Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-233

228 233. orsüég»s ülés április 25. 1S83. denütt ott, a hol a kincstár az adózó polgárral szemben áll, ott felebbezésnek hely adassék. Azonban nem kell sokat magyaráznom, hogy maga a törvényjavaslat szövege, valamint a módosítvány szövege is egyenesen kizár több adónemet, a mérvekben ugyancsak a kincstár az adózókkal szemben áll és a felebbezés még sem engedtetik meg. Továbbá azt méltóztatott mondani, hogy korlátokat kell szabni bizonyos tekintetben a feltétlen felebbezésnek. Igen, de a szöveg korlátokat szab az adózókra nézve, azonban a mint említettem, a zsilipeket egészen kinyitja épen a kincstár képviselője érdekében, vagyis a módosítvány korlátokat ott szab, a hol nem kellene és nem szab semmi korlátot ott, a hol korlátozni szükséges volna. Azt is mondta a minister ur, hogy összhangzásba van hozva e módosítvány az előbbi szakaszok intézkedéseivel. Miután az adófelügyelonek kötelességévé tétetett a felebbezés és semmi sanctió nincs, hogy midőn érdemben történik felebbezés, a felebbviteli bíróság érdemben hozhasson határozatot: nagyon szomorúan lehet visszagondolni azon intézkedésekre, a melyekkel ezen intézkedés összhangzásba van hozra. Ezeket voltam bátor a t. háznak figyelmébe ajánlani és felhozni a végett, hogy Teleszky t. képviselőtársam módosításának mellőzésével Olay t. képviselőtársunk almódosítását méltóztassék elfogadni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: T. ház ! Szólásra senki sincsen feljegyezve, azonban Teleszky t. képviselő ur személyes kérdésben kivan szólani. Teleszky István: T. képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy az előttem szólott t. barátaimnak indítványom és szavaim félreértéséből keletkezett némely megjegyzésére reflectáljak. Noha módosítványom nincs tiz tagtól aláírva, azt hiszem, egy pár felvilágosító szót kegyeskedik a t. ház nekem engedni. (Helyeslés a jobboldalon. Halljuk!) Ugy Olay t. képviselőtársam, mint az előttem közvetlenül szólott t. képviselőtársam félreértették szavaimat, félreértették indítványom lényegét, midőn azt mondják, hogy ez bizonyos irányban a törvényjavaslat rosszabbítása. Ennek indokolására felhozatott először a birtokon kívüli felebbezés, másodszor az, hogy az adófelügyelő köteles a felebbezésre, ha a törvény szabályai megsértetnek. Mindkét intézkedés az eredeti törvényjavaslatban is benne van. De méltóztassanak combinálni; nem elég itt egy szakaszt s nem elég itt egy törvényt combinálni, hanem tessék ezen törvényjavaslatot combinálni a pénzügyi közigazgatási bíróságról szóló törvényjavaslattal és akkor meg méltóztatik győződni, hogy nem rontás, hanem még ezen részben is javítás az én határozati javaslatom, a midőn bizonyos esetekben, ha t. i. az eljárási formák sértettek meg, a felébb ezést megadj a; mert a pénzügyi közigazgatási bíróságról szóló törvény 10. §-át combinálva ezen törvénynyel, ott semmiesetre sem lett volna birtokon belüli felebbezés. A mit pedig előttem szólott t. képviselőtársam a módosítvány szövegében mint rosszabbítmányt jelez, hogy t. i. a királyi adófelügyelő köteles a közigazgatási bíróság határozatait felebbezni, ha azok a fennálló törvényekbe vagy szabályokba ütköznek: hogy ez rosszabbítás volna, azt meg nem engedhetem, mert hiszen ez szóról szóra van átvéve az eredeti törvényjavaslatból. Ez tehát nem rosszabbítás. De különösen ezt is félreértette az előttem szólott t. képviselőtársam, ha azt hiszi, hogy ebben az esetben azután a pénzügyi közigazgatási bíróság minden esetre azonnal érdemileg kell hogy határozzon. Nem ; az a kérdés: anyagi jogszabályok sértettek-e meg, vagy alaki jogszabályok? Ha alaki jogszabályok sértettek meg, akkor a pénzügyi közigazgatási bíróságról szóló törvényjavaslat 16. §-a szerint, akárki felebbezett, akár a fél, akár az adófelügyelő — nem mehet bele a pénzügyi közigazgatási bíróság a dolog érdemébe, hanem megsemmisítő határozatot kell hoznia. De ha a határozat meritoriális jogszabályokba ütközik, akkor érdemileg dönt. Én nagyon csodálkozom, hogy azok, a kik a t. túloldalról felszólaltak, nem méltányolták azt, hogy a felebbezés épen az adózók érdekében milyen lág körre van kiterjesztve módosítványom által és ennek értékét félremagyarázás által mint rosszabbítást akarták előtüntetni. Én részemről ajánlom a t. háznak módosításom elfogadását. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Elnök: T. ház! A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Szó illeti még a bizottság előadóját. Hegedüs Sándor előadó: T. képviselőház ! Kötelességemnek érzem röviden nyilatkozni azon módosítványokra, melyek e szakaszhoz beadattak. Teleszky t. képviselőtársam módosítványaihoz hozzájárulok azért, mert praecise megszabják az eseteket, melyekben érdekösszeütközések fordulhatnak elő az adózók és az államkincstár közt és a felebbezést azokban határozottan körvonalozzák. Hozzájárulok továbbá különösen azért, mert egyszersmind a szöveget szabatosabbá teszik. Ugyanezen helyzetben vagyok Horváth Lajos t. képviselőtársam indítványával szemben, kinek alapos indokolási?, után, azt hiszem,nem szükséges magyaráznom azt, hogy a jövedelmi pótadó is azon adók közé tartozik, melyeknél kérdés tárgya lehet, hogy alája esik-e az illető, igen vagy nem és mint ilyent, ezt is az érdemleges felebbezési esetek közé fel kell venni. Olay t. képviselő ur módosítványa sok tekin-