Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-241

241. országom ü' ságszövegezését elfogadják,felállani. (Megtörténik. Felkiáltások balfelöl: Ellenpróbát kérünk !) Méltóztassanak tehát azok, a kik a pénzügyi bizottság szövegezését el nem fogadják, felállani. (Megtörténik.) A többség a pénzügyi bizottság szövegezését elfogadta és igy az igazságügyi bizottság szövegezése, valamint a beadott módosítványok.Literáfy képviselő úrét kivéve, elestek. Kérdem a t. házat méltóztatik-e Literáty képviselő ur módosítványát elfogadni ? (Elfogadjuk !) Elfogadtatott. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa a 14. §-t). Vidliczkay József: T. ház! A 14 §-sal szemben bátor vagyok a t. háznak egy módosítvanyt ajánlani. Hogy a t. ház előadásomat megértse és megértse az általam javaslandó módosítványt, fel fogom olvasni a 14. ^. szövegét. A 14. §. ekképen szól : „A törvények és azok alapján kiadott rendeletek érvényességének megbirálása tekintetében az 1869: IV. törvényezikk 19. §-ának hatálya oly értelemben, mint az az 1879: XL. törvényezikk 10. §-ában körvonalozva van, a pénzügyi közigazgatási bíróságra is kiterjed." Módosítványom az, hogy a 14. §-ból e szavak „oly értelemben, mint az az 1879: XL. törvényezikk 10. §-ában körvonalozva van", hagyassanak ki. Ez esetben a 14. §. ekképen fog szólani: ,,A törvények és azok alapján kiadott rendeletek érvényességének megbirálása tekintetében az 1869: IV. tön ényczikk 19. §-ának hatálya a pénzügyi közigazgatási bíróságra is kiterjed." Hogy a t. ház által teljesen megértessem, szükségesnek tartom szóról szóra felolvasni a szóban lévő két törvényszakaszt, tudniillik az 1869: évi ÍV. t.-ez. 19. g-át és az 1879: évi XL. t.-cz. 10. §-át. Az idézett 19. §. ekként szól: ., 19. §. A biró a törvények, a törvény alapján keletkezett s kihirdetett rendeletek s a törvényerejű szokás szerint tartozik eljárni. A rendesen kihirdetett törvények érvényét kétségbe nem veheti, de a rendeletek törvényessége felett egyes jogesetekben a biró itél." Ennél több a 19. szakaszban nincs. Az 1879: XL. t.-cz. 10. §-a, mely egyik része a kihágásokról szóló törvény, tehát tulajdonképen egészen más dologról intézkedik, mint a jelen törvény, ekként szól: „A ministeri rendeletnek vagy szabályrendeletnek egyes esetekre való alkalmazásánál joga van a bíróságnak azok törvényessége felett is határozni, de nem szabad azok szükségessége vagv czélszertíségét bírálat alá venni". Már most alkalmazva a felolvasott 10. szakasznak intézkedését a fenforgó esetre, a szóban levő 14. §-nak értelme tulajdonképen az, hogy 375 egyes esetekben a pénzügyi bíróság ítélhet a ministeri rendeletnek törvényessége fölött, de nem ítélhet a szükségessége és czélszerűsége fölött. Tisztelt ház! Nekem e részben igen nagy aggodalmaim vannak, ha a jövőt tekintem. Ha megmarad a 14. §. szövege ugy, a mint most áll, oly következmények fognak beállani, melyekre a t. ház ezúttal nem is gondol, oly következmények, melyek lerontják ezen törvénynek hatását. Én szellemi szemeimmel látom előre, mivé fogja magát a 14. §. kinőni, ha megmarad ugy, a mint szövegezve van. Mindenekelőtt kijelentem, hogy én az igen t. pénzügyminister urat, ki a ministeri széket ez idő szerint betölti, alkotmányos érzületű gentlemannak tartom. Ne méltóztassék a t. ház a felett megütközni, a mit fel fogok hozni; nem gr. Szapáry mostani pénzügyministernek szól az, hanem vonatkozik a bizonytalan jövőre. Elvégre is felfogásom szerint a törvények alkotandók nem tekintettel bizonyos személyekre, hanem általában alkotandók akként, hogy azok a gyakorlati élet igényeinek a jelenben és a jövőben megfeleljenek. Az igen. t. pénzügyminister ur felhozta az előző szakasznál, hogy azon 13. §. ha az igazságügyi bizottság szövegezése szerint az életbe által megy, sarkaiból forgatja ki az egész intézményt. A t. pénzügyminister urnak e tekintetben felfogásom szerint nem volt igaza, hanem meggyőződésem szerintién nagyobb joggal állíthatom,hogy ha a 14. szakasz szövege megmarad ugy, a mint van és különösen megmarad az, hogy említve lesz a törvényben, hogy szemben a törvényességgel is a biró a rendelet szükségességéről és ezélszertíségéről nem ítélhet, ezen intézkedése a törvénynek egy nem alkotmányos érzületű minister kezében képes a törvényt sarkaiból kiforgatni. Hiszen ez esetben egy nem alkotmányos érzelmű minister kezében ez fegyver, eszköz arra, hogy félre tegye a törvényesség szempontját rendeleteiben. Neki nem kell egyebet mondani, csak azt, hogy bizonyos intézkedést mulhatlanul czélszerűnek vagy pláne szükségesnek tart, akkor a gyakorlati életben a szükségesség szempontja, nagyon természetes, hogy a bírónál a törvényesség szempontját egészen háttérbe fogja szorítani és a minister által hangoztatott szükségességi szempont mellett a törvényesség szempontja egészen el fog enyészni, a rendelet meg fog állani, nem mint olyan, a mely törvényes, hanem nrint olyan, a mely szükséges vagy ezélszerű. Én tehát igen veszélyesnek tartom a 14. szakasz ezen szövegezését, a mint az van, tekintve a jövőt. Egyébiránt t. ház, nem hallgathatom el azt, hogy logice véve a 14. §. szövegét, abban némi fogalomzavar is van. Az a kifejezés, hogy az 1869 : IV. tör vény ezikk 19. §-ának hatálya csak oly értelemben terjed ki a pénzügyi bírákra, mint Ss ra;ijns 5. 1883.