Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-236

236. országos ülés április 2$. 18S3. 289 dig a magam eszméjét adom elő, a melyet fölvetek, | ha arról gondolkozom, hogy mikép lehetne ezt legjobban megoldani. Harmadik megoldás lehetne, hogy mindjárt az ujonczokat vegyük be. Már bocsánatot kérek, épen ezen szolgálat az, a mely nem engedi meg, hogy nem begyakorolt legénység alkalmaztassák; de akkor is ugyanazon elv sértetnék meg, csakhogy hozzájárulna még az, hogy a gyakorlatlan legénységgel rósz eredményt érnénk el. Lehet még egy megoldás, a melyet Orbán képviselő úrtól hallottunk, hogy miért nem adja a hadügyminister az ő ujonczait ide? Ez az, a mit leginkább perhorrescálok, Én a hadügyministernek, a kivel úgyis annyi bajunk van, az ország ügyeibe a legkisebb befolyást sem akarok adni. (Helyeslés jobbfelől.) Hiszen a csendőrség felállításának egyik előnye az, hogy legnagyobb részben a belügyminister rendelkezése alatt áll és csak, a mennyiben a katonai szervezet követeli, engedtetik át a honvédelmi ministcrnek. Én tehát azt, a mit Orbán képviselő ur ajánl, a legveszélyesebb megoldásnak tartanám. De már azt a megoldást, a melyet a kormány most előterjeszt, megvallom, én sem helyeslem egészen. Azzal egyetértek, hogy az egyesek és osztályok érdekét alá kell rendelni az összesség érdekének; de mindig kívánom, hogy ezen esetekben csak azon határig menjünk, a mennyit az okvetlenül elérendő' czélnak sikere megkövetel, azon innen én kivánom, hogy az illetőknek minden tekintetben a legnagyobb könnyebbítés nyújtassák. Én nem tudok belenyugodni abba, hogy a t. minister ur a nősöket is be akarja vonni, mert azon emberek, a kik a törvényszabta kötelességnek megfeleltek, törvényes jogosultsággal megnősültek, hogy azok bevonassanak és 21 hónapig, mi majdnem két esztendő, zsandárszolgálatra kényszeríttessenek. Ez a családi élet romlására vezetne. Hasonlókép nem fogadhatom el azt, hogy ne legyen bizonyos tekintet egyesekre, azok állására és foglalkozására; mert hiszen van teher mindenki vállán, de a teher egyeseket annyira sújthat, hogy egész jövőjüket, existentiájukat tönkretehetné. Ezt elismerte mindenkor a törvény is ; mert a védtörvény a tanítókra s másokra kivételeket tesz. Ez iránt is óhajtom, hogy némi figyelmet fordítson az igen t. minister ur. Nem fogadhatom el azt sem, a mi a 3. §-ban van, hogy azon csendőrnek, a ki 21 hónapra, behivatott, három első havi ideje ne számittassék kétszeresen; pedig ez az idő rá nézve épen a legzaklatóbb, legnehezebb egész szolgálata folyamán. Méltányosnak tartanám tehát lehetőleg ezt is figyelembe venni. Végre pedig, midőn a javaslat felsorolj a azon kedvezményeket, a melyeket ezen besorozattaknak nyújt és a melyeket az önkéntesen vállalkozók is élveznek, mint pl. a nyugdíjigényeket, továbbá azt, f KÉPVH. XAPLÓ 1881—84. XH. KÖTET. hogy ha 4 évig szolgálnak, a két utolsó év elengedtetnék a honvédségtől: ezekre nézve minden félreértés elkerülése végett szükséges még határozottan hozzácsatolni azt, hogy ők mindazon kedvezményekben részesittetnek, a melyek őket, mint a véderő tagjait megilletik. Ilyen könnyebbítmény, hogy midőn ideiglenesen elbocsáttatnak, ha pl. valakinek időközben meghal az atyja és ő lesz a családfentartó, a mint ez a védtörvényben körül van irva. Ezek figyelembe vételét is fogom én a kormánytól kérni és fogom a szakaszoknál indítványozni. Ezek nem veszélyeztetik a czélt és a kormány eddig is, legalább nyilatkozataiban határozottan kijelentette, hogy ez csak kivételes eset és elismeri, hogy súlyos az egyesekre, hogy tehát lehetőleg enyhíteni kíván azokon. Feltételezem, hogy a kormány ezen, a lehetőséget magukban rejtő és a czélt nem veszélyeztető módosításokat el fogja fogadni és ezen feltevésben részemről a törvényjavaslatot elfogadom. (Helyeslés.) Tisza Kálmán ministerelnök: Tisztelt képviselőház! (Halljuk!) Ezen törvényjavaslat két minister ressortjára tartozik: a honvédelmiés belügyministeré ; s habár a hatáskör a törvényekben meg van is mondva: ugy látom, nem az iránt vannak kétségben némelyek, hogy tartozik-e a belügyministerre is, hanem csak azt nem tudják, hogy mennyiben tartozik az egyikre és mennyiben a másikra. Ezeket kérem, olvassák el a törvényt, meg fogják benne lelni. S ha nem ma olvasták, hanem tegnap, sajnálom, hogy olyan hamar elfelejtették; mert a csendőrségi törvény e két ministernek a hatáskörét határozottan körvonalozza. (Halljuk!) A. mi már magát a dolgot illeti t. képviselőház, mindenekelőtt reflectálnom kell arra, a mi mondatott, hogy a csendőri intézmény átvétetett ugy, amint volt. Kénytelen vagyok megjegyezni, hogy ez nem kll, mert még a csendőri törvény létrejötte előtt, mikor még csak Erdélyben állott fenn a csendőrség, mikor azzal Erdélyben az addig eltelt újabb időben nemcsak megbarátkoztak, de alig egy-két egyén kivételével, mindenki kívánta annak fentartását, mindjárt 1875-ben, mikor a belügyi tárczát átvettem, nem tudom, épen 1875-ben jutott-e már érvényre, vagy csak 1876-ban, de az általam megindított tárgyalás folytán először a csendőrség, mely addig 1867 óta is a közös hadügyminister alatt állt fegyelmi és katonai tekintetekben, onnan áthelyeztetett a honvédelmi minister alá és másodszor — bármit mondjanak is egyes képviselő urak — maga az egyenruhája is megváltoztattatott; tessék csak megnézni egy régi és új egyenruhát. Thaly Kálmán: De nem nemzeti! Tisza Kálmán ministerelnök: Már hiszen, ha önök a csendőröket nemzeti szin ruhába 37