Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.
Ülésnapok - 1881-233
233. országos ülés április 25. 1883. 235 IV. fejezet czimét, mely észrevétel nélkül elfogadtatih. Olvassa a 49. §4). Győrffy Pető: T. ház! Hivatkozom mindenekelőtt az előttünk fekvő törvényjavaslat indokolására, mely azt mondja, hogy gyakran sok és méltó panasza van a közönségnek az adókezelés körül és hivatkozom arra, hogy az mondatik és tény is, hogy e törvényjavaslat azért van beadva, hogy a régi törvényt megjavítsuk. Ámbátor tehát ezen szakasz ugy, a mint van, a régi törvényből van átvéve, mégis azt hiszem, hogy épen az említett két oknál fogva meg kell javítanunk. Én nevezetesen a. 49. §. e) pontjánál látok egy javítani valót és pedig azt, hogy csak azon esetben van adóelengedésnek helye, midőn a termést egészen megsemmisítette az elemi csapás. Ezt azon elvvel, hogy általában elemi csapások által okozott károk rendkívüli esetében adóelengedésnek van helye, összeegyeztetni nem tudom, mert ha félig meg van semmisítve a termés, ez ép ugy elemi csapás által van okozva, mintha egészen meg volna semmisítve. Es ha félig meg van semmisítve, épugy kár a szőlőtulajdonosra nézve, melyet nem kerülhetett el, mint ha az egész meg van semmisítve. De kivált a szőlőtulajdonosra nézve, a mennyiben a szőlőt ép ugy tovább kell műveltetnie, habár jövedelmet nem is remélhet belőle, vagy legalább nem annyit, a mennyit remélhetett volna, ha dús termés lett volna. Ezeknél fogva a következő módosítást ajánlom a 49. §. e) pontjára nézve : ezen szó után „területre nézve" tétessenek ezen szók: „is annyiban, a melyen és a mennyiben az évi termést megsemmisítette". Ajánlom módosítványomat a t. ház figyelmébe. Duka Ferencz jegyző (olvassa a módositványt). Földes Gyula: T. ház! Ezen szakaszban fel vannak sorolva azon esetek, a melyekben elemi károk miatt adóleengedésnek van helye. Ezek közt azonban nem találom azt az egyet, midőn a köd egész kerületek termését tönkre teszi. Ez iránt tudom, hogy e házban folytak viták, tudom azt is, hogy midőn a katasteri új becslésről volt szó, szintén szóba jött, hogy a köd vétessék fel ezen elemi csapások sorába. Midőn itt folytak a viták, az adózók oda lettek utasítva, hogy a katasternél lesz segítve a dolgon, a katasternél pedig azt mondták, hogy ez oly elemi csapás, mely csak néha-néha áll be, tehát ott sem vették be, így tehát sem itt, sem ott nem találtak a szegény adózók remediumot, a melylyel ezen nagy elemi kárra nézve legalább a túlságos adótól megmentetnének. Én tehát csak egy szócskát kívánok ide betétetni, t. i. ezen szó után „oly", ezen szót kérem betenni „köd". A másik hiánya ugyanezen bekezdésnek, hogy csak azon esetben történhetnek ily elengedések, ha hasonlóképen egész határokat magukban foglaló nagyobb területeken történik ez. Megeshetik, hogy valakinek nagy határon kis darab földje van s ez a kis darab föld az ő mindene és ezen összes termése, tehát egész adóalapja tönkre megy. Ekkor ő nem számolhat adóelengedésre? Ezt nem találom az osztó igazsággal megegyeztethetőnek és azért ezen szavakat kihagyandónak tartom. Módosítványom tehát az, hogy a c) pontból hagyassanak ki e szavak: „hasonlóképen egész határokat magokban foglaló nagj^obb területeken ". Bátor vagyok módosításomat elfogadásra ajánlani. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Duka Ferencz jegyző (olvassa a módosít vényt). Hegedüs Sándor előadó: T. ház! Két módosítvány adatott be. Győrffy képviselő ur módosítványa a szőlőre vonatkozik. Ennek jogosultsága van annyiban, a mennyiben csakugyan a szőlőművelés a legnehezebb és igen sok küzdelemmel van összekötve. Azonban bátor vagyok figyelmeztetni a t. képviselő urat arra, hogy ha helyes is intentiója, összhangzásba kell hozni a módosítványt az 50. §-al, t. i. nem lehet kimondaxn, hogy pro ráta minden csekély pusztítás tekintetbevétessék, tehát egy nyolezad, vagy egy tized elpusztulása is. Hanem ha nagyobb a pusztítás, ép ugy, mint a többire nézve, az 50. §-ban meg van határozva, t. i. egyharmad részben, kétharmad részben, vagy egészben, ez nézetem szerint figyelembe veendő a szőlő tekintetében is. Azt hiszem, hogy legezélszerűbb, ha ezen megszorítást a szakaszból kihagyjuk, mert igaz, hogy az a szőlőművelés hátrányára válik. Kérem e szerint a t. házat, hogy az e) pontot olykép méltóztassék módosítani, hogy egyszerűen az tétetnék: a szőlőknél a fagy; többi kihagyatnék, tehát a megszorítás elesik. (Helyeslés.) A mi Földes képviselő ur indítványát illeti, ő maga hivatkozott azon számos vitákra, melyek a kérvények és törvényjavaslatok tárgyalása alkalmával felmerültek a ködre vonatkozólag. De soha e tekintetben megállapodásra jutni nem lehetett és pedig ennek tudományos alapja van. A gyakorlati emberek igen könnyedén kimondják, hogy constatálható, mikor okozta a köd a pusztításokat. A szakértők azonban ezt határozottan kétségbe vonják. Én részemről e tekintetben nem tartom magamat illetékesnek, de minthogy a kérdés iránt érdeklődöm, több szakvéleményt elolvastam és ezek csaknem kivétel nélkül oda concludálnak, hogy a ködöt constatálni és a köd által okozott károkat megállapítani egyáltalán nem lehet. Ily nagyon vitás kérdésben, ily nehezen definiálható kár iránt törvényjavaslatban intézkedni nem tanácsos. Másfelől elismerem a t. képviselő ur felszólalásinak bizonyos tekintetbeni jogosultságát. El30*