Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-260

106 260. országos ülés október 10. 1883. igazság. Létezett századokon át egy Horvátország a magyar korona területén belül, ez a Horvátország nevezetes autonóm municípalis jogokkal volt felruházva: csináltunk ezekből az autonom-municipalis jogokból egy fonnaszerinti alkotmányt; volt egy autonóm jogokkal felruházott statutarius tartomán} gyűlés: csináltunk belőle országgyűlést; voltak horvát politikai hatóságok : csináltunk belőlük egy horvát kormányt; volt Magyarországon egy magyar egységes országgyűlés és nem ismert sem közjog, sem történelem a magyar korona területén mást, mint egy országgyűlést: csináltunk belőle Horvátországgal szemben egy közös országgyűlést; volt egy egységes magyar kormány, a melynek hatásköre feltétlenül, kivétel nélkül kiterjedt a korona egész területére: van most egy közös magyar kormány. Ha ilyen állapottal szemben t. ház, a mely mindenben ellenkezik Magyarország történelmével, alkotmányával, a korona souverainitásának eszméjével, a koronázási diplomával, a magyar nemzet létérdekével, létjogával, ha mondom, ily állapottal szemben felhangzanak azon aspiratiók, a melyek ezen állapotot gyökeresen megakarják változtatni, a melyek ezen fehér lapot egészen ki akarják tépni a magyar törvénykönyvből : ezen csodálkozni valóban nem lehet. De én most az én határozati javaslatommal nem állok ezen aspiratiók alapján ; én azt mondom határozati javaslatomban: meghozatott az a szerencsétlen fehérlapos törvény és beiktattatott még az a szerencsétlen intézkedés is, hogy felemelve a horvát országgyűlést a magyar országgyűléssel egyenlő factorrá, az ő beleegyezése nélkül a rcvisiót megváltoztatni nem lehet. Jól van, hát ez igy van és a meddig ez igy van, tiszteletben kell azt tartani. Igen, de önök még tovább mentek és most még tovább akarnak menni Önök abból a politikai nemzetből, abból az országgyűlésből, abból az országból most már államot akarnak csinálni. Hiszen az maholnap Magyarországgal szemben nem is* ugy fog állani, mint állam az államban, hanem mint állam állam ellen. Ezt tűrni nem lehet: ennek megváltoztatása pedig még a fennálló törvény keretén belül is lehetséges és múlhatatlanul szükséges. De az nem is volt szándéka annak a törvénynek, hogy a bán ne engedelmeskedjék a kormány rendeleteinek. Azt nem lehet tűrni, hogy a politikai hatóságok ne telj esítsék a törvény által reájuk szabott kötelességet; azt nem lehet túrni, hogy ott új administrationális visszaélések követtessenek el, a melyek azután a magyar állam rovására írassanak és szítsák a gyűlöletet. (Helyeslés, ugy van! a szélső baloldalon.) Mindezen segíteni lehet a nélkül, hogy a horvát autonóm jogokhoz nyúljunk. Sanctiót kell szereznünk annak, a mi a magyar állami egységet és a magyar állami hatalmat tényleg biztosítja Horvátországban. Nincs egyetlenegy pont sem az általam említettekben, a melyhez a horvát urak hozzá nem járulhatnának, ha csak a háttérben nincsen más szándékuk. Még az a pont sem olyan, a melyben azt kívánom — a mit egyébiránt Szilágyi Dezső t. képviselőtársam is kivan — hogy szüntettessék meg az a eollectiv képviseleti választás, a mely most dívik; még ez sem megszorítása a horvát jogoknak; épen ellenkezőleg,minden alkotmányos fogalom szerint inkább tágítása a horvát nép jogkörének. Nem lehet azt tűrni, hogy egyfelől e eollectiv választás által meghamisittassék ott Horvátország közvéleménye, másfelől pedig meghamisittassanak itt e teremben a pártviszonyok az által, hogy ők tömegesen ide küldetvén a horvát kormánypárt által, kötelességüknek tartják az úgynevezett közös kormányt támogatni. Tehát mondom, ezzel sem nyúlok a horvátok autonóm jogához. Igy állván a dolog, én ugy látom, az az alternatíva áll a horvátok előtt, hogy vagy beleegyeznek szívesen a revisióba és akkor azután meg lesz adva a mód arra, hogy csakugyan megint hosszú időn át békességesen éljünk egymás mellett; mert meg lesz határozva, meg lesz állapítva az ő jogkörük és meg lesz állapítva az államhatalomnak jogköre. Ha pedig abba nem akarnak beleegyezni, a mit én sem hiszek, akkor be lesz bizonyítva az, hogy ők a máris pókhálószálig vékonyult kap csőlátót végleg el akarják szakítani; és ha ez igy van, akkor nem engedékenységet, hanem a legszigonibb eljárást kell velük szemben követnünk. Mindezeknek alapján én azzal a meggyőződéssel vagyok bátor határozati javaslatomat elfogadás végett újból ajánlani, hogy ez az egyedüli kibontakozási mód, a mely a magyar állam eszméjével, a magyar állam tekintélyével még összefér. De ha a t. túloldal az ellenkező véleményen van, ha csakugyan azt hiszi, hogy én tévedek és hogy más ut a kibontakozásra nincs, mint az, melyet a kormány határozati javaslata proponál, akkor én elvárom a t. kormánytói, a jelenlegi t. kabinettől, hogy vonja le ebből magára nézve az egyedüli logicai következményt. És ez a logicai következmény az, hogy azon perezben, melyben a kért meghatalmazás alapján — ha azt megkapja — ott azon szégyenletes actiót végrehajtja, azonnal hagyja el azon helyet, (Vgy van! Ugy van! a szélső balon-) mert kabinet t. ház, a mely olykinos helyzetbejuttat egy nemzetet és annak képviselőit, a melyből kibontakozásra nincs más út, mint a szégyen útja, annak a kabinetnek tisztességgel egy perczig sem lehet ott maradnia. {Helyeslés a szélső balon.) Ez oly axióma, mely a világ egyetlen alkotmányos országában sem vonható kétségbe, de jelenleg ezt nemcsak a parlamenti tisztesség, de kötelességévé teszi a kormánynak a tiszta hazafi-