Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-241

374 241. or.zágos nlís május 5- 1SSS. tett volna ki a bíró és az ügyvéd közt, megjegy­zem, hogy ez egyszerűen képtelenség és pedig azért, mert ki legmagasabb birája előtt áll, még­ha az előadó tévedését észrevenné is, ezt bizonyára a legsimábban, glacé-kesztyűvel igyekeznék el­mondani, nehogy bíráját maga ellen ingerelje. Hivatkozik t. képviselőtársam arra is, hogy ezen rendszer aláássa a biró tekintélyét. Ennek ellenében bátor vagyok megjegyezni, hogy kétség­kívül legjobban aláássa a biró tekintélyét az, ha a fél a megengedett nyilvánosságnál fogva jelen van az előadáson és hallja az előadás tökéletlen elő­terjesztését, de a törvény nem ad neki módot arra, hogy a hézagos vagy téves előadás által előidézett bajon segítsen.'(Felkiáltások: Ugyvan! Ugyvan!) Gáli József képviselőtársam még azt is érvül hozta fel, hogy hiszen az adóügyi kérdéseknek az az alsóbb közigazgatási hatóságoknál való tárgya­lásánál meg van engedve a feleknek ügyeik szó­beli kifejtése. Erre én azt felelem, hogy ezen szóbeli előadásról jegyzőkönyv nem vétetik fel, de ha felvétetnék is, ezt ismét az előadó fogná a bí­rák elé terjeszteni. Ezt tehát érvül nem fogadha­tom el, mert ez érvül csak azon esetben lenne el­fogadható, ha minden adókivető bizottságnál pho­nographok állíttatnának fel és a felebbezett ügyre vonatkozó iratokkal ezek is felterjesztetnének a pénzügyi bíróságokhoz, hogy így a fél előadását közvetve ezen legfelsőbb bíróság meghallgathassa. Azt gondolom t. ház, bár még több észrevételt is tehetnék, hogy ezekben sikerült meggyőznöm a t. házat arról, hogy az igazságügyi bizottság javas­lata ellen felhozott érvek a bírálatot ki nem állják; és ennélfogva csak kötelességet teljesítek, midőn kérem a t. házat, hogy az igazságügyi bizottság javaslatát méltóztassék elfogadni, megadván ezzel az adózó közönségnek a kellő garantiát és létesít­vén oly rendszert, mely által ezen bíróság feltétlen bizalomra fog szert tehetni. Ajánlom az igazság­ügyi bizottság javaslatát a t. háznak. (Élénk he­lyeslések.) Gáll József: Nem akarok polémiába bo­csátkozni az előttem szólott képviselő urakkal, bár több helytelen állítás történt s különösen Teleszky képviselő ur statistikai idézései helytelenek, hanem csak félreértett szavaimat akarom kiigazítani. Az állíttatik ugyanis, hogy én tegnap azt mondottam volna, miként közigazgatási bíróságnál a szóbeli­ség egyáltalában nem lenne alkalmazható; ez nem áll, én azt állítottam, hogy oly kiterjedt hatáskör­rel, minővel a jelenlegi közigazgatási bíróság fel­ruháztatik, hogy nemcsak az alakiság felett és a jogkérdésben, hanem a ténykérdésben is érdemileg itél éspedig marasztalólag vagy felmentőleg, ilyen formán harmadfokú bíróság ott, hol szóbeli eljárás van behozva, nincs és nem lehet. Tévesek tehát az ellenkező állításból vont minden következtetések. Továbbá, midőn megtámadtam azt, hogy előadó­nak alkalmazása nem helye?- szóbeli eljárás mel­lett, azt mondottam, hogy külföldön ilyen példa nincs, csak az újabb törvényhozási alkotásokra ezéloztam, meglehet, hogy a vita hevében ezt nem elég világosan mondottam meg, de csak ezt akar­tam mondani s épen a porosz perrendtartást tar­tottam szem előtt, arra akartam hivatkozni is. Végül hivatkozhatom azon t. képviselő urakra, a kik mellettem ültek, hogy tegnap én azt nem mondottam, hogj* törvényhozásunk a szóbeliség elvével szakított volna. Ez tisztán félreértés lehet, a mint látom, a lapokba is bejutott, mintha mon­dottam volna. Az ezekből vont következtetések nem állanak és csak ezeket akartam helyreiga­zítani. Elnök: Szólásra senki nem levén feljegyezve, következik a szavazás. Legelőször a pénzügjd bizottság szövege fog szavazásra feltétetni. Ha az elfogadtatik, akkor az igazságügyi bizottság szövege, valamint az arra vonatkozó módosításokmind mclb'ízötteknek lesznek tekinthetők; kivévén Literáty képviselő ur módosítá­sát,inely a pénzügyi bizottság sz< i vegére vonatkozik. Ha a pénzügyi bizottság szövege el nem fogad­tatik, akkor következik az igazságügyi bizottság szövege, a mely ha elfogadtatnék, a Szilágyi kép­viselő ur módosítványa elesnék. Ha azonban válto­zatlanul az nem fogna elfogadtatni, akkor követ­keznék a Szilágid képviselő ur módosítványa. Ezen kívül, ha elfogadtatik is az igazságügyi bi­zottság javaslata, a Lázár képviselő ur módosít­ványa szintén fel fog tétetni külön is. Szilágyi Dezső: A kénlés teltételénél bá­tor vagyok a t. ház figyelmébe ajánlani, hogy Lit­teráty képviselő urnak az én módosítványomhoz, melyhez az igazságügyi bizottság- előadója is hozzá­járult, van egy kis pótléka. Ez a pótlék feltehető szavazásra azon esetben is, ha a r. ház a javasolt módosítást elfogadná. Elnök: Én nem tudok pótlékról semmit. A mi itt írásban be van adva, abban erről egy szó sincs, én pedig csak az Írásban beadott módosít­ványokat vehetem tekintetbe. Literáty Ödön: Én ezen pótlékot Írásban nem nyújtottam be azon okból, mert benfoglaltatik az igazágügyi bizottság szövegében s utaltam ; ! rra, hogy szemben azzal ezen alakban kívánom fen­tartani. Elnök: Minden módosítás Írásban adandó be, még akkor is, ha két különböző szövegnek összeigazításáról van szó. Méltóztassanak meghallgatni a beadott módo­sítványokat. Duka Ferencz jegyző (oimssa). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a szakaszt a pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Méltóztassanak azok, a kik a pénzügyi bizott­/

Next

/
Oldalképek
Tartalom