Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-236

236. orsiágos ülés április 28. 1883. 279 Beadatott 152 szavazat, ezek közül kapott Berzeviczy Albert 149-et, egy szavazójegy üres volt; egyet kapott Székely Elek és egyet Szath­máry György. E szerint Berzeviczy Albert válasz­tatott meg a ház jegyzőjének. (Éljenzés.) Következik egy-egy tagnak választása a következő bizottságokba, u. m. a Deák-siremlék bizottságba, a közgazdasági bizottságba, a köz­oktatási bizottságba és a gazdasági bizottságba: A névsort Fenyvessy Ferencz jegyző ur fogja olvasni, a távollevőket Dnka Ferencz jegyző ur fog­ja jegyezni. Méltóztassanak a ház t. tagjai szava­zataikat beadni. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a névsort). Elnök: A szavazatok össze fognak számít­tatni és ennek megtörténte után a szavazás ered­ménye kihirdettetni. Következik a napirend szerint a pénzügyi bizottság 387-számú jelentésének előterjesztése, a közadók kezeléséről szóló törvényjavaslat 58. és 61. §§-ainak tárgyában, esetleg annak tárgyalása. Szederkényi Nándor: T. képviselőház! A napirendhez kívánok szólni. A pénzügyi bizottság jelentése azon szakaszokról, a melyek hosszasabb módosítványokkal a pénzügyi bizottsághoz utasít­tattak, ma terjesztetett be,kinyomatva most osztatott ki közöttünk és mindenki, aki kezébe véve átnézte, látja, hogy az igen hosszú, majdnem egy ívre ter­jedő jelentés. Midőn ezen szakaszok szövegezés végett a bizottsághoz utasíttattak, már akkor kijelentettem, hogy sokoldalú, apró részletekbe menő módosít­ványokról lévén szó, arra fogom kérni a t. házat, hogy ha az illető bizottság be fogja jelenteni munkálatát, engedtessék annyi idő, hogy azt be­hatóan átolvashassuk és tanulmányozhassuk. Azt gondolom, hogy mindenki igazat fog nekem abban adni, hogy ezen hosszú jelentésnek most a szavazás alatti átolvasására sem volt idő; kérem tehát a t. házat,méltóztassék e jelentés tárgyalását a legköze­lebbi ülésre halasztani. (Helyeslés a szélső ballon.) Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. házi A javaslat, melyet a pénzügyi bizottság előterjesztett, igaz, hogy csak ma osztatott ki a t. képviselő urak közt, de ez tulaj donképen nem foglal új intézkedéseket magában, hanem ugyan­azon intézledéseket, a melyeket már Gáli József és Teleszky István képviselő urak módosítvá­nyai tartalmaztak, mely módosítványok a ház tagjai közt már néhány nap előtt kiosztattak. De ha a t. ház tagjainak egy része ugy találja, hogy nincsen kellőleg a dolog felől tájékozva, nekem nincs észrevételem az ellen, hogy a jelentés a hétfői ülésen tárgyaltassék. (Helyeslés a szélső bal­oldalon.) Csak arra kérem a t. házat, méltóztassék egyszersmind azt is elhatározni, hogy akár be­fejeztetik ma a véderő-bizottság jelentésének mai napra kitűzött tárgyalása, akár nem, a hétfői ülés napirendjének első tárgya mindenesetre a pénzügyi bizottság ezen jelentése legyen. (Helyeslés.) Elnök: Ha tehát a t. ház beleegyezni mél­tóztatik, a pénzügyi bizottság ma kiosztott jelen­tésének tárgyalása a legközelebbi ülés napirend­jének első tárgya lesz. Következik most a napirend további tárgya, a véderő-bizottság 382. számú jelentése az V. és VI. csendőr-kerületi parancsnokságok legénységi állományának ideiglenes kiegészítéséről. Azt hiszem, a t. ház a jelentést felolvasottnak méltóztatik tekinteni és igy az általános vitát meg­nyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Tischler Vincze előadó: T. ház! A tár­gyalásra kitűzött törvényjavaslat czélj a az V. és VI. csendőrkerületi parancsnokságok felállíthatá­sát lehetővé tenni az által, hogy az 1881., 80. és 79. években besorozott honvédek ideiglenes szol­gálattételre a csendőrséghez áthelyeztessenek. Ezen áthelyezett legénység tartozik a törvény­javaslat 3. §-a értelmében 1883. évi szeptember h& 1-től legfeljebb 1885. évi június hó 1-éig, össze­sen tehát egy év és kilencz hónapot a csendőrség­nél szolgálni. Midőn a véderő-bizottság e törvényjavaslatot tárgyalás alá vette, mindenek előtt szem előtt kel­lett tartania azt, hogy a régi megyei őrségnek teljes megszüntetése és a csendőrségnek az egész országban mielőbb való teljes életbeléptetése köz­biztonságunknak oly kétségtelen és fontos érdeke, melyet a törvényhozás is elismert akkor, midőn az 1881: III. t.-cz.-kel a csendőrség behozatalát el­határozta. Az 1881: II. t.-cz. életbeléptetése óta szer­veztett összesen 3 új csendőrkerületi parancsnok­ság, ugy, hogy j elenleg a régi erdélyivel együtt összesen négy parancsnokság van szervezve és ha felállíttatik az V. és VI. csendőrkerületi parancs­nokság, akkor életbe lesz léptetve az egész ország­ban a csendőrség. Aj elenlegi állapot tehát a következő : Magyar­országnak nagyobb részében a közbiztonsági szol­gálatot a csendőrség teljesíti, mig egyes részeiben a régi megyei őrség. Hogy a közbiztonsági szol­gálatnak két különböző, szervezetre nézve egy­mástól annyira eltérő közeg által való teljesítése nem lehet előnyére a közbiztonsági szolgálatnak és igy magának a közbiztonságnak, kétségtelen dolog. Ez volt a második indok, melyet a véderő­bisottságnak a törvényjavaslat feletti határozat hozatalánál fontolóra kellett venni. Végre t. ház, tekintetbe vette a bizottság azt is, hogy a hátra­levő csendőrkerületi parancsnokságok felállítását követeli maga az intézmény érdeke is, mert tagad­hatlanul való az, hogy ez az intézmény hivatásá­nak teljesen megfelelni, a hozzáfűzött reményeket teljesen valósítani csak akkor lesz képes, ha az

Next

/
Oldalképek
Tartalom