Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.
Ülésnapok - 1881-235
235. országos ülés április 27. 18S3. 267 kereseti adóra, tőkekamat-adóra és járadék-adóra vonatkoznak. Én, t. képviselőház, azért nem tartom ezt elvben kifejezettnek, mert az első sorban foglalt azon „a" betű, hogy „a közös háztartásban élő házastársak'', rósz helyen levén alkalmazva, azon értelmet adja a szövegnek, mintha ezen házastársak egyetemleges felelősséggel csak a kivetés évében tartoznának, a mennyiben a szövegnek, mely igy szól : „A kivetés évében a közös házastartásban élő házastársak a reájuk kirovott keresetadóra, tőkekamat- és járadékadóra nézve egyetemlegesen felelősek", tiszta értelme az volna, hogy csak a kivetés évében felelősek. Továbbá a második sorban foglaltatik ezen szó: „reájuk". Ez egyenesen azt fejezi ki, hogy azon adó kivettessék ugy a férjre, mint a nőre, mert ellenkező esetben egyetemleges felelősséggel nem tartoznának. Már pedig az adótörvények értelmében a kereseti adó első sorban csakis a családfőre vettetik ki, igy tehát nem állhat azon eset, hogy az adó mindkettőre kivettetnék. Ennélfogva megtörténhetik, hogy ezen szakasz értelmében az egyetemlegességet, habár az evidenter fenforog is, a törvény íntentiója szerint érvényesíteni még sem lehetne. Hogy ezen hiányon segítve legyen, bátorkodom ajánlani, hogy először : az utolsó bekezdés első sorából a második „a" betű, valamint a második sorából a „reájuk" szó a szövegből hagyassák ki, mely esetre a szöveg következőleg hangzanék: „A kivetés évében közös háztartásban élő házastársak a kirovott keresetadóra, tőkekamatés járadéka dóra nézve egyetemlegesen felelősek". Ajánlom módosítványom elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa Literáty módositványát) Hegedüs Sándor előadó: Nincs kifogásom a módosítás ellen. Elnök: T. ház ! Ha szólani senki sem kivan, következik a szavazás. A 95. §-nak csupán utolsó bekezdése tániadtatván meg, azt hiszem, a többi bekezdések elfogadtatnak. Az utolsó bekezdésre nézve Literáty képviselő ur azt kívánja, hogy az első sorban a „közös" szó előtt levő második „a" és a második sorból a „reájuk" szó hagyassék ki. Ezzel szemben kérdem : kivánj a-e a ház változatlanul fentartani a szöveget, igen vagy nem '?(Nem!) A t. ház nem kívánja és igy a Literáty képviselő ur módosítása elfogadtatik, következik a 96. §. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa). Teleszky István: T. ház! Nekem magához a 96. §-hoz nincs megjegyzésem, azt, a mi abban foglaltatik, elfogadom. De az előzményekre való utalással bátor vagyok kérni, hogy ezen szakasz egy új bekezdéssel toldassák meg. Nevezetesen a 4. §-nál méltóztatott a t. ház elfogadni azon módosítást, hogy ha ingatlan vételár felosztásoknál vagy csőd esetében helytelen kimutatások alapján illetéktelenül szedetnek be a kincstár részére adók vagy illetékkövetelések, azok visszafizetése az adófelügyelő hatásköréhez tartozik, t. i. a mennyiben adókról van szó. Itt tehát ezt és az ezen kérdésben való fokozatos felebbviteli hatóságokat, ép ugy, mint a törvényjavaslat rendszerében keresztül van vive, újra meg kell említeni, de különösen intézkedni kell az illetékek és közvetett adók visszafizetésére illetékes hatóságokról. Ennélfogva megfelelőleg a módosítványnak, melyet a 90. §-hoz előterjesztettem, bátor vagyok itt is egy módosítványt ajánlani, a mely igy hangzik. „Ha valamely elárverezett ingatlan vételárának felosztása vagy csőd esetében helytelen kimutatások alapján közadóbeli tartozások és illetékek illetéktelenül fizettettek ki, valamely érdekelt fél kérelmére az illetéktelenül felvett összegek az illető bírósághoz fizetendők vissza s ezen összeg felosztása vagy utalványozása iránt a bíróság intézkedik. Az egyenes adóknak és azok módjára beszedendő kincstári követeléseknek és másnemű tartozásoknak ilynemű visszafizetését első fokban a kir. adófelügyelő (4. §. 5. c) pont), másodfokban a közigazgatási bizottság (5. §. b) pont), harmadfokban a pénzügyi közigazgatási bíróság, ellenben a közvetett adók és illetékek visszafizetését első fokban a kir. pénzügyigazgatóságok, másodfokban és véglegesen a pénzügyi közigazgatási bíróság rendeli el". A felolvasott módosítványban még csak azt tartom indokolandónak, hogy miért tettem a szövegbe azt, hogy ily esetekben a visszafizetés nem a felek, hanem a bíróság kezeihez teljesítendő és hogy azon összeg kiutalványozása azután a bíróság teendőjéhez tartozik. Ez nagyon természetes, mert a pénzügyi közegek nem Ítélhetik meg azt, hogy ha ez az illetéktelenül felvett összeg a vételárból vagy csődtömegből nem vétetett volna ki, a maradvány melyik jelzálogos hitelezőt illette volna a sorrend szerint. A pénzügyi hatóság tehát minden felelősséget elhárít magától az által, hogy az illetéktelenül a bíróság kezeitől felvett összeget megint visszafizeti a bíróságnak és azután a további felvétel iránt a bíróság intézkedik. Ajánlom módosítványomat. (Helyeslés.) Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa Telessky István módositványát). Hegedüs Sándor előadó: Miután egy előbbi szakasznál történt módosításnak ez csak következménye, én a módosításhoz hozzájárulok. (Helyeslés.) Elnök: A 96. §. szövegében nem támadtatott meg, így azt hiszem, kijelenthetem, hogy el34*