Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-223

gO 223. országos ülés április 12. 1S83. gatást a dolog ezen stádiumában tökéletesen feles­legesnek tartom, mert ez akkor már idejét múlta. Ez az ok, a miért a módosítványhoz nem járulhatok. (Helyeslés.) És végül méltóztassék megengedni, hogy Wolff képviselő ur által a 49. §. utolsó bekezdésére vonatkozólag felemlített egy pontra nézve tegyek még észrevételt. Arra t. i., hogy itt a fejedelmi jóváhagyás van említve, mint a mely a megszün­tetett iskolák alapítványának hová fordítása iránt a törvény által kiköttetik. A jóváhagyás szó hely­telenül van választva. A felügyeleti jog, mely az alapítványokra is kiterjedő Felségét megilleti min­den felekezetnél,az alapítványok hováfordításairánti intézkedésekre is felügyel; s addig térj ed, hogy igen­is kötelessége, joga a kormánynak arra felügyelni, hogy az alapítvány czéljától el ne idegenittessék, más czélra ne fordittassék: de hogy erre vagy arra a czélra fordíttassék-e mindig secundum mentem fundatoris, erre nézve a jóváhagyási jog sem az idézett törvény szerint, sem semmi más törvény szerint a kormányt nem illeti. (Helyeslés.) És mert azt hiszem, hogy a kormány többet e jognál nem is akar igénybevenni és mert azt hiszem, hogy inkább a kifejezés helytelen, nem pedig, hogy valamely jog elvételéről volna itten szó, én pártolom azon módosítványt, mely az ala­pítványok iránti felügyeleti jogot csorbítatlanul fentartja és a jóváhagyás szót a szövegből ki fogja hagyni. Ajánlom módosítványomat elfoga­dásra. Elnök: Fel fogom a módosítványt oh astatni. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a módosítványt). Ezen szó után „vizsgálat" teendő: Ha a vizs­gálat alapján oly tények állapittatnak, melyek a minister rendelkezése és közvetlen vezetése alatt álló intézetek igazgatói és tanáraira nézve hivatal­vesztést vonnának maguk után, joga és köteles­sége stb. Kovács Albert: T. ház! Félremagyarázott szavaimnak helyreigazítása végett kérek szót. (Halljuk!) Szilágyi Dezső képviselő ur az általam beadott módosításnak egy kifejezését, hogy „a saját rendes fegyelmi közegei" akként magya­rázza, mintha én azt állítottam volna, hogy a kormánynak a felekezeti iskolákra nézve saját rendes fegyelmi közegei vannak és megmagyarázza nekem, hogy bizony ilyenek nincsenek. Hát ugyan bátor vagyok kérdezni a t. kép­viselő urat: hogy foghat ilyet rám,hogy én effélét állítok, hogy a ministeriumnak, a kormánynak vannak a felekezetekkel szemben saját fegyelmi közegei. Bocsánatot kérek, mégis csak tudnom kell nekem, hogy nincsenek és nem fejezhettem ki e félét szavaimban, miután ép azon kifejezése­ket használtam, a melyeket maga a törvényjavas­lat szövege használ, t. i. „saját rendes közegei", a melyeket a képviselő ur is használt. Miért tesznek ezen szavak az én számban egyebet, mint a kép­viselő ur szájában, vagy a törvényjavaslatban'? én azt hiszem, nem jelenthetnek azok egyebet egyik ember szájában, mint a másikéban. Egyébiránt arra, hogy czélszerű-e vagy nem ezélszerű módosítványom, nincs jogom szólani; kifejtettem röviden s módosítványomat most is fenntartom. Szilágyi Dezső : T. képviselőház.' Az előt­tem szólott képviselő ur jónak látta szavai félre­magyarázása miatt felszólalni. Én a személyes érzékenykedésnek utoljára'mindent megbocsátok, ha van valami alapja. Hanem hivatkozom az egész t. házra: nem megmondtam-e előre, hogy az a szöveg, a melyet a képviselő ur proponált, adhat ezen félreértésre alkalmat, de jól tudom, hogy nem ezt értette. (TJgy van! a hal- és szélső halon.) Mikor tehát ezt előre megmondottam, kettő közül egynek kell felszólalását tulaj donítanom,hogy vagy nem figyelt arra, a mire felelt — a mi minden­esetre hiba — vagy ürügyet keresett, hogy engem oly esetben félremagyarázással vádoljon, a mikor én elég kíméletes voltam és elég kíméletes vagyok most is, hogy a félreértést az ő személyére nézve kizárni akartam. (Helyeslés a hal- és szélső halon.) Hegedüs László: T. képviselőház! Miután Szilágyi Dezső t. képviselőtársain ezen régi 49-ik §-nak végső soraihoz nem adott be módosítást, én leszek bátor itt egy módosítást benyújtani. Ezen végső kikezdésben oly vagyonok és alapítványokról van szó, melyek felett az 1790/91. évi XXVI. t.-cz. 10. §. szerint egyenesen az illető felekezeti főhatóságok rendelkezhetnek. Ezekre nézve ő Felségének csak a legfőbb felügyelet joga tar tátik fenn, hogy azon vagyonok és alapítványok az alapítók czéljai és intentiói szerint használtatnak fel; ezen törvény ő Felségének nem ad sem rendelkezési, sem jóváhagyási jogot. Miután itt az 1791: XXVI. t.-cz. 10. §-ának értelmezése forog szóban, én azt hiszem, hogy ott csak oly kifejezé­sek használtassanak, melyek annak ugy szellemé­vel, mint szavaival megegyeznek. Ugyanezért én e szakasz utolsó sorában ezen szavakat: „ fent art atváuő Felségének legfőbb fel­ügyeleti jogából származó jóváhagyása", ekkép ké­rem módosittatni: „fentartatván ő Felségének leg­főbb felügyeleti joga". (Helyeslés.) Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa Hege­dűs László módosüványát). Jelenik-Almássy István: Én is hasonló módosítványt szándékoztam benyújtani és részem­ről hozzájárulok Hegedűs Lászlót, képviselőtársam módosítványához. Elnök : Szólásra senki sem levén fel­jegyezve, következik a szavazás. Előbb azonban fel fognak olvastatni a beadott módosítványok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom