Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-239

239. országos filéä mú u< 2. 1 SS í. :,39 vezése szerint szemben Teleszky képviselő ur rnódo­sítványával? (Nem!) A ház nem kívánja fentartani és igy kijelenthetem, hogy Teleszky képviselő nr módosítványa elfogadtatott. Az 5. pont nem támad­tátott meg, ennélfogva az elfogadtatik. Következik a 2. §. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa a 2. §-i). Győrffy Pető: T. ház! A második szakasz némileg összefügg a harmadik szakaszszal, a mennyiben a harmadikban a birák minősítéséről, a másodikban ugyanazon birák egymásközti viszo­nyáról van intézkedés. A 2. §. 5. bekezdésében ez áll: „Az elnököt akadályoztatása esetén az itélő birák közül az helyettesíti, a ki rangra nézve legidősebbik". Ez magában véve nagyon helyes s nekem az ellen természetesen kifogásom nincs, de van az ellen kifogásom, a mi ugyan a 3. §-ban fordul tulaj don­képen elő, a mit azonban már itt kívánok előlege­sen is kijavítani, t. i.,hogy ezen bíróságnak elnöke esetleg olyan biró is lehet, a ki bírói qualificatió­val nem bír, t. i. a kinek nincsenek meg azon kel­lékei, melyeket az 1869: IV. t.-cz. 6—7. §-ai megkövetelnek. Megengedem, hogy azon szak­férfiak, a kik, mint a 3. §-ban eontemplálva van, kineveztetni fognak bírákká, épen ezen speciális szakban jártasabbak lehetnek és valószínűleg lesz­nek is, mint általában a jogászok, a kikről az idé­zett törvényczikk szól; azonban azt sem lehet tagadni, hogy a jogásznak egyáltalában tágasabb látköre van, mint azon személyeknek, a kik csak egy bizonyos külön szakkal foglalkoznak. Tága­sabb látköre van azért, mert a jogásznak egyszers­mind ismernie kell, ha nem is szakszerűen, mind­azon törvényeket, a melyek más szakokba és igy a pénzügyi igazgatási szakba is belevágnak. Mivel pedig a 3. §-nál indítványozni szándékozom, hogy elnöknek csak az neveztessék ki, a ki az idé­zett törvény szerint minősítve van, ezen sza­kasznál a midőn a helyettesítésről van szó, követ­kezetesség végett is azon módosítványt vagyok bátor a ház figyelmébe ajánlani, hogy az 5. bekez­désben ezen szó után „a ki" tétessenek ezen sza­vak: „az 1869: IV. t.-cz. 6 — 7. §-ai szerint minő­sítettek közül"; a többi megmaradna. Penyvessy Ferencz jegyző (olvassa a módosítványt). Vidliczkay József: T. képviselőház! Min­denekelőtt kijelentem, miszerint azon módosítvány­hoz, melyet az előttem szólt képviselőtársam elő­adott, magam részéről is hozzájárulok és azt hiszem, hogy az igen t. pénzügyminister ur is hozzá fog járulni, mert ha megmarad ezen szöveg ugy, a mint van, akkor maga a felállítandó intézmény, meg­vallom őszintén, azon gyanú alá fog esni, mint ha már a megalkotása is olyan lenne a priori, hogy ott a jogászok mindenesetre kisebbségben legyenek. En nem hiszem, hogy a jogászoknak ezen intéz­ménynél szándékos minorizálása valami garantiát nyújtana a tekintetben, hogy a felállítandó testület a független bíróság garantiáival bírjon. Ezt hozzá teszem azokhoz, a miket a, t. előttem szólott az általa beadott módosítás érdekében előadott. Hanem nekem is egy csekély stylaris módosításom van a 2. §-hoz. Ugyanis a 2. és 3. bekezdés végén, két felesleges szó van. Hogy mit jelent az a „jelleg", megvallom nem tudom. „Jellem" annyit tesz, mint character, „jelleg" annyi mint typus. Mit keres tehát itt az a typus szó? Ha pedig fel akarjuk cserélni a Jelleg" szót, Jellemmel;" akkor feles­legest teszünk. Én tehát bátor vagyok ezen két szónak a második és harmadik bekezdésben való kihagyását indítványozni. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a Vidlicskay József által beadott módosítványt). Hegedüs Sándor előadó : T. ház! Én a beadott módosítványokhoz nem járulhatok. Elő­ször is Győrffy képviselő módosításához azért nem, mert megrontja azt az egyenlőséget, melynek egy ily bírói testület tagjai közt okvetlenül lennie kell. Ha egyszer belátjuk annak szükségét, hogy tisz­tán jogászokból ezt a bíróságot összeállítani nem lehet, ebben az esetben természetesen más szakból vett bírákra nézve is egyrangúságnak kell fenn­állania. Azonban, hogy ezen egyenrangú birák az­után tökéletesen egyenlők legyenek, ez azt hiszem, a bírói tekintélynek egyik követelménye, eltekintve attól, hogy a jogegyenlőség is ezt igényli, mert nem tudnám elképzelni, hogy mily viszony lenne ama bíróság tagjai, a testületnek egyes tagjai közt, ha ugyanazon rang és jelleggel felruházott tagjai közt distinctio tétetnék s megmondatnék, hogy ki képes helyettesíteni az elnököt, ki nem, ki képes elnökölni s ki nem. Tehát ezen szem­pontból sem vagyok képes t. képviselőtársam módosításának ezen részéhez hozzájárulni. A mi pedig azon intentiót illeti, a mely t. képviselő­társamatvezette és a melyet jelzett előre a 3-ik§-ra vonatkozólag is, hogy t. i. azt kívánta, hogy az elnök maga jogvégzett egyén legyen, azt szintén nem fogadhatom el, valamint nem azon alapot, mely­ből t. képviselőtársam kiindult, mert azt hiszem, hogy különösen magára az elnöki functióra nézve egyáltalán nem feltétlenül szükséges az, hogy az illető gyakorlati jogász legyen. Lehet valaki el­nök és vezetheti az ülést és kimondhatja a végzé­seket a nélkül, hogy azon qualiíicatio megkövetel­teinek tőle, a mely az 1869: IV. t.-cz.-ben van kimondva, mert abban már aztán tovább megy az ezen szakasz intézkedéseiben foglaltakon ugy t. képviselőtársam, mint Vidliczkay t. képviselő ur, midőn a bírói függetlenséget és én nem tudom mi­féle más qualificatiót ezen szakaszokkal öszhangba hozza. Ez nem ezen szakaszokkal függ össze s ezen igényeknek nem ezen szakaszok felelnek 43*

Next

/
Oldalképek
Tartalom