet tenni. Ezen adat akkor még nem állt rendelkezésemre, mikor ?,z 1884. évi előirányzatot megállapítottam és igy ezen költségvetésben ezen bevétel csak egy millió frttal van praelimináiva, mint a múlt évben fölvettem. Azt hiszem, elmondhatni ezen törvényről is, hogy nem idézte elő azon káros eredményeket, melyek ellene felhozattak és sem a pénzintézetek letétéi, sem ezeknek forgalma ezen törvényhozási intézkedés által nem csökkent, az állam pedig ez által 1.200,000 frt jövedelem-szaporuiásra tett szert. (Helyeslés jobbfelöl.} T. képviselőház! Rendesen a költségvetés előtérj esztése alkalma val kötelességszertíleg j elentést teszek a t. képviselőháznak egy fontos művelet keresztülviteléről, a renteconversio állapotáról. (Halljuk.!) A jelen viszonyok közt alig tehetek e tekintetben terjedelmes jelentést, mert méltóztatnak tudni, hogy ezen művelet keresztülvitelére a mai árfolyam nem kedvező. Mindenekelőtt azonban meg kell jegyeznem, hogy azon kamatösszegből, mely az 1884-ki költségvetésben a renteconversio czímén megtakarítható és a 6%-es, illetőleg a 4%-es rente kamatösszegénéi jelentkezik, a renteconversio folytatására következtetést vonni alaposan nem lehet. Az előirányzatban felvétetik egy approsimativ összeg, hogy azonban azon mérvben kivihető-e a művelet, az nem függ a pénzügyministertől, hanem az ő hatalmán kivül álló körüiményektől és igy az e czímen előirányzott összegből a művelet mily mérvű folytatására következtetést vonni nem lehet. Magának a műveletnek eddigi állásáról vagyok bátor a következő eredményt a t. ház elé terjeszteni: a múlt októberhóban, mikor a költségvetést benyújtottam, forgalomban volt 217.534,700 a 6%-es rentéből, időközben beváltatott 51.129,500 értékű 6%-es rente. van tehát forgalomban az eredetileg kibocsátott 400 millióból 166.405,200 frt és az eddigi művelet által az állam részére elért kamatmegtakarítás 1.205,272 frt. Sokszor tétetett a kormány ellen azon kifogás, hogy a kormány tisztán csak pénzügyi,