Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.
Ülésnapok - 1881-224
224. országos ülés április 13. 1883. 73 én magam is Hegedűs László t. képviselőtársammal betettem a külön véleménybe, mert ez a szellem valósággal benn is van és én sajnálom, sőt restelem, hogy egy olyan törvényt fog Magyarország törvénykönyvébe beiktattatni, a mely közoktatásügyről szól és rendőri szagú. Ámde ha Wolff Károly képviselő ur ezért feljajdul, akkor vegye tudomásul azt, hogy legalább az én felfogásom szerint az ő és társainak agitatiója, az ő eljárásuk úgyszólván kényszerítette a magyar kormányt arra, hogy ez a törvényjavaslat rendőri szagú legyen. (Ugy van! a szélső balon.) Ezt kifejezve t. képviselőház, egyszersmind ki akarom fejezni azt, hogy én szánom-bánom, hogy én a t. képviselőház elé, a múlt évi budget tárgyalása alkalmával egyáltalán felhoztam a szász agitatió és a Schulverein kérdését, mert én azt tapasztalom, hogy tökéletesen igaz, a mit Zay képviselő ur a múltkor mondott, a mikor megköszönte, hogy az ő beszédjének reclamot csináltam. Én sajnálom és restelem, mert azt találtam, hogy legjobb lesz, ha azon urakat egyáltalán észre sem vesszük, (Helyeslés) mert minden felszólalás, velük való foglalkozás nekik csak fontosságot és súlyt kölcsönöz, olyat, a minőre ők nem érdemesek. (Élénk helyeslés és tetszés.) Zay Adolf: T. képviselőház! Én megígérem, hogy nem fogok eltérni a tárgytól, mint előttem szólott t. képviselőtársain, sőt azt is kijelentem mindjárt, hogy nekem a tárgyalás alatt levő 59. §-hoz tulaj donkép semmi megjegyzésem nincs, mert én felekezeti autonómia és a jogfolytonosság szempontjából ellenzem az egész fejezetet, mely elkobozza a felekezetektől az eddig általuk gyakorolt és helyesen gyakorolt tanárképzési és tanárképesítési jogot. Én tehát nem is szólaltam volna fel, ha Kiss Albert t. képviselőtársam nem tette volna meg a maga indítványát. Meg vagyok győződve, hogy t. barátom csak az elvek fentartása és tiszteletben tartása szempontjából tette indítványát, bár tisztában volt az iránt, hogy az itt e házban a többség által a kormány rendeletéből le fog szavaztatni. Hisz tudjuk mindnyájan, mi a jelenlegi tárgyalás titka, tudjuk mindnyájan, hogy itt előre kicsinált dologgal állunk szemben, tudjuk, hogy e javaslat részleteinek sorsa eldől azon titkos tanácskozásokban, melyeket a t. ministerelnök ur és a szakminister ur a maga bizalmi férfiaival tartott pár nappal ezelőtt. Eldőlt tehát Kiss Albert t. képviselőtársam indítványának a sorsa is, mielőtt be lett terjesztve. Én ugy fogom fel, hogy ő és nézettársai csak pour l'honeur du drapeau terjesztették be indítványukat, csak azért, hogy megmutassák, hogy fenn akarják tartani a jogfolytonosságot, a tanárképesítés eddig törvényLiztosította jogát és nem akarnak hozzájárulni KÉPVH. NAPLÓ 1881—84. XII. KÖTET. azon elkobzáshoz, mely a törvényben erre nézve is szándékoltatik. Csatlakozom e felfogáshoz és beérem annak kij elentésével, hogy elfogadom Kiss Albert t. képviselőtársam indítványát, (Mozgás a ssélső 'baloldalon) azért, mert én is, azt hiszem, nézettársaim is a Királyföldről, fenn akarjuk tartani a felekezeti autonómiát, fenn akarjuk tartani a tanárképesítés azon jogát, melyről a jelenlegi, fájdalom, jelen nem lévő, t. közoktatási minister ur a tárgyalás alapját képező törvényjavaslatban megmondta, hogy a felekezetek birnak a tanárképesítés jogával, kehesen éltek vele és nincs sem törvényes, sem didacticai ok, miért elvonni azt tőlük. Hiszen azt mondta a t. minister ur, hogy nem lehet szándéka e törvénynek, hogy a felekezetektől elvonjon jogokat és ha valaha „holt betű" kifejezésnek volt értelme, valóban holt betű az, a mit a t. minister ur az indokolásban mond, midőn azt mondja, hogy e javaslatnak nincsen egyéb szándéka és feladata, mint hogy az állam maga szabja meg az általános műveltségi niveaut, maga szabja meg keretét azoknak az ismereteknek, melyeket követelni kell ugy a középiskolai tanulók, mint a tanároktól és hozzátette, hogy ezen javaslat csak ezen mérték megállapítását és ezen javaslat megtartásának ellenőrzését követeli az állam részére. Ez az erkölcsi, ez a jogi, ez a tanügyi hasisa ezen törvényjavaslatnak és nem tudom, legyen-e bátorságom a minister urat arra kérni, hogy ezen saját elveihez ragaszkodva, fogadja el Kiss Albert indítványát, fogadja el azt, a mi szoros következménye ezen elveknek es a mit ő maga az eddigi javaslatában jónak, helyesnek és szükségesnek tartott. T. képviselőház! A kormány részéről nem nagyon dicső dolog, ha egy sarkalatos jog elkobzásánál, mikor az elvileg egynehány szónok által itt istápoltatik, a kormány részéről egyetlen egy nyilatkozat, egyetlen egy indokolás sem mondatott. De számoljon ezzel az igen t. kormány maga, mindenesetre magatartása azt bizonyítja, hogy való, a mit mondtam, hogy a törvényjavaslatnak sorsa nem a képviselőház nyilvános üléseiben dőlt el, hanem azon titkos tanácskozmányban és itt most hiába beszélünk, hiába indítványozunk, a javaslat tulaj donkép le van tárgyalva és a mi történik, az bármilyen szent elvek védelmére, bárminő komoly elhatározással, de az eredményre nézve mégis üres szereplés. Azért egy szót sem szólok ezen szakaszhoz, kijelentem, hogy elfogadom Kiss Albert t. képviselőtársain módosítványát. De van még egy megjegyzésem a közvetlenül előttem szólott Hermán Ottó t. képviselőtársamhoz, í Hermán képviselő ,uiv ugyanis azt mondta, hogy ő restelli, kárhoztatja azon rendőri szagot, 10