Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-221

221. országos ülés április 10- 1883. 1? ez már elitélendő és ez ismét isten tudja miféle, de semmi esetre sem tisztességes eljárás. No hát t. képviselőház, ilyenekkel szemben védekezni nem szükséges, (Helyeslés) csak rá kell mutatni, (Ugy van!) Azt mondja a képviselő ur, hogy a kormány készakarva idézte elő itt az izgalmat és azután mikor látta, hogy ezen izgalom ki fog menni a társadalomba, ennek megelőzése végett belement a conventiculumba. Hát t. ház, nem engedem meg ugyan, hogy ez igy van, nem engedem meg, hogy még az ere­deti szöveg elfogadása esetében is sikerült volna a társadalomban előidézni azon izgalmat, melyet most némelyek hirdetnek, de tegyük fel, hogy ugy van, hogy intézkedéseivel megbolygatta az ország polgárainak lelki nyugalmát és a közöttük élő' bé­két : elitélendő-e az, hogy ezt meg akarta az ország­gyűlési összes pártok egyetértésével előzni? Azt hiszem, nem. (Élénk helyeslés.) Ez esetben ezt csak az rosszalhatja, a ki nem tekintve semmi egyebet, csak egyoldalúlag a politikai czélt s épen azt saj­nálja, hogy igy kiesik a kezéből az eszköz, amely­lyel élni akart a protestantismusnak is rovására, saját politikai czéljainak elérésére. (Ugy van!) De legyen szabad azon képviselő urakat, a kik hitem szerint is tisztán túlhajtott protestáns autonomicus aggodalmaktól vezéreltetnek, figyel­meztetnem, hogy ugyan mit nyernének, ha érvényre emelkedhetnék a magát minden valláson kivül állónak nyilvánított szövetségesüknek nézete, a ki nem ugyan mint általa elfogadandót, de ennél jobb­nak állítja oda azt, a mi a svájezi cantonokban van, hogy az egyetemre annak, a ki a kormány­biztos döntő szavát el nem fogadja, képesítési vizs­gát kell tennie ? Kérdem már most azokat, a kik ismerik a magyar protestáns felekezetnek bizonyít­ványaik iránti susceptibilitását, vájjon legalább is nem túlmenő lett volna-e ez annál, a mit az eredeti szöveg mondott? (Felkiáltások: Rosszabb lett volna!) Hiszen ez egyenesen azt jelentette volna, hogy azon bizonyítványok nem érvényesek, mert a kik csak ilyenekkel birnak, azoknak az egyetemen felvételi vizsgát kell tenni. Ily szövetsé­ges mellett diadalt, protestáns szempontból, kérem, ne várjanak. (Tetszés a jobboldalon.) De mi hibája ezen eljárásnak? Azt mondja a képviselő ur, hogy államivá kellene a kormány­nak tenni az oktatást s csak akkor lesz jó okta­tási rendszer Magyarországon, hogy ha kimon­datik, hogy minden fillér, minden alapítvány, le­gyen az felekezeté, egyesé, vagy bármelj'- községé, az alapítóra és a felekezetre való tekintet nélkül, olvasztassék össze egy népnevelési alapba. (Fél­kiáltások szélső balfelöl: Nem mondta!) Határozot­tan mondotta. Mit gondolnak a képviselő urak, vájjon mit mondanának akkor valamennyien és jogosan az ország felekezetei; mit mondanának a KÉPVH. NAPLÓ 1881—84. XII. KÖTET. képviselő ur által szárnyai alá vett, de szerencsére védelmére nem szoruló protestánsok, ha alapít­ványaikat el kellene az ő szándéka szerint veszí­teniük? Féljenek uraim, az ily szövetségesektől ég ne azoktól féljenek, a kik megállanak azon határ­nál, a melyen meg kell állani, ha az államérdekét megvédeni akarják, hanem azoktól, a kik önöket támogatják túlzott kívánalmaikban azért, mert tudniok kell, hogy a túlságból származhatik külön­ben azon másik túlság, midőn azután lehetne igenis az alapokat confiscálni. (Igaz! Ugy van! a jobbolda­lon és a középen.) Csak egyre kívánok még reflec­tálni, és ez az: Helfy képviselő ur azt kérdezvén, hogy milyen legyen hát az a fő felügyeleti jog, melyet nem tagadnak, azt hallottam, azt mondotta valaki, hogy olyan, mint gyakorlatban volt. Én, t. ház, azt hiszem először, hogy az állam­nak épen ugy, mint a felekezetnek érdeke az, hogy a jogkör tisztáztatván, elkerültessenek azonconílic­tusok, melyek elkerülhetetlenek voltak ép azért, mert ezen fő felügyele ti jog tisztán definiálva nem volt. De másfelől méltóztassék megengedni, a fő­felügyelői jog ily bizonytalanságban hagyása csak e gyre vezethet és ez szerintem tisztán csak ellen­zéki szempontból, ha a kormány valamit tenni akar, mondhatni: túlment a főfelügyeleti jogon; de ha másutt oly üzelmek vannak az országban, a melyekhez a főfelügyeleti jog jelen gyakorlata mellett h ozzá nem férhet, vádolhatni a kormányt, hogy nem teszi meg hazafiúi kötelességét, mert ott van a főfelügyeleti jog, még sem bántják őket: tehát egy szóval nem adni módot a sikeres intézke­désre, de megtartani a módot a kormány támadá­sára és gyanúsítására, ez az értelme annak a fő­felügyeleti jogra való hivatkozásnak. (Ugy van! jobbfelöl.) Végül azt vette zokon — ugy vettem észre, főleg Mocsáry t. képviselő ur — hogy a törvény­javaslat szövegében az van, hogy a felekezeti fő­hatóság, ha törvényellenest tapasztal, „köteles" a bizonyítványok kiadását betiltani. De hát engedje meg a t. képviselő ur, az talán senkire nézve sérelmes alko tmányos országban nem lehet, hogy a törvénynek engedelmeskedni köteles. Itt pedig nem egyes ember akaratáról, nem a kor­mány akaratáról, nem re ndeletekről, hanem egye­nesen magáról a törvényről van szó. Márpedig ha alkotmányos országban akarunk élni, annak fölébe sem ember, sem testület nem helyezkedhetik. (Helyeslés jobbfelöl.) Ezek után kérve, ne abból bírálják meg a tör­vényjavaslatot, hogy segít ennek a kormánynak, mert hisz nem ennek a kormánynak sz.ivaznak meg törvényt, hanem m egszavazzák a magyar államnak: méltóztassék a módosított szöveget elfogadni. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Ha az előadó ur nem kivan szólani, 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom