Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-236

280 23e ' orsíägos ülés áprilií 28 1883. egész országban szervezve, mindenütt saját közegei | által teljesíttetheti a közbiztonsági, szolgálatot és működésében nem lesz utalva a megyei őrségre támaszkodni, mely egyébként nem is nagy rokon­szenvvel viseltethetik az új csendőrség irányában. (Mozgás a szélső baloldalon.) Ezek voltak t. ház, azon indokok, melyek a véderő-bizottságot a csendőrség mielőbbi teljes életbeléptetésének szükségéről meggyőzték; és mi­után t. ház, a véderő-bizottság erről meggyőződött: nagyon természetes, hogy hajlandó is volt meg­adni azon eszközöket, a melyek által ezen czél megvalósítható. Mikor az 1881: II. t.-cz. hozatta­tott, a törvényhozást azon intentio vezérelte, hogy a csendőrség életbeléptetése által az állampolgárok védkötelezettség! terheit ne fokozza s épen azért rendelte el e törvényben, hogy a csendőrségi le­génység állománya kizárólag önkéntesekből egé­szítendő ki. Ezen törvény 1. §-a értelmében önkény­tesen jelentkezhetnek a csendőrséghez nemcsak azok, a kik szolgálati éveik folytán a közszolgá­latban való alkalmazásra tarthatnak igényt, to­vábbá nemcsak azok, a kik védkötelezettségöknek teljesen eleget tettek, hanem egyúttal a közös hadsereg tartalékosai és póttartalékosai, továbbá a honvédek s végre azok is, a kik a közös hadsereg tényleges szolgálatában állanak; feltéve, hogy utolsó félévüket szolgálják és hosszabb időre van­nak szabadságolva, a mi rendszerint meg is szokott történni. T. ház! Noha a törvényjavaslat ezen intéz­kedése által a csendőrséghez való önkénytes belé­pés lehetővé tétetett:majdnem az összes védköte­lezetteknek, mert ez alul feltétlenül csak a közös hadseregbeli első és második korosztály van kivéve, melyek e szolgálatra testileg különben sem alkal­masak, noha továbbá felhasznált a kormány minden eszközt és módot, még sem bizonyult teljesen ki­elégítőnek a kiegészítés ezen módja, mert a jelen­leg fenálló négy csendőrkerületi parancsnokságnál még mintegy 500 főre rúg a hiány. Ha már most fel is tételezhető, hogy idővel az önkéntesek száma szaporodni fog, ugy hogy azokból ki lehet majd egészíteni nemcsak a jelzett hiányt, hanem a ren­des évi íogyatékot is, nem tételezhető fel azonban az eddigi tapasztalatok szerint egyáltalában az, hogy e szaporulat már a közeli időben oly tetemes legyen, hogy abból az 5. és 6. csendőrkerületi parancsnokság felállításához egyszerre szükségelt nagyobb mennyiségű legénység előállítható legyen. Azon körülmény tehát, hogy a csendőrségi legény­séget önkéntesekből kiegészíteni nem lehet és igy nem lehet a csendőrkerületi parancsnokságokat önkéntesekből szervezni, ez a körülmény teszi szükségessé a törvényjavaslat azon intézkedését, mely szerint az 1881., 1880. és 1879. honvédek a csendőrséghez imperative áthelyeztessenek. Megvallom t. ház, hogy mikor a véderő-bizott­] ság a törvényjavaslatot elfogadta, főleg ezen kény­szerűség előtt hajlott meg, mert csak a következő választás van: vagy abban hagyni a csendőrség szervezését legalább egyelőre, a mi közbizton­ságunkra hátrányos volna, vagy elfogadni a tör­vényjavaslat intézkedését. (Félkiáltások a szélső baloldalon: Jobban kell fizetni őket!) A bizottság a kettő közül a kisebb bajt választotta és elfogadta a törvényjavaslatot. Ha már most t. ház, a csendőrséghez a véd­kötelezettek közül egyáltalában áthelyezünk, ak­kor mindenesetre legczélszerübb az 1881., 1880. és 1879-iki honvédeket használni fel e czélra és pedig két okból: mert először, ha a kiegészítést más módon eszközöljük, akkor még nagyobb te­herrel sújtjuk az illetőket; és mert másodszor való az, hogy a csendőrségi szolgálat terhes voltánál fogva testileg teljesen kifejlett és katonailag tel­jesen képzett egyéneket igényel; ennélfogva e czélra mindenesetre előrehaladottabb korúak és katonailag kiképzett egyének használandók, de nem testileg fejletlen, katonailag kiképzetlen ujonczok. Ki kell emelnem továbbá azt, hogy a törvény­javaslat intézkedése átmeneti, melynek czélja ki­zárólag ez alkalommal lehetővé tenni a csendőr­legénység kiegészíthetését, továbbá azt is, hogy a törvényjavaslat 3-dik szakaszában megállapított szolgálati idő csak maximálisnak tekintendő és ezért nincs kizárva annak a lehetősége, hogy az önkéntesek számának szaporodásával, ezen szapo­rulatnak megfelelőleg, ugyanannyi honvéd a tör­vényjavaslatban megállapított szolgálati időnek letelte előtt is visszahelyeztessék a honvédséghez. Ez oly intézkedés, mely ezen terhet mindenesetre enyhíti. Ki kell emelnem továbbá azt is, hogy habár c törvényjavaslat egyrészt új teherrel sújtja az illetőket, másrészről igyekszik azokat a lehetőség és méltányosság határain belől kárpótolni. A tör­vényjavaslat harmadik szakaszában megállapított szolgálati idő a kiképeztetésre szánt három hó ki­vételével kétszeresen számíttatik, a kik egy évet szolgálnak, felmentetnek a fegyvergyakorlatok alól, a kik pedig a csendőrségi szolgálatban ezen időtartamon túl is önként megmaradnak, azokra nézve kitérjesztetik az 1881-ik évi II. t.-cz. 3-ik szakaszának intézkedése is. Kedvezménynek te­kinthető részben továbbá az is, hogy a csendőrségi szolgálatra beosztott honvédek ezen szolgálati ide­jök alatt nem mozgósittatnak és részesülnek az 1881 :LXXI. t.-cz. intézkedéseiben. Miután tehát az 5 és 6-ik csendőrségi kerületi parancsnokságok mielőbbi felállítása közbiztonsá­gunknak egyik kétségtelen érdeke, miután továbbá a felállítás csakis a törvényjavaslatban foglalt in­tézkedések által válik lehetővé: ajánlom a tör-

Next

/
Oldalképek
Tartalom