Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-235

235. országos ülés április 27. 18S3. 267 kereseti adóra, tőkekamat-adóra és járadék-adóra vonatkoznak. Én, t. képviselőház, azért nem tartom ezt elv­ben kifejezettnek, mert az első sorban foglalt azon „a" betű, hogy „a közös háztartásban élő házastársak'', rósz helyen levén alkalmazva, azon értelmet adja a szövegnek, mintha ezen házastár­sak egyetemleges felelősséggel csak a kivetés évében tartoznának, a mennyiben a szövegnek, mely igy szól : „A kivetés évében a közös há­zastartásban élő házastársak a reájuk kirovott ke­resetadóra, tőkekamat- és járadékadóra nézve egyetemlegesen felelősek", tiszta értelme az volna, hogy csak a kivetés évében felelősek. Továbbá a második sorban foglaltatik ezen szó: „reájuk". Ez egyenesen azt fejezi ki, hogy azon adó kivettessék ugy a férjre, mint a nőre, mert ellenkező esetben egyetemleges felelősséggel nem tartoznának. Már pedig az adótörvények ér­telmében a kereseti adó első sorban csakis a csa­ládfőre vettetik ki, igy tehát nem állhat azon eset, hogy az adó mindkettőre kivettetnék. Ennélfogva megtörténhetik, hogy ezen szakasz értelmében az egyetemlegességet, habár az evidenter fenforog is, a törvény íntentiója szerint érvényesíteni még sem lehetne. Hogy ezen hiányon segítve legyen, bátorko­dom ajánlani, hogy először : az utolsó bekezdés első sorából a második „a" betű, valamint a má­sodik sorából a „reájuk" szó a szövegből hagyas­sák ki, mely esetre a szöveg következőleg hang­zanék: „A kivetés évében közös háztartásban élő házastársak a kirovott keresetadóra, tőkekamat­és járadéka dóra nézve egyetemlegesen felelősek". Ajánlom módosítványom elfogadását. (Helyes­lés a jobboldalon.) Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa Li­teráty módositványát) Hegedüs Sándor előadó: Nincs kifogá­som a módosítás ellen. Elnök: T. ház ! Ha szólani senki sem kivan, következik a szavazás. A 95. §-nak csupán utolsó bekezdése tániad­tatván meg, azt hiszem, a többi bekezdések el­fogadtatnak. Az utolsó bekezdésre nézve Literáty képviselő ur azt kívánja, hogy az első sorban a „közös" szó előtt levő második „a" és a második sorból a „reájuk" szó hagyassék ki. Ezzel szemben kérdem : kivánj a-e a ház változ­atlanul fentartani a szöveget, igen vagy nem '?(Nem!) A t. ház nem kívánja és igy a Literáty képviselő ur módosítása elfogadtatik, következik a 96. §. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa). Teleszky István: T. ház! Nekem magá­hoz a 96. §-hoz nincs megjegyzésem, azt, a mi abban foglaltatik, elfogadom. De az előzményekre való utalással bátor vagyok kérni, hogy ezen sza­kasz egy új bekezdéssel toldassák meg. Nevezetesen a 4. §-nál méltóztatott a t. ház elfogadni azon módosítást, hogy ha ingatlan vétel­ár felosztásoknál vagy csőd esetében helytelen kimutatások alapján illetéktelenül szedetnek be a kincstár részére adók vagy illetékkövetelések, azok visszafizetése az adófelügyelő hatásköréhez tartozik, t. i. a mennyiben adókról van szó. Itt tehát ezt és az ezen kérdésben való fokozatos fe­lebbviteli hatóságokat, ép ugy, mint a törvény­javaslat rendszerében keresztül van vive, újra meg kell említeni, de különösen intézkedni kell az illetékek és közvetett adók visszafizetésére ille­tékes hatóságokról. Ennélfogva megfelelőleg a módosítványnak, melyet a 90. §-hoz előterjesztettem, bátor va­gyok itt is egy módosítványt ajánlani, a mely igy hangzik. „Ha valamely elárverezett ingatlan vételárá­nak felosztása vagy csőd esetében helytelen ki­mutatások alapján közadóbeli tartozások és illeté­kek illetéktelenül fizettettek ki, valamely érdekelt fél kérelmére az illetéktelenül felvett összegek az illető bírósághoz fizetendők vissza s ezen összeg felosztása vagy utalványozása iránt a bíróság intézkedik. Az egyenes adóknak és azok módjára beszedendő kincstári követeléseknek és másnemű tartozásoknak ilynemű visszafizetését első fokban a kir. adófelügyelő (4. §. 5. c) pont), másodfokban a közigazgatási bizottság (5. §. b) pont), harmad­fokban a pénzügyi közigazgatási bíróság, ellenben a közvetett adók és illetékek visszafizetését első fokban a kir. pénzügyigazgatóságok, másodfok­ban és véglegesen a pénzügyi közigazgatási bíró­ság rendeli el". A felolvasott módosítványban még csak azt tartom indokolandónak, hogy miért tettem a szö­vegbe azt, hogy ily esetekben a visszafizetés nem a felek, hanem a bíróság kezeihez teljesítendő és hogy azon összeg kiutalványozása azután a bíró­ság teendőjéhez tartozik. Ez nagyon természetes, mert a pénzügyi közegek nem Ítélhetik meg azt, hogy ha ez az illetéktelenül felvett összeg a vétel­árból vagy csődtömegből nem vétetett volna ki, a maradvány melyik jelzálogos hitelezőt illette volna a sorrend szerint. A pénzügyi hatóság tehát minden felelősséget elhárít magától az által, hogy az illetéktelenül a bíróság kezeitől felvett összeget megint visszafizeti a bíróságnak és azután a további felvétel iránt a bíróság intézkedik. Ajánlom módosítványomat. (Helyeslés.) Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa Telessky István módositványát). Hegedüs Sándor előadó: Miután egy előbbi szakasznál történt módosításnak ez csak következménye, én a módosításhoz hozzájárulok. (Helyeslés.) Elnök: A 96. §. szövegében nem támadta­tott meg, így azt hiszem, kijelenthetem, hogy el­34*

Next

/
Oldalképek
Tartalom