Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-223

223. országos ülés április 12- 1883 61 Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a médc sítványokat). Elnök; Azt hiszem, az első bekezdésre vo­natkozólag legvilágosabb lenne, ha a szavazás akkép ejtetnék meg, hogy először felteszem a kér­dést, elfogadj a~c a ház az első bekezdést változat­lanul a bizottság szövegezése szerint; és ha ez nem fogadtatik el, felteszem a kérdést, hogy elfogadja-e a Szilágyi képviselő uraltál tett módosítást; azután jön Kovács, azután Gáli képviselő ur módosítvá­nya. Kérdem tehát, elfogadja-e a ház az eredeti szöveget változatlanul, minden módosítás nélkül, igen vagy nem? (Nem!) Azt hiszem kijelenthetem, hogy az nem fogadtatik el. Kérdem, elfogadja-e a ház az eredeti szöveget Szilágyi képviselő ur mó­dosításával, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóz­tassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége az első bekezdést a Szilágyi képviselő ur módosít­ványával elfogadta és igy Kovács és Gáli kép­viselő urak módosításai elestek. A második bekezdésre nem tétetvén észre­vétel, azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogad­tatik. A harmadik bekezdésre Hegedűs László kép­viselő ur adott be egy módosítást, ki az utolsó sorban kívánja a szöveget megváltoztatni. Kérdem, elfogadja-e a ház változatlanul a szöveget, igen vagy nem ? (Nem !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy nem fogadtatik el változatlanul és igy Hegedűs László képviselő ur módosításával fogadtatik el. Következik a régi 50. most 51. §. Rakovszky István jegyző (olvassa). Wolff Károly: T. képviselőház! Az 51. §. harmadik pontjára van észrevételem. A harmadik pont t. i. igy hangzik: „A társulatok által fentartott intézeteknél azon esetben, midőn azoknak ideiglenes bezárása rendeltetett el, a vagyon kezelése iránt a társulat intézkedik ugyan, azonban köteles az e tekintetben hozott határozatát jóváhagyás végett a vallás- és közoktatásügyi ministerhez felterjeszteni. Aminis­ternekjoga van mindazon intézkedéseket megtenni, melyeket a kezelés ellenőrzésére szükségesnek fog tartani. Ha pedig az ily intézeteknek végleges bezá­ratása mondatott ki: a társulat az intézet vagyoná­nak hováfordítása iránt megerősítést nyert sza­bályai szerint intézkedik, de ezen intézkedéséhez a vallás- és közoktatásügyi minister jóváhagyása szükséges. Addig is, mig a minister jóváhagyása meg­adatott, a vagyonnak kezelése tekintetében a minis­ter az előbbi pontban foglalt intézkedés szerint jár el." T. ház! Tudvalevő dolog, hogy Magyar­országon bármely társulat, mielőtt alakul, szabá­lyait a minister elé megerősítés végett terjeszteni köteles; tudvalevő az is, hogy minden társulat szabályai a minister általi megerősítést csak akkor nyernek, ha ezek a társulat feloszlása vagy ezélja el nem érése esetében a társulati vagyon hováfordí­tása iránt tüzetesen intézkednek. Azért nem vagyok képes belátni, hogy a vallás- és közoktatási minis­temek jóváhagyása miért követeltetik a társulat­nak már megerősített alapszabályai szerint hozott intézkedéseihez. Ez túlságos gj-ámkodás és a tár­sulat tulajdonjogának és abból származó rendelke­zési jogának korlátozása és megsértése. Továbbá a negyedik pont ekkép intézkedik: »A magánosok által fentartott intézetek vagyoná­nak kezelése, illetőleg hováfordítása iránt a magá­nosok intézkednek ugyan, ha azonban az ily inté­zeteknél alapítványok vannak, ez esetben az in­tézkedéshez a vallás- és közoktatásügyi minister jóváhagyása szükséges, ki a 3-ik pont határozatai szerint jár el K . Ezen pont nem vonja meg a határ­vonalat, a melyen belől a magánosok azon esetben, ha intézeteiknél alapítványok vannak, saját vagyo­nuk felett önállóan, az alapítványok felett pedig a minister jóváhagyása mellett rendelkezhetnek. Ezen pont akkép van szövegezve, hogy a ma­gánosok, ha csak a legcsekélyebb alapítvány van intézetüknél, saját vagyonuk feletti rendelkezési jogot elvesztik és a közoktatási minister a magá­nosok vagyonának kezelésébe és az a feletti ren­delkezésbe avatkozhatik. Nem hiszem t. ház, hogy az ezen szakasz által valóban czéloztatik, mert az ilyen intézkedés nem volna egyéb, mint a ma­gán-tulajdonjognak megsemmisítése. Csak despo­ticus államokban szokott elfogadva lenni azon elv, miszerint a despota, minden alattvalói vagyonának főtulajdonosa. Ezen szakasz szerint Magyarorszá­gon a vallás- és közoktatási minister lenne főtulaj­donosa mindazon magánosok vagyonának, a kik oly szerencsétlenek voltak, hogy vagyonukat tan­intézetek felállítására fordították. Egyébiránt azon intézkedés is, hogy a magánosok a minister jóvá­hagyása mellett az alapítványok felett is rendel­kezhetnek, nem helyes, mert az alapítványra nézve kizárólag csak az alapítók akarata lehet döntő. A ministernek feladata pedig csak az lehet, hogy az alapítók jogainak épségben tartására felügyeljen. Ennélfogva bátor vagyok a t. ház figyelmébe a következő módosítást ajánlani: A 3. és 4. pont helyett tétessék: „3. A társulatok által fentartott intézeteknél azon esetben, midőn azoknak ideigle­nes bezárása rendeltetett el, a vagyon kezelése iránt a társulat intézkedik. Ha az ily intézeteknek végleges bezáratása mondatott ki, a társulat az inté­zet vagyonának hová fordítása iránt megerősítést nyert szabályok szerint intézkedik. 4. A magánosok által fentartott intézetek va­gyonának kezelése, illetőleg hováfordítása iránt a magánosok intézkednek, épségben tartásával azoa

Next

/
Oldalképek
Tartalom