Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-235

260 235. orszígos lilés április 27. 1883. 3. bekezdésére van észrevételem. Én rendkívüli hibának tartom minden törvényben, ha az az egyes tárgyaknak felsorolásába belebocsátkozik, mert akkor legtöbbnyire megtörténik az, hogy egyikmásik kimarad a sorozatból s aztán arról semmiféle intézkedés sem történik. így van ez itt is. Az mondatik a szakasz 3. bekezdésében, hogy folyó adók, de ezután elkezdi azokat specificálni, mondván, hogy ezek az üzlet, vagy vállalat után járó keresetadó, az ingatlanok után azok eladásáig járó föld-házadó, II. osztályú keresetadó és általános jövedelmi pótadó. De t. ház, ezen adókon kivül más adókat is fizet és tartozik fizetni a csődvagyon ugy a mint már Teleszky t. képviselőtársam ugy mellékesen megemlítette, nevezetesen tőkekamat-adót. En tehát bátor vagyok ezen szöveg helyett egészen mást ajánlani, mely kimerítené nemcsak mindazon adókat, melyeket az állam követelni jogosítva van, hanem azokat is, a melyek itt egészen ki vannak feledve, t. i. a törvényhatósági és községi pótadókat. Mert t. ház, furcsa dolog lenne, hogyha valakinek vagyona esődbe jut és ugy, mint eddig történt, negyven évig is eltart a csőd, az azon égés? idő alatt községi és törvényhatósági pótadóktól mentes legyen. Én tehát a következő szövegezést ajánlom, a harmadik bekezdés helyett: „A tömeg jövedelméből lejárat szerint a folyó évre kivetett összes állami adók, törvényhatósági és községi pótlékok, továbbá a csőd tartama alatt esedékessé vált illetékek és vízszabályozási járulékok". (Helyeslés a szélső baloldalon.) Hegedüs Sándor előadó: T. ház! Két módosítvány adatott be ezen szakaszhoz. A módosítványok egyike a Teleszky t. képviselőtársamé, mely tulaj donképen szabatosabbá és a csődtörvénynek megfelelőbbé teszi a 3-ik bekezdést. Ehhez hozzájárulok. A Földes t. képviselő ur módosítványa tulajdonképen két dolgot foglal magában; az egyik általánosítani akarja az adókat, t. i. nem egyenkint akarja felsorolni, hanem általában kívánja kimondatni, hogy az összes állami adók; a második pedig megemlékezik a törvényhatósági és községi pótlékokról. A módosítványnak első részéhez nem járulhatok, mert itt positive azért vannak ezen adónemek elősorolva, mert itt a csődbe jutottakra nézve csakis ezekről lehet szó. Vegyük pl. a harmadosztályú kereseti adót.Minthogy a csődbe jutottnak, mint ilyennek,nincsen kereseti adója, nem is lehet itt kereseti adót felvenni. Vagy vegyük a tőkekamatadót ; ez szintén nem fordulhat elő, mert a csődbejutottnak, mint ilyennek nincs tőkekamatadója ; tehát egészen positive ki kellett hogy vegyük ezeket s elő kellett, hogy soroljuk azon adókat, melyekről egyáltalában szó lehet a csődnél. Azonban már abban igazsága van a t. képviselő urnak, hogy a felsorolt adónemek után, de csakis azok után a törvényhatósági, illetőleg községi pótlékok felvétessenek. Ennek következtében kérem a t házat, méltóztassék a Földes képviselő ur módosítványát mellőzni és csak azt elfogadni, hogy az „és általános jövedelmi pótadó* után tétessék „valamint törvényhatósági és községi pótadók". (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát, szólani senki sem kivan, következik a szavazás. A 94. §-hoz három módosítás adatott be, mindhárom a harmadik bekezdéshez szól; azt hiszem tehát kijelenthetem, hogy a két első bekezdés elfogadtatik. A harmadik bekezdésre először Földes képviselő ur módosítványa jön szavazás alá. És pedig első kérdés az lesz, hogy elfogadja-e a ház a harmadik bekezdést szemben a Földes Gyula képviselő ur módosíüanyával? (Elfogadjtik!) Kérem azokat, a kik a harmadik bekezdés szövegezését változatlanul elfogadják, hogy méltóztassanak felállani. (Megtörténik) A többség a szöveget elfogadja és így Földes képviselőmmódosítása elesett. Kérdem már most, elfogadja-e a t. ház azon közbeszxirást, melyet az előadó ur indítványozott? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Most következik a Teleszky képviselő ur módosítása. Kérdem a t. házat, í'entartja-e változatlanul a szöveget a Teleszky képviselő ur módosítványával szemben ? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az nem fogadtatott el és igy a harmadik bekezdés a Teleszky képviselő ur módosítványával fog szövegeztetni. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a 95. §-t). Literáty Ödön: T. ház! A jelen szakasz az adók befizetése tekintetében megállapított egyetemlegességeket szabályozza. Ezen intézkedés már az 1875 : XV. t.-cz. 71. §-ában is benfoglaltatott s itt némi tekintetben helyesebb átdolgozásban részesült; azonban e szakasz utolsó bekezdése azon intentiónak, melyet a törvény el akar érni, nézetem szerint meg nem felel, azt ki nem fejezi. Nevezetesen ez az utolsó bekezdés következőleg hangzik: „A kivetés évében a közös háztartásban élő házastársak a reájuk kirovott keresetadóra, tőkekamat és járadékadóra nézve egyetemlegesen felelősek". A törvény intentiója t. képviselőház, az volna, hogy a házastársak ne csak a kivetés évében, hanem a törvényben meghatározott elévülési időn belül egyetemleges fizetési kötelezettséggel tartozzanak azon követelésekre nézve, a melyek nem mind a két házastársra, hanem az adótörvények értelmében csak a házastársak egyikére kivetett