Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-223

gO 223. országos ülés április 12. 1S83. gatást a dolog ezen stádiumában tökéletesen feleslegesnek tartom, mert ez akkor már idejét múlta. Ez az ok, a miért a módosítványhoz nem járulhatok. (Helyeslés.) És végül méltóztassék megengedni, hogy Wolff képviselő ur által a 49. §. utolsó bekezdésére vonatkozólag felemlített egy pontra nézve tegyek még észrevételt. Arra t. i., hogy itt a fejedelmi jóváhagyás van említve, mint a mely a megszüntetett iskolák alapítványának hová fordítása iránt a törvény által kiköttetik. A jóváhagyás szó helytelenül van választva. A felügyeleti jog, mely az alapítványokra is kiterjedő Felségét megilleti minden felekezetnél,az alapítványok hováfordításairánti intézkedésekre is felügyel; s addig térj ed, hogy igenis kötelessége, joga a kormánynak arra felügyelni, hogy az alapítvány czéljától el ne idegenittessék, más czélra ne fordittassék: de hogy erre vagy arra a czélra fordíttassék-e mindig secundum mentem fundatoris, erre nézve a jóváhagyási jog sem az idézett törvény szerint, sem semmi más törvény szerint a kormányt nem illeti. (Helyeslés.) És mert azt hiszem, hogy a kormány többet e jognál nem is akar igénybevenni és mert azt hiszem, hogy inkább a kifejezés helytelen, nem pedig, hogy valamely jog elvételéről volna itten szó, én pártolom azon módosítványt, mely az alapítványok iránti felügyeleti jogot csorbítatlanul fentartja és a jóváhagyás szót a szövegből ki fogja hagyni. Ajánlom módosítványomat elfogadásra. Elnök: Fel fogom a módosítványt oh astatni. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a módosítványt). Ezen szó után „vizsgálat" teendő: Ha a vizsgálat alapján oly tények állapittatnak, melyek a minister rendelkezése és közvetlen vezetése alatt álló intézetek igazgatói és tanáraira nézve hivatalvesztést vonnának maguk után, joga és kötelessége stb. Kovács Albert: T. ház! Félremagyarázott szavaimnak helyreigazítása végett kérek szót. (Halljuk!) Szilágyi Dezső képviselő ur az általam beadott módosításnak egy kifejezését, hogy „a saját rendes fegyelmi közegei" akként magyarázza, mintha én azt állítottam volna, hogy a kormánynak a felekezeti iskolákra nézve saját rendes fegyelmi közegei vannak és megmagyarázza nekem, hogy bizony ilyenek nincsenek. Hát ugyan bátor vagyok kérdezni a t. képviselő urat: hogy foghat ilyet rám,hogy én effélét állítok, hogy a ministeriumnak, a kormánynak vannak a felekezetekkel szemben saját fegyelmi közegei. Bocsánatot kérek, mégis csak tudnom kell nekem, hogy nincsenek és nem fejezhettem ki e félét szavaimban, miután ép azon kifejezéseket használtam, a melyeket maga a törvényjavaslat szövege használ, t. i. „saját rendes közegei", a melyeket a képviselő ur is használt. Miért tesznek ezen szavak az én számban egyebet, mint a képviselő ur szájában, vagy a törvényjavaslatban'? én azt hiszem, nem jelenthetnek azok egyebet egyik ember szájában, mint a másikéban. Egyébiránt arra, hogy czélszerű-e vagy nem ezélszerű módosítványom, nincs jogom szólani; kifejtettem röviden s módosítványomat most is fenntartom. Szilágyi Dezső : T. képviselőház.' Az előttem szólott képviselő ur jónak látta szavai félremagyarázása miatt felszólalni. Én a személyes érzékenykedésnek utoljára'mindent megbocsátok, ha van valami alapja. Hanem hivatkozom az egész t. házra: nem megmondtam-e előre, hogy az a szöveg, a melyet a képviselő ur proponált, adhat ezen félreértésre alkalmat, de jól tudom, hogy nem ezt értette. (TJgy van! a hal- és szélső halon.) Mikor tehát ezt előre megmondottam, kettő közül egynek kell felszólalását tulaj donítanom,hogy vagy nem figyelt arra, a mire felelt — a mi mindenesetre hiba — vagy ürügyet keresett, hogy engem oly esetben félremagyarázással vádoljon, a mikor én elég kíméletes voltam és elég kíméletes vagyok most is, hogy a félreértést az ő személyére nézve kizárni akartam. (Helyeslés a hal- és szélső halon.) Hegedüs László: T. képviselőház! Miután Szilágyi Dezső t. képviselőtársain ezen régi 49-ik §-nak végső soraihoz nem adott be módosítást, én leszek bátor itt egy módosítást benyújtani. Ezen végső kikezdésben oly vagyonok és alapítványokról van szó, melyek felett az 1790/91. évi XXVI. t.-cz. 10. §. szerint egyenesen az illető felekezeti főhatóságok rendelkezhetnek. Ezekre nézve ő Felségének csak a legfőbb felügyelet joga tar tátik fenn, hogy azon vagyonok és alapítványok az alapítók czéljai és intentiói szerint használtatnak fel; ezen törvény ő Felségének nem ad sem rendelkezési, sem jóváhagyási jogot. Miután itt az 1791: XXVI. t.-cz. 10. §-ának értelmezése forog szóban, én azt hiszem, hogy ott csak oly kifejezések használtassanak, melyek annak ugy szellemével, mint szavaival megegyeznek. Ugyanezért én e szakasz utolsó sorában ezen szavakat: „ fent art atváuő Felségének legfőbb felügyeleti jogából származó jóváhagyása", ekkép kérem módosittatni: „fentartatván ő Felségének legfőbb felügyeleti joga". (Helyeslés.) Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa Hegedűs László módosüványát). Jelenik-Almássy István: Én is hasonló módosítványt szándékoztam benyújtani és részemről hozzájárulok Hegedűs Lászlót, képviselőtársam módosítványához. Elnök : Szólásra senki sem levén feljegyezve, következik a szavazás. Előbb azonban fel fognak olvastatni a beadott módosítványok.