Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-263

p2g ^3. országos ülés október 13 1SS3. figealis politikát követ és az ország közgazdasági fejlődésével semmit sem gondol. Ezen állítást, azt hiszem, a tények eléggé megczáfoÍj ák és én egy ily tényt leszek bátor most is előterjeszteni. (Halljuk!) Az 1881: XLIV. t.-cz. bizonyos gyári vállalatoknak adókedvezményeket adott. Ezen törvény alapján a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minister kezdeményezése folytán és a pénzügyminister hozzájárulásával eddig 193 gyárnak adatott ily adókedvezmény. Ezek közül 151 volt régi gyár, 42 pedig azóta létesült. A 151 régi gyárnak elengedtetett 23,000 frt kereseti adó, az újonnan keletkezett 42 gyár közt vannak igen nevezetes vállalatok, mint a Fiúméban létesített rizshántoló, az ugyanott létesített kőolajfinomító gyár, mely alapítva van 400,000 métermázsa gyártására, a mely után fizetendő fogyasztási adó fejében 2.800,000 frt; ezenkívül a jutafonó gyár Új-Pesten és más fontos vállalatok. Hogy ezen újonnan felállított 42 gyár után mennyi azon kereseti adó összege, mely az állam által elengedtetett, ezt nem lehet constatálni; de ha ezen kedvezményben nem részesültek volna, ezen gyárak egy része valószínűleg nem is alakult volna. {Ugy van! a jobboldalon.) De azt hiszem, senki sem fogja tagadni, hogy ezen gyárak által közgazdasági állapotaink javulására igen sok történt, mert a nyers anyag felhasználása, munkások és szakképzett emberek alkalmazása, a vasutak nagyobb forgalma, a gyárban alkalmazottak keresetadó-összege közgazdasági és pénzügyi szempontból egyaránt nagyfontosságú tényezők, melyeket ignorálni nem lehet. Azért én nem ajánlhatom elég melegen az ország közönségének, hogy ezen kedvezményekkel, tekintettel arra, hogy ezek még 1895-ig fennállnak minél tágabb körben érjenek. Én ugy kormánytagtársaim részé ről, mint a magam nevében kijelentem, hogy mint eddig, ugy ezentúl is mindig a legnagyobb előzékenységgel fogok ezen kérdés elbírálásánál eljárni, hogy ily gyárak létesítése minél szélesebb körben még ezentúl is lehetővé tétessék. (Élénk helyeslés jolbfelöl.) És mostt. ház, ezen előzmények után áttérek magára az 1884. évi költségvetésre. Ennek végmérlege következőleg áll. (Halljuk!) A rendes kiadások praelimináíva vannak, 1884 re 298.200,338 írttal, 1883-ban praelimináíva voltak 289.844,661 írttal, tehát 1884-re több van praelimináíva rendes kiadás czímén 8.355,077 írttal. De t. ház, ezen 8 millió 355 ezer forintban igen sok tétel foglaltatik, melyek átfutó jelleggel birnak és az egyes kezelési ágak nagyobb forgalmának eredményei, a melyek egyszersmind az üzleti kiadások czímén, de egyszersmind a bevételek emelkedésében is jelentkeznek. Hogy csak néhányat említsek, a vasutaknál az üzleti kiadás 2.604,000 írttal emelkedett, mely azonban ellensúlyoztatik a bevételi többlet által, mely ezen czímén előirányoztatik; a pénzügyministerium kezelése alatti üzletkiadásoknál 1.545,000 frt; a posta és távirdánál 681,000 frt és igy mindössze ezen átfutó kezelési kiadási tételek 5.329,000 frtot tesznek, ugy, hogy a rendes kiadási tételek összege 3.865,000 frtot tesz. Ebből esik az államadósságra 1.804,000 frt többlet, mely indokolva van a múlt évben kötött és az idén létesítendő hitelműveletek kamataival. Egy nevezetes többlet van a belügyministeri tárczánál 958,000 írttal, mely szintén törvény által tett intézkedés által, részint a csendőrségnek egy újabb kerületben felállítása, a fővárosi rendőrség, részint a megyei közigazgatási költségek nagyobb dotatiójából ered. Egy többlet áll elő ezenfelül a kő- és viziutak czímén a közlekedési ministeriumnál 433,000 frttaí; a többi apróbb kiadások az egyes tárezák között megoszlanak. A kiadások egyes tételeinek végösszege tehát, mint mondám, 3.800,000 frtot tesz, Minthogy azonban a közösügyi kiadások a vámbevételek emelkedése folytán 951,000 frttaí csekélyebbre mennek, a valóságos kiadási többlet 3 millió frt. Az átmeneti kiadások 2.157,590. írttal vannak előirányozva, szemben a múlt évben előirányzott 6.728,986 frttaí, tehát 4.571,356 frttaí kevesebb. Ezen összegből 942,000 frt egy átfutó kezelési tételre esik, t. i. a tisza-szegedi kölcsön kamataira. A 4 milliónyi kevesblet onnan ered, hogy a kamatozó kincstári jegyek beváltására nem vétetett fel azon összeg, mely 4 millió írttal a folyó évben felvétetett, nem vettem fel pedig azért, mert a jelenlegi kedvezőtlen pénzviszonyoknál fogva nem akartam több értékpapír kibocsátásához nyúlni, mint a mi elkerülhetlenül szükséges és igy a pénztári jegyek forgalmát azon mérvben kívántam fentartani, mint ma áll. (Helyeslés jobbfelől.) Hogy pedig a t. ház tájékozva legyen ezen pénztári jegyek forgalmának mai állásáról, bátor vagyok jelenteni, hogy az október 10-én tett 18.139,000 frtot, tehát a 4 millió, mely a múlt évi költségvetés alapján beváltandó volt, be is váltatott. A beruházások 1884-re 23.981,607 forinttal írányozvák elő, 1883-ban pedig tettek 30.791,855 frtot, tehát 18b4-re kevesebb előirányoztatik 6.810,248 frttaí. Ezen kevesblet t. ház, leginkább onnan ered, hogy 1883-ban a budapest-zimonyi és budapest-szőnyi vasútra fel volt véve 15.000,000 frt, holott 1884-re ezen két vasútnak befejezésére 5.800,000 frt van felvéve. A legnagyobb különbség innen ered; azon felül elmaradt, minthogy befejeztetett a munkálat, a szegedi hid, a szegedi töltés belebbezése, a fiumei kő olaj-kikötő költsége. Ezen, most előirányzott 23 millió frt beruházás közt foglaltatik — mint szerencsém volt előterjeszteni — 1.712,000 frt a budapest-zimonyi