Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.
Ülésnapok - 1881-228
228. országos ülés április IS. 1SS3. 137 combinálni, mert a combinátió lehetetlenné teszi azok vételárának és az ellenszolgálmányoknak egyszerű és könnyű kiszámítását, a mi pedig a nagy közönségnek érdekében áll; harmadszor, hogy maga a papir annak birtokában legyen valósággal, a ki arra a részietívet kiállítja, mert megtörténhetik az is, hogy speculatióból későbbi beszerzés fejében részletívek állíttatnak ki azok által, kik a papírok felett nem is rendelkeznek. Ennek következtében a közönség megesalatásnak lenne kitéve. Továbbá kiköti a törvényjavaslat, hogy a vándor-ügynökök alkalmazása egyáltalában megtiltassék, mert azok meghagyása bizonyos jogosultsággal birna ugyan, ha a kellő felelőség és eautela érvényesíttethetnék, de azon esetben annak megkövetelése visszaháromolnék a megbízóra, tehát még üzleti szempontból is hátrányokkal jár a vándorügynökök alkalmazása. Kiköti azután a törvényjavaslat azt is, hogy egyforma fizetési terminusok tűzessenek ki, mert a csalás lehetőségének bizonyos neme épen abban volt eddig, hogy különböző fizetési terminusok szabattak meg s ez a számítások alapját megzavarta s különösen a közönség előtt igen hátrányosnak és nehézkesnek tűnt fel az a számítás. Ellenőrzés tekintetében kettős ellenőrzés alá veszi a törvényjavaslat ezen ügyletet; először előzetes bejelentés mellett könyvvezetést követel és az illető üzletet az iparhatóságnak alárendeli, a mely a könyveket hivatalból megvizsgáltatna] a negyedévenként vagy annyiszor, a mennyiszer; másfelől pedig más közegek pénzügyi tekintetben esetről esetre teljesítik a vizsgálatot, a mi különben főleg az illetékeknek szemmel tartása szempontjából szükséges. (Helyeslések.) De orvosszer és biztosítéknak tekinthető továbbá a törvényjavaslatnak azon intézkedése, mely szerint az ezen üzletből származó tartozások fejében váltónak kiállítása egyáltalában eltiltatik, mert az uzsorának szintén egyik leplezett neme volt az, hogy a speeulansok fizetés fej ében váltókat követeltek, mi igen természetesen nagyon magas kamatlábnak felelt meg s így sok egyénnek a helyett, hogy tőkeszerzése mozdittatott volna elő, vagyoni romlása okoztatott. Továbbá, minthogy törvényeinkben és egész legislatiónkban hiányzik a haszonnak túlságos kizsákmányozása elleni intézkedés, szükséges volt ennek megszabásáról intézkedni, nevezetesen hiányzik törvényeinkken a „laesio ultra dimidium enormis", mindazáltal, minthogy rendkívüli haszonnal járhat s egyszersmind az üzéréknek elegendő tér nyílik haszonszerzésre bizonyos korlátokon belül is, a törvényjavaslat szerkesztői szükségesnek tartották kikötni azt, hogy a részletíven egyfelől ki legyen téve ugy a papírok árfolyama, mint a kamatok s egyáltalában a szerződéseknek ugy_ KÉPVH. NAPLÓ. 1881 — 84. XH. KÖTET. szólván minden nevezetesebb pontja; de egyszersmind kiköti azt is, hogy az árfolyam s^egyszersmind a haszon 15°/ 0-en túl ne terhelhesse — évenként számítva a l5°/ 0-et — a vásárló közönséget s ez úgyszólván árát képezi a papírnak, melyen eladatik s ezen szempontból egyszersmind megtámadhatónak mondja a javaslat az üzletet, a mennyiben ezen korlátokon a kikötés túl menne. A közgazdasági és pénzügyi bizottság közt ezen kérdésben némi eltérés forog fenn és ezt kötelességem a t. háznak bölcs belátására és kritikájára bizni. A közgazdasági bizottság szükségesnek látta ezen haszon spáciumát nagyobbra szabni, nevezetesen 20%-et indíványozott, míg a pénzügyi bizottság a törvényjavaslat eredeti szövegében foglalt 15%-et elégségesnek látta. De egyszersmind igen nevezetes módosítványt is indítványoz a közgazdasági bizottság, a mennyiben a részlet-ügyletekből általában mindazon papírok kizáratnának, melyek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. Ennek fontossága kettős : először jelentősége van a tekintetben, hogy egészen ismeretlen és igy meg nem becsülhető értékű papírok a nagy közönséghez ilyen könnyedén be ne csempésztethessenek; nem kell egyebet említenem, mint azon számtalan apró mindenféle kis sorsjegyeket, melyekkel külföldről hazánk elárasztatik. Másodszor nagyfontossága van ezen kikötésnek azon szempontból, hogy mindenféle üzlet a túlságos haszon czímén is megtámadható s azért gondoskodni kellett arról, hogy az árfolyam megszabható legyen. Hogy pedig az árfolyam megszabható legyen, szükséges az, hogy a biró megítélhesse, hogy mikor az üzlet köttetett, a tulaj donképi árfolyam kellően megtartatott-e. Ezen szempontból fontossága van annak, hogy csupán a budapesti tőzsdén jegyzett papírokkal engedtetik meg az üzlet, mert akkor megadatik a bírónak az alap, a melyen e tekintetben ítéletet mondhat. Ezek a főbb intézkedései a törvényjavaslatnak és azt hiszem, hogy ezen korlátok a kellő mértéket megtartják egyfelől a közönség, másfelől az üzlet érdekében; mert az tagadhatlan, hogy a közönség, hacsak némi óvatos elővigyázattal igénybe veszi ezen törvénynek cauteláit, akkor elejét veszi azon kizsákmányoltatásnak, melynek eddig kitéve volt; másodszor elég tágtér van adva, hogy a solid papírok terjesztése a nagy közönségnél eszközölhető legyen. Ezek alapján bátor vagyok a törvényjavaslatot általánosságban elfogadásra ajánlani. (Helyeslés.) Fenyvessy Ferencz: T. ház! Csak ismétlésekbe esném, ha azok után, miket az előttem szólott igen t. előadó ur részemről nagy figyelemmel hallgatott beszédében elmondani szives volt, ha azok után felsorolni akarnám mindazon okokat, melyek hazánkban a részletügyletnek törvényhozási szabályozását indokolttá teszik. Oly evidensek szembeszökők oly annyira ismeretesek és köz18
