Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-224

74 224. országos ülés április 13 1883. melyet ő maga ezen törvényjavaslat keretében észlelt, de aztán védelme alá veszi a t. kormányt és azt mondja, hogy hiszen a kormányt erre Wolff t. képviselőtársam kényszerítette állítólagos áská­lódásai által. Ez furcsa anaeroniemus. Méltóztatik talán tudni t. képviselőtársam, hogy ugyanezen rendőri szagú intézkedés már a két előbbi javas­latban is, már az 1879-ikiben benne volt, mielőtt Wolff képviselőtársam képviselő lett volna, még mielőtt azon mozgalom, melyre a képviselő ur hi­vatkozott, egy jelét is adta volna Németországban. Tehát mikor a németországi hangulat még terje­sen csendes és barátságos volt Magyarországgal szemben, akkor nem lehet ugyanaz a németországi hangulat oka azon rendőri velleitásoknak, melyek már a 79-iki javaslatban nyilvánultak. De a t. kép­viselő ur itt utólagosan tett egy vallomást, mely az úgynevezett esprit d'esealier jellegét viseli. Ha a t. képviselő ur azon bölcs nézetét, melyet ma nyilvánított, egy évvel ezelőtt nyilvánította volna, talán megkímélte volna magát és megkímélte volna a képviselőházat igen sok kellemetlen és sterilis vitától, megkímélte volna talán az országot igen sok felindulástól. Különben tudomásul veszem t. képviselőtársam ez iránti önvallomását és csak kérném, hogy legalább utólag okuljon a tapaszta­latból, melyet ez irányban tett. Ivánka Imre: Igen röviden csak az előt­tem szólott képviselőtársain egyik kifejezésére kivánok megjegyzést tenni. 0 ugyanis azt méltóz­tatott mondani, hogy azon tanácskozások, melyek nem régen tartattak, titkos tanácskozások voltak. Én azon tanácskozásokban résztvettem és semmi titkos tanácskozásról nem tudok. Talán a nyelvet nem méltóztatik bírni és a bizalmas és titkos ta­nácskozás közt különbséget nem tud tenni a kép­viselő ur. Kovács Abert: T. ház! Köztudomású do­log, hogy a protestáns felekezeteknek Magyar­országon meg volt eddig azon joga, hogy oly ta­nárokat is alkalmazhattak, kik állami tanári dip­lomával nem birtak. Az evangelicus egyház maga állított fel magának tanári képesítő bizottságot és osztogatott tanári okleveleket a nélkül, hogy lett volna oly főiskolája, mely tanárokat képez. Ellen­ben a ref. egyház még ilyen vizsgáló bizottságot sem állított fel, hanem megválasztotta tanárrá azt, a ki neki tetszett és a professorban bizonyos belső qualificatiókat keresett, azon külső crualificatió he­lyett, a melyet pergamenre irva adnak. Nem lehet tagadni, hogy a tárgyalás alatt lévő szakasz a protestánsoknak ezen jogát a jö­vőre megváltoztatja és azt szabja meg, hogy ezen­túl nem alkalmazható tanárrá más, mint az, a ki a magyar egyetemek egyikén tanári diplomát nyert. Az én véleményem szerint a törvényjavaslatnak azon intézkedése, hogy jövőre tanári diplomát csak egyetem adhat, egészen helyes, sőt nem tartózko­dom kijelenteni, hogy az ellenkező felfogást tudo­mányellenesnek és a tudomány legmagasabb érde­kével összeütközőnek tartom. (Helyeslés.) Nem tudom, vájjon Kiss Albert t. barátommódosítványa ezen ellenkezőt czélozza-e, vájjon az evang. egyház azon intézkedését, mely szerint tanárképesítő bi­zottságot tart fenn, a nélkül, hogy tanárképző intézete volna, akarja-e továbbra is fentartani. Az ő tudományos képzettségét ismerve, ezt fel nem tehetem róla s ép oly kevéssé vagyok hajlandó feltenni Zay t. barátomról is, hogy a tudomány érdeke ellen adja szavazatát még azon esetben is, ha az privát érdekeinek kedvezne, 0 bizonyosan semmiféle más testületnek nem akarhat jogot adni arra, hogy tudományos grádust osztogasson, mint olyannak, mely az illető tudományos grá­dusra képez is. Miután hajlandó vagyok feltenni, hogy az előttem szólottak nem ezt akarják, tehát azt kell kér­deznem, hogy minő jogot akarnak ezen módoeít­ványnyal fentartani a protestáns felekezetek szá­mára? Vájjon melyik tanintézet számára, a melyik eddig birt e joggal, akarják fentartani a meglevő jogot ? Nézetem szerint egyik számára sem akar­hatják, mert ilyen tanintézet nincs. Ha pedig a t. barátom fentartani akarja azon jogot azon tan­intézet számára, a mely csak ezentúl fog felállít­tatni : akkor oly dolgot akar, melyet senki sem tagad és senki sem támadott meg. Mit mond a tör­vényjavaslat? Azt, hogy a tanárképesítés czéljából a magyar egyetemeken vizsgáló bizottság állítta­tik fel. Az eredetileg betérj esztett javaslat azt mondta, hogy a budapesti és a kolozsvári egyetemeken állíttatik fel s midőn a közoktatási bizottság ki­törölte a kolozsvári és pesti szókat és azok he­lyébe a magyar egyetemek kifejezést tette, nem­hogy eltörölte volna a protestánsok azon jogát, hogy ha egyetemet állítanak fel, azon tanárképe­sítő bizottságot is szervezhetnek, hanem inkább egyenesen fentartotta azt. (Helyeslés.) Midőn azon egyetem felállíttatik és az országgyűlés beczik­kelyezi, bizonyosan fel fogja ruházni azt a tanár­képesítés jogával is, épen ezen tárgyalás alatt lévő szakasz alapján. így állván a dolog t. ház, miután ezen sza­kasz a felekezeteket teljességgel nem korlátozza abban, hogy leendő tanáraikat maguk tanítsák és ha a megfelelő tanintézetet felállítják, azon diplo­mát osztogassanak: én az eredeti szöveget elfoga­dom Kiss Albert t. képviselőtársam módosítványá­val szemben. Ezek elmondásáért szólaltam fel főképen, de miután ezen szakaszhoz másik két módosítvány is van beterjesztve, legyen szabad ezekről is röviden szólnom. Az eredeti szöveg szerint a tanárvizsgáló bizottság szerveztetik főiskolai tanárokból és csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom