Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-221

221. országos ülés Április 10. 1883. 19 8 osztályú középiskola tanári testülete tartja". Ajánlom módosítványomat elfogadásra. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa Mocsáry Lajos módosüványát). Tisza Kálmán ministerelnök: Csak egy pár szót kivánok szólni. (Halljuk! Halljuk!) Én, t. ház, ugy értem a módosítványt, hogy a szakasznak többi része azért megmarad s a kormány-képviselőnek a jelenléte, annak az eljárási módja mind megmarad. Azt akarnám tehát kérdezni, hogy igy érthető-e vagy nem ? Hogy van összefüggésbe hozva a többivel ? Mert a nélkül, hogy az ember azt lássa, nem lehet hozzászólani. Méltóztassék tehát a módosítványt az eredeti szöveggel összefüggésben felolvasni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A különbség a módosítás s az eredeti szöveg közt csupán csak az, hogy az első bekezdésnek második pontjára vonatkozólag a képviselő ur azt kívánja, hogy „azilletékes felekezeti főhatóság által kirendelt szakférfiú helyett, a mint az eredetiben van, tétessék: „a kirendelt férfiak elnöklete alatt; esetleg más bizottsági tagok hozzájárulásával, mindegyik nyolcz osztályú középiskola tanári testülete által tartatnak". A többi marad ugy, a mint volt. Tisza Kálmán ministerelnök: Hát t. képviselőház, én ugyan igen félek tőle, hogy megint gyengeséggel, hitehagyottsággal, nézeteim változtatásával fogok vádoltatni; (Derültség jobbfelöl) de mindennek daczára én azt hiszem, hogy ezenmódosítvány elfogadható lenne s a magam részéről el is fogadom. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve, következik a szavazás. A 23. §. első bekezdéséhez Mocsáry Lajos képviselő ur adott be módosítást, a szakasznak többi részei érintetlenül maradván. Méltóztatik kívánni, hogy a módosítás még egyszer felolvastassák ? (Nem!) Ennélfogva az első kérdés az lesz, elfogadja-e a ház a 23. §. első §. első bekezdését változatlanul, igen vagy nem? Ha nem fogadtatik el, akkor felteszem a Mocsáry képviselő ur módosításával. Kérdem tehát: elfogadja-e a t. ház a 23. §. első bekezdését a módosítás nélkül? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az Mocsáry képviselő ur módosításával fogadtatik el. Rakovszky István jegyző (olvassa a 24.§-t). Thaly Kálmán: T. ház! Én részemről a 24. §-hoz, illetőleg azon módosításhoz, a melyet Zsilinszky Mihály t. barátom benyújtott, nem akarok semminemű almódosítványt beterjeszteni, mert nem tartom hivatásomnak az ő szövegezését akár javítani, akár rontani s midőn egy pár rövid szó meghallgatására kérném a t. ház nagybecsű figyelmét, ezt csak azért teszem, hogy a tisztelt ministerelnök urnak most megelőző felszólalásában tett észrevételével szemben az én s a velem egy gondolkozásban levő képviselőtársaim álláspontját röviden igazolni megkísértem. A t. ministerelnök ur, mikor concedálta egyrészről, hogy mi a protestáns autonómia megőrzése iránti, szerinte túlzott féltékenységből, de elismerte, hogy ragaszkodásból is, nem fogadjuk el ezen intézkedést, akkor mi se fognók abba a gyanúba hozatni a magunk felekezetét, hogy ha már törvénytelenséget látna, akkor sem segítene a bajon és nem tiltaná be a bizonyítványok kiadását. Igenis, ha elfogadtatik a javaslat és törvénynyé lesz, ha akkor a törvénynyel szemben a felekezeti főhatóság törvényellenességet fog találni, semmi kifogásom, hogy függőben tartsa — addig a meddig, a szülők túlterhelése nélkül a bizonyítványokat. De bátorkodom figyelmeztetni a t. ministerelnök urat, hogy a szövegben nemcsak törvénytelenségről, hanem szabályellenességről is van szó s ez az, a mi engem nyugtalanít. Tudniillik szoros összefüggésben van ez a szövegezés a 22. §. 2-dik bekezdésével, mely megemlíti ama bizonyos vizsgálati utasítást, melyet a közoktatási minister ur állapít meg. Lehet, hogy nem jól értem, de a szabálytalanság szót én főkép ezen utasítás tartalmával hozom összeköttetésbe. A mig tehát azt hangsúlyozom, hogy ha már törvénynyé lesz és addig, mig törvényes úton meg nem változtattatik, semmi kifogásom az ellen, hogy az annak értelmében constatálandó törvénytelenség a felekezet által kötelességszerüleg orvosoltassék, de nem nyugodhatom meg abban, hogy ha valamely szabálytalanság fedeztetnék fel, e miatt is függőben tartassanak a bizonyítványok, mert én azt az utasítást nem ösmerem, nincs törvénybe iktatva, hanem egyenesen a minister önkényére van bizva. Mert a 22. §. az elfogadott szövegezés szerint csak azt tartalmazza, hogy az iilető felekezeti főhatóságok meghallgatásával, kegyes meghallgatásával fogja a minister megállapítani az utasítást. Engem pedig ez a meghallgatás legkevésbbé sem nyugtat meg és ha olyan utasítás, melyet egyik-másik felekezeti főhatóság nem tart eléggé figyelemben, talán egyes alpontozataiban, ezért büntetni az ifjúságot és egy esztendőre reitiálni 30 — 40 tanulót, ezt olyannak tartom a mi iránt nagy aggodalmam van. Én tehát nem a törvénytelenség, hanem a szabálytalanság kifejezésében találom a fő nehézséget és köszönettel veszem, ha meg méltóztatnak nyugtatni. Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház ! Nem gondolnám, hogy a t. képviselő urat megnyugtathassam, annyiban, a mennyiben igenis szabályellenesség alatt értetik az is és kell, hogy értessék, ha az érettségi vizsgálatra kiadott utasítás megszegetik. De bocsánatot kérek, hogy ebben miféle sérelem, vagy miféle aggály legyen, azt nem értem. Mert hisz meg van mondva, hogyan 3*