Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-233

236 233. országos ülés április 25. 1883. ismerem, hogy a c) pont némi szigorral jár el, a mennyiben a fagy, tartós szárazság, földárja által okozott károkról megemlékszik, más elemi csapásokról azonban nem. Bátor voltam tehát e tekintetben azon módosítványt tenni a c) ponthoz, hogy azon megszorítás, mely abban foglaltatik, hihagyatnék, másfelől, a „vagy" és „oly" szavak kihagyatnának azért, hogy egyöntetűbb és a czélnak megfelelőbb legyen a pont. Módosításom szerint igy hangzanék: „szántóföldekre nézve oly fagy, tartós szárazság, földárja által okozott árviz, vagy más oly elemi csapás, mely a bevetett termést tönkreteszi" stb. Ilykép tekintetbe volna véve más elemi csapás is és azt tn'szem, hogy ezen szöveg tökéletesen megfelel az igényeknek. (Helyeslés.) Kérem a t. házat, méltóztassék a 49. §. c) pontját ezen általam indítványozott módosítással elfogadni, az e) pontból pedig a megszorító szavakat kihagyni. (Helyeslés.) Kérem Győrffy t. képviselő urat is, méltóztassék módosítványómhoz járulni. Győrffy Petöí Hozzájárulok az előadó ur inödo sítványához. Elnök: Győrffy képviselő ur hozzájárult az előadó ur módosítvány ákoz. Az 1—4. bekezdéshez nem lévén módosítvány beadva, ezeket elfogadottaknakjelentemki.AcJpont alatti bekezdéshez Földes Gyula képviselő urazon módosítást tette, hogy az első sorban ezen szó után „oly" tétessék „köd". Kérdem at. házat, kivánja-e a „köd" szót bevenni? (Igen! Nem!) A kik bevétetni kívánják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem kívánja bevétetni. Ugyanezen pont 2-ik sorára az előadó ur azon módosítást tette, hogy a „vagy" és „oly" szavak kihagyassanak és az „árviz" szó után tétessék: „vagy más oly elemi csapás". Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az eredeti szöveget fentartani ? (Nem!) így tehát az előadó ur módosítása elfogadtatott. Továbbá a 3-ik sorban Földes Gyula képviselő ur a „hasonlóképen egész határokat magokban foglaló nagyobb területen

í: szavakat kihagyatni kívánja. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az eredeti szöveget, szemben Földes Gyula módosítványával fentartani ? (Igen ! Nem!) A kik fentartják, méltóztassanak fel állani. (Megtörténik.) A többség fentartja és igy Földes Gyula módosítványa elesett. A d) pontra nem lévén észrevétel, azt elfogadottnak jelentem ki. Az e) pontra az előadó ur tett módosítványt, mely szerint az első sorban ezen szótól kezdve „fagy" a többi elhagyandó lenne. (Helyeslés.) Kérdem a t. házat fentartja-e az eredeti szöveget? (Nem!) Igy tehát az előadó ur módosítványa elfogadtatott. Következik az 50-ik §. Rakovszky István jegyző (olvassa a 50.§-t): Gyurgyik Gyula: T. ház! Az 50. §-hoz nem annyira módosítványt, mint függeléket bátorkodom ajánlani, a mely abból áll, hogy második bekezdésül a következők vétessenek fel: „Végre nincs helye az adóleengedésnek, a midőn ez illető adófizető (tulajdonos vagy bérlő) kárára nézve valamely biztosító társulattól kárpótlást nyert." Ez tisztán csak a szövegnek jobb kifejtése lévén, ajánlom a t. háznak elfogadásra. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a módosítványt). Hegedüs Sándor előadó: T. ház! Miért szorítsuk meg a biztosítási ügyleteket az által, hogy oly intézkedéseket veszünk fel az adótörvénybe, a melyek a biztosítás utján nyert kárpótlást megcsökkentik. Kérem a t. házat, ne méltóztassék Gyurgyik Gyula képviselő ur pótlását elfogadni. Elnök: T. ház! Ha szólani senki sem kíván, következik a szavazás. Az 50. §. lényegében nem támadtatott meg, azt hiszem, kijelenthetem, hogy ez elfogadtatott; annak végére azonban Gyurgyik Gyula képviselő ur az általa javaslatba hozott és most felolvasott szöveget kívánja hozzátétetni. Kérdem tehát a t. házat, elfogadja-e a Gyurgyik Gyula képviselő ur módosítvány át ? (Nem fogadjuk el!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az nem fogadtatott el és igy az 50. §. marad az eredeti szövegezés szerint, Következik az 51. §. Fenyvessy Ferencz jegyző: (olvassa az 51. §-t, III. részt, 52. §-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak, olvassa az 53. §-t). Teleszky István: T. ház! Egy igen kis jelentőségű módosítványom van; de nekem szemet szúrt az a kifejezés, a mely a második pontban van, hogy: „jogi testület" ; mert „jogi testület" nincs, hanem csakis testületről, vagy jogi személyről lehet szólni. Itt ugyanis az áll, hogy a törvényhatósági joggal felruházott városok, mint jogi testületek összes tartozásai. Ez mindenesetre helytelen, azért e helyett: „jogi személyek"-et kérek tétetni. Hegedüs Sándor előadó: A módosítvány ellen nincsen kifogásom, mert az szabatos. Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Fenyvessy Ferencz jegyző: (olvassa Teleszky István módosítvány át). Szilágyi Dezső : E terminológiának t. ház, semmi értelme nincs; mert a törvényhatósági joggal felruházott város jogi személy, még pedig két értelemben, közjogi és magánjogi értelemben. Már most azt kérdem, ugyan mit jelent az, hogy kincstári tartozásai a törvényhatósági joggal felruházott városoknak mint jogi személyeknek? Semmit sem