Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-223

62 223. országcg tlés április 12. 1883. jogoknak, melyek az ily intézeteknél esetleg levő alapítványokra nézve másokat illetnek", Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a módositványt). Zay Adolf: T. ház! E szakasz arról intéz­kedik, hogy egy bezárt iskolának vagyonával mi történjék akkor, ha nem felekezet, hanem törvényhatóság, község, társulat vagy egyes volt az iskola fentartója. Csatlakozva azok­hoz, a miket Wolff Károly t. képviselőtársam mon­dott, én e szakasz második bekezdéséhez indítványt és észrevételeket akarok tenni. E második bekez­dés t. i. arra az esetre, ha egy törvényhatósági vagy községi iskola bezáratott, azt rendeli, hogy nem a törvényhatóság vagy község, tehát nem a vagyon tulajdonosa, hanem a minister intézkedjék a feloszlatott iskola vagyonának hová fordítása iránt. Meg vagyok győződve, hogy a törvény alko­tóinak és különösen a t. közoktatási minister ur­nak nem volt szándékában ezen intézkedés által mellesleg deregálni a megyei és községi törvény illető intézkedéseit. Méltóztatnak tudni, hogy az 1870: XLII. t.-czikk, a mely a megyékről szól és az 1871: XVIII. t.-cz., mely a községekről szól, azt rendeli, hogy a megyei vagy községi vagyon hováfordítása iránt maga a megye, illetőleg a község határoz, fentartatván a kormánynak jóvá­hagyási joga. Én azt hiszem, hogy ezen szerves törvényeknek lényeges intézkedésétejavaslat nem akarja mellékesen eltörölni, hanem csak elkerülte az illetők figyelmét, hogy az itt használt ezen ki­fejezés : „a kormány intézkedik" e törvényes jo­gokba ütközik. Meg vagyok győződve, hogy maga a kormány ugy képzelte magának az ez iránti eljárást, hogy a tulajdonos megye vagy község maga rendel­kezik az iskolára szánt vagyonának most már hova leendő fordítása iránt és ez iránti határozatát a kormánynak csak előterjeszti, de intézkedési jogot a kormánynak a községi vagy törvényhatósági va­gyon felett adni nem lehet szándékában e törvény­nek sem, de azt hiszem, a t. háznak sem. Azért bátor nagyok indítványozni, hogy e szakasz má­sodik pontjának, második sorában e szó után „ha­tóságok" tétessenek a következő szavak „az 1870. évi XLIL, illetőleg az 1871. évi XVIII. t.-cz. ér­telmében intézkednek". T. i. maguk a törvény­hatóságok vagy községek, fentartatván a kormány­nak jóváhagyási joga. A második pontnak többi része hagyassék el. Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa). Körösi Sándor: T. ház! Én a beadott mó­dosítványok egyikét sem fogadom el. Wolff kép­viselőtársamnak a büntetőjogi elvekre vonatkozó ismereteit már az előző szakasznál vontam nagyon kétségbe, a mennyiben ugy látom, hogy nem igen ismeretes a büntető-jogi elvekkel. Most meg azt látom, hogy nehezen van tisztában a magánjogi elvekkel is. Nevezetesen az általa kifogásolt pon­tokban nem sértethetik meg sem a részvénytársula­tok, sem a magánosok joga. Miért ? Mert feltéte­lekhez van kötve. T. i. csak akkor avatkozik be a minister, ha az iskola bezáratása elrendeltetett; akkor már a magánvagyon nem használható azon czélra, mely miatt az iskola bezáratott. Azért te­hát a ministeri beavatkozást és felügyeletet meg kell hagyni; hasonlóan a magánosok által fentar­tott intézetek vagyonánál csak akkor avatkozik a minister, ha alapítványok vannak a vagyon között. Ennélfogva a közérdek szempontjából meg kell engedni a ministeri befolyást, hogy ott, hol alapít­ványok vannak, ő felügyelhessen arra, hogy azok­kal mi történjék. En tehát az eredeti szerkezetet fogadom el. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs fel­jegyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan és az előadó sem kivan szólni, következik a szavazás. A régi 50. §. első bekezdésére és első pontjára nem tétetvén észrevétel, azt hiszem,kijelenthetem,hogy ez elfogadtatik. A második, harmadik pontra és az utolsó bekezdésre módosítványokat adtak be Zay képviselő ur, még pedig a második pontra és Wolff képviselő ur a harmadik és negyedik pontra. Az első kérdés minden esetre az lesz, hogy el­fogadja-e a ház az eredeti szerkezetet? Mielőtt azonban a kérdést feltenném, méltóztassanak még egyszer meghallgatni a módosítványokat. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa Zay Adolf s Wolff Károly módosítványát). Elnök: T. ház! Az első bekezdés és az 1. pont elfogadtatván, kérdem a t. házat, elfogadja-e a 2. pontot a bizottság szövegezése szerint Zay képviselő ur módosítványa ellenében ? (Elfogadjuk!) Ennélfogva az eredeti szöveg fogadtatik el. Most következik a 3. pont. Kérdem, elfogadja-e a t. ház a bizottság eredeti szövegét Wolff Károly képviselő ur módosítványával szemben? (Elfogad' juk!) Ugy hiszem, kijelenthetem, hogy elfogadtatik. Következik a 4. pont. Kérdem a t. házat, mél­tóztatnak-e Wolff képviselő ur módosítványával szemben az eredeti szöveget elfogadni ? A kik el­fogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség az eredeti szöveget fogadja el. E szerint az egész szakasz változatlanul fogadtatott el. Következik a régi 51., most 52. §. Bakovszky István jegyző (olvassa). Jelenik Almássy István: En e szakaszt lényegében elfogadom, azonban irályi észrevéte­leim vannak, mely ékre nézve módositványt vagyok bátor benyújtani. A szakasz igy szól: „Ha az iskolai vagyon­ról és alapítványokról szóló időnkénti kimutatások­ból (47. §. utolsó bekezdése) az tűnnék ki, hogy a jövedelmek nem rendeltetési czéljukra fordíttat­nak — ez az első eset — vagy valamely alapít­vány hiányosan kezeltetik — ez a második eset —

Next

/
Oldalképek
Tartalom