Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-222

282. országos ülés április 11. 188S. 33 hattunk ezen békekötésekre azért, mert a mint Németh Albert képviselőtársam monda, azok mindannyiszor az ország törvényei kjjzé beczikkelyeztettek és azóta mindig hivatkozás történt azokra a törvény fejezetében. Azt mondják ugyan, hogy mi •ezzel tagadnék a parlamentnek azon souverain jogát, hogy törvényt változtathasson, eltöröljön, reformálhasson. Ez szintén téves vélemény. Mi e jogot teljességgel nem tagadjuk. Árra joga van a törvényhozásnak, hogy törvényeket változtasson, eltöröljön, újakat hozzon; de inig törvények vannak, a melyek élők — és ilyen az 1791-iki és azon törvények, melyek a békekötéseket tartalmazzák —azon élő törvényekre jogunk van hivatkozni és azon jogok, melyeket ezen törvények adnak, rám nézve teljesen fennállanak. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ugyanazért bármennyire tisztelem és szeretem Helfy képviselőtársamat, ezen feltevését kénytelen vagyok visszautasítani. Egyébiránt én hozzászoknék ezen szakaszokhoz, de megvallom, hogy a nagy zajban nem tudtam felfogni, hogy micsoda összefüggés van e szakaszok között, azért nem érzem magamat hivatva, hogy e tekintetben szóljak, hanem azt elfogadom és pártolom, hogy a tanárok pályázat utján választassanak és erősíttessenek meg a kormány által. Herman Ottó : Csak nagyon rövid meg* jegyzést kívánok tenni. A mennyiben Helfy képviselő ur nevemet világosan megemlítette, kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy a békekötések érvényességére nézve Helfy t. képviselőtársam nézetét nem osztom, nemcsak azon okoknál fogva, melyeket akár Németh Albert, akár Hegedűs László t. barátaim felhoztak," hanem azért nem, mert azok a békekötések egy nagy általános harcznak befejezését jelentették, nem politikai téren, hanem vallásos téren. És minthogy itten vallásháborúk megszűnése, a lelkiismeretnek megnyugtatása, a vallásfelekezetek kibéküléséről volt szó, ezeknek a békekötéseknek örök értelmük van, ezeket megingatni már ebből a tekintetből szerény véleményem szerint nem szabad. A második dolog az, a mit Helfy t. képviselőtársam a Svájczra vonatkozólag mondott. Én a svájczi állapotot épen annak bizonyításául hoztam fel, hogy az állam, a hol számol a factorokkal, respectálja az aethicai hasisok kifejlődött erős keretét; mert a svájczi nem erőszakolja rá sem törvény által, semmiképen a biztosokat az egyes eantonokra, hanem a biztosi intézményt felállítja és a cantonok tetszésétől teszi függővé, hogy befogadják vagy nem s a melyik elfogadja, annak tanítványai nem tesznek az egyetemen fölvételi vizsgát, a melyek pedig nem fogadják el, azoknak tanítványai kötelesek a fölvételi vizsgát letenni. De ebből következik, hogy a gymnasiumbeli érettségi KÉPVH. NAPLÓ Í881—84. XII. KÖTET. vizsgálattal commissárius nélkül is átmehet az ifjú autonóm úton az életbe. Ebben van a cardinalis különbség és én csak ezt akartam felhozni az autonómiák respectálására vonatkozólag. Elnök: T. ház! Szólásra többé senki sincs feljegyezve. Hogy ha tehát szólani senki sem kivan, következik a szavazás. A régi 27.. most 28. §-ra nézve három módosítás adatott be. Az első a Berzeviczy Albert képviselő úré, a ki a második és harmadik bekezdéseket, nemkülönben a régi 30. §-t is kihagyatni kívánja és ezek helyett második bekezdésül a következő szöveget hozza javaslatba. Rakovszky István jegyző (olvassa Berzeviczy Albert módosítását). Elnök: Azonkívül Spóner képviselő ur adott be egy módosítást, melyben az esetre, ha megmarad a régi szöveg és a Berzeviczy képviselő ur indítványa nem fogadtatik el, kívánja, hogy a régi 27. §. második bekezdésének első sorából ezen szavak: „és közvetlen vezetése" kihagy ássanak, a szöveg többi része változatlanul megmaradván. Végre Porubszky képviselő ur adott be egy módosítást, mely szerint a régi 27. §. végére kívánja tétetni a következő szavakat, melyekre tehát külön kell szavazni, akár elfogadtatik Berzeviczy képviselő ur módosítása, akár nem. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa Porubszky indítványát). Elnök: A Spóner képviselő ur módosítása az esetben, ha Berzeviczy képviselő ur módosítása elfogadtatik, természetesen nem jöhet szavazás alá, mert akkor ennek tárgya nincs. Az első bekezdés, nem kívánván azt senki módosítani, azt hiszem, elfogadtatott. (Helyeslés.) Most következik az a kérdés: elfogadja-e a ház a régi 27. most 28. §. második és harmadik bekezdését a bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem? Ha az elfogadtatik, akkor Berzeviczy képviselő ur módosítványa elesik, ha nem fogadtatik el, akkor Berzeviczy képviselő ur módosítványát fogom szavazás alá bocsátani. Kérdem tehát, elfogadja-e a t. ház a régi 27., most 28. §. második és harmadik bekezdésat, igen vagy nem? (Nem!) Azt hiszem kijelenthetem, hogy nem fogadtatik el s igy Berzeviczy képviselő ur módosítványa fogadtatik el. Spóner képviselő ur módosítványa e szerint nem jön szavazás alá. Kérdem most elfogadja-e a t. ház Porubszky képviselő ur módosítványát, igen vagy nem! (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadta el. Minthogy Berzeviczy képviselő ur módosítványában a régi 30 §-t kihagyatni kívánja, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a kihagyatást elfogadni ? 5