Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-225

106 225. ©rsz4gos ülés április 14. 1883. mellett, mely a 16. §-ban meg van állapítva s a mely óraszám ugyanis az alsó osztályoknál 30-nál, a felsőkben 32-nél több nem lehet, csak egy, de legfelebb két rendkívüli tantárgy lesz egy-egy osztályban felvehető. Én ez alkalommal nem akarom a t. ház figyel­mét azzal igénybe venni, hogy itt hosszában ecse­teljem a gyorsírás életrevalóságát és előnyét kü­lönösen a közönséges írással szemben, az£iz köz­művelődési tekintetben; ez a kérvény indokolásá­ban amúgy is elég bőven van kifejtve és én ahhoz egy szóval sem tudnék többet hozzá tenni; de reá akarok mutatni arra, hogy nem tekintve a gyors­irászatnak parlamenti, journalistikai és bírásko­dási fontosságát, elkerülhetlenül szükséges főiskolákra való előkészítés szempontjából is. (Igaz! Igaz !) Ugyanis különösen a műszaki tan­tárgyaknak előadásait hallgató ifjak lépten-nyo­mon érzik a gyorsirászatnak hiányát, miután tudni való dolog, hogy egyrészt szakirodalmunk hiányos­sága folytán, másrészt pedig a műszaki tantár­gyak előadásának természetéből folyik az, hogy a hallgatók kénytelenek jegyzetekre alapítani tanulmányaikat. Hogy pedig ezen jegyzetek töké­letessége mennyiben nyer és fokoztatik a gyors­írás által, a mely t. i. 8-szor sőt 10-szer sebeseb­ben követi az élőszót, mint a közönséges irás, azt magyaráznom, ugy hiszem, bővében nem kell. Tekintettel tehát a gyorsirászatnak életre­valóságára (Helyeslés) és arra a körülményre, hogy Európa műveltebb államainak középiskoláiban, különösen pedig Ausztriában a középiskolákba mindenütt fel van már véve a gyorsírás a rend­kívüli tantárgyak közé, igen kérem, méltóztassék a t. vallás- és közoktatásügyi minister ur oda hatni, hogy a tanterv megállapításánál a gyorsírás külö­nös figyelemben részesüljön és mindenesetre felvé­tessék a rendkívüli tantárgyak közé. (Általános he­lyeslés.) Trefort Ágost, vallás- és közoktatás­ügyi minister: T. ház! A rendkívüli tantár­gyakra vonatkozó tanterv készítésénél minden­esetre ki fogom terjeszteni figyelmemet a gyors­írásra is. (Általános helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az említett 20 kérvényre vonatkozólag a bizottság határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijenthetem, hogy az el­fogadtatik. Ekként a törvényjavaslat részleteiben is le­tárgyalva lévén, annak végmegszavazása a hétfői ülésre tűzetik ki. T. ház! Következnék most a kikötői illeték­ről szóló törvényjavaslat tárgyában a közgazda­sági bizottság jelentésének tárgyalása. (Felkiáltá­sok: Halasszuk hétfőre!) Azt hiszem, t. ház, hogy a mai napirendre kitűzött tárgyakat úgyis bajosan lehetne elvégezni; hogy ha tehát a t. ház beleegyezni méltóztatna, a közgazdasági bizottság jelentésének tárgyalása a hétfői ülésre halasztatik. (Helyeslés.) Következik tehát a kérvények 29. sorjegyzé­kének tárgyalása. Rakovszky István jegyző (olvassa): 2216/1882. ikt. sz. Gömör- és Kishontmegye, 2352- Borsodmegye, 2353. Hevesmegye, 2354. Somogymegye, 2355. Szabolcsmegye, 2356. Szathmármegye, 2357. Szepesmegye, 2420. Torda­Aranyosmegye, 2358. Abauj-Tornamegye, 2537. Árvamegye, 2538. Hajdumegye, 2539. Kolozs­megye 2540. Komárommegye, 2541.Liptómegye, 2542. Mosonmegye, 2664. Udvarhelymegye, 2684. Csanádmegye, 2585. Zólyommegye, S734. Hontmegye, 2783. Fogarasmegye, 2958. Eszter­gommegye, 3006. Pozsonymegye, 3141. Soprony­inegye, 3183. Nógrádmegye közönségeinek fel­iratait, melyekben oly intézkedések tételét kérik, melyek szabatosan rendelkezvén a honvédségi tény­leges szolgálati idő tartamáról, alkalmasak lenné­nek, hogy a szolgálatra behívás és szolgálatban tartás körüli visszaélés vagy tévedés ne fordul­hasson elő. Berzeviczy Albert előadó: T. ház! Ezen kérvények részint a honvédek tettleges szolgála­tának megrövidítését és a gyakorlatban való szigorú megtartását kérik, részint azt, hogy a honvédek­nek a fegyvergyakorlatra való behivatása körül eddig előforduló rendetlenségek megszüntettesse­nek, részint továbbá azt, hogy a tettleg szolgáló vagy fegyvergyakorlatra behívott honvédek sem egyenkint, sem csapatokban más zászlóaljakhoz szolgálat végett át ne rendeltessenek s yégül egyik kérvényben felhozatik az is, hogy az 1873: XXXII. t.-cz-ben megadott azon kedvezmény, mely szerint a közös hadsereg tartalékából a honvédséghez át­lépett legénység a hátralevő két év alatt már csak egy fegyveres szolgálatra hívható be, az átlépő honvédtisztekre is kiterjesztessék. A bizottság megvizsgálván az ügyet, arra a meggyőződésre jutott, hogy a honvédségre nézve ugy a tényleges szolgálat, mint az időszakonkinti gyakorlatok tekintetében helyenként és időnként tagadhatlanul háruló nagy teher teljesen meg nem szüntethető, mert azt végelemzésben azon körül­mény okozza, hogy a honvédségnek nincs előre megállapított és állandóan biztosított új onez-juta­léka és ennek folytán a honvédség évi növedéke ugy, ha egy zászlóaljat tekintünk és összehason­lítjuk annak növendékeit különböző években.mintha ugyanazon évből a különböző zászlóaljak növedé­keit hasonlítjuk össze, aránytalan eltéréseket mutat fel. Ezen eltérés kiegyenlítésére és különösen a jelentékenyebb helyek helyőrségi szolgálata, to­vábbá a rendes állandó kiképzés által igényelt minimalis létszám biztosítására még sokkal czél-

Next

/
Oldalképek
Tartalom