Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-204

204, országos ülés mérczius 10- 1S8S. gg az utolsó betűig fentartom. (Helyeslések a szélsőhalon. Nagy zaj és felkiáltások: Csak tessék feltartani !) Lukács Béla : T. ház! (Halljuk!) Annyi, részben kitűnő felszólalás után, most (Halljuk! Halljuk!) egy heti vita után nem szándékozom mélyebben belebocsátkozni az előttünk fekvő törvényjavaslat tárgyalásába. Én helyeslem a javaslat alapeszméjét, helyeslem annak czéljait és ennélfogva azt általánosságban elfogadom. (Helyeslés jóbbfelol.) Felszólalásomnak czélja tulajdonkép csakis az, hogy jelezzek röviden némely aggályokat, a melyeket a törvényjavaslatnak nem is annyira , tartalma és szelleme, mint inkább annak némi tekintetben talán hiányos szerkezete támasztott. (Halljuk!) Ezen aggályok részben jelezve vannak az erdélyi katholikusok egyetemének—(Folytonos zaj. Halljuk! Halljuk!) Elnök: T. ház! Én személyek szerint fogom a képviselő urakat felszólítani, (Helyeslés) hogy ne méltóztassanak conversálni. (Élénk helyeslés.) Lukács Béla: Ezen aggodalmak az erdélyi r. katholikusok egyetemének, az úgynevezett erdélyi római katholikus statusnak a t. képviselőház elé terjesztett kérvényében is kifejezést találtak és ezen aggályoknak oka az, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat nem körvonalozza elég világosan, elég szabatosan, minden kételyt kizáró módon, hogy a középiskolai oktatásügynek országos szervezése után, ha e javaslat törvényerőre emelkedik, a középiskolák tekintetében, az erdélyi katholikus *tatus által feltartott középiskolák minő állást fognak elfoglalni. S e tekintetben kijelentem minden félreértés kikerülése végett, hogy legkevésbbé sem kivánok különleges álláspontot elfoglalni, legkevésbbé sem kivánok kivételes helyzetet. Mindazt, a mit a törvényhozás bölcsesége a magyar állameszme s a magyar államérdek megóvása érdekében egyrészt, másrészt a középiskolai ügy sikeres fejlesztése és előmozdítása érdekében szükségesnek tart elrendelni: mindazt részemről feltétlenül elfogadom. De másrészt szükségesnek tartom azt, hogy most, midőn a középiskolai ügy az egész országra nézve, az alkotmányos korszakban először rendeztetik, a törvény szabványai legyenek világosak, hogy a törvényből minden homályosság kiküszöböltessék, hogy jövőre minden kételynek eleje vétessék. Már pedig az előttünk fekvő törvényjavaslat az erdélyi római katholikus középiskolákra nézve nem körvonalozza azok állását elég világosan; mert kétséget hagy fenn arra nézve, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetében, az erdélyi római katholikusok egyeteme által fentartott és igazgatott katholikus középiskolák, a középiskoláknak mely cathegoriájába fognak tartozni, (TJgy van! a jobboldalon) és hogy a törvényjavaslatnak mely szabványai lesznek ezekre nézve irányadók ? Azon szakaszok-e, melyek a vallás- és közoktatásügyi ministernek közvetlen rendelkezése és felügyelete alatt álló középiskolákra vonatkoznak ? vagy azon szakaszok, melyek a felekezetek által fentartott iskolákra érvényesek, vagy esetleg azon szakaszok, melyek a városok, községek és testületek által fentartott iskolákra érvényesek. Nem elég világos és szabatos e tekintetben a törvényjavaslat 70. §-a sem, mely az aggodalmakat szintén nem képes eloszlatni. Azt mondja a 70. szakasz, hogy a vallás- és közoktatásügyi minister rendelkezése és közvetlen felügyelete alatt álló római katholikus középiskolák jogi természete és viszonya ezen törvény által nem érintetik. Ámde az erdélyi katholikus iskolák, törvény és százados gyakorlat folyamán nem álltak és ma sem állnak a vallás- és közoktatásügyi minister közvetlen rendelkezése és felügyelete alatt. A törvényjavaslatnak ezen szakasza tehát amaz iskolák állását elég szabatosan nem körvonalozza. (TJgy van! jobbfelöl.) S itt csak általánosságban kívánom felhívni a t. ház figyelmét arra, hogy az erdélyi katholikus középiskolák viszonyainak fejlődése egészen eltérő alapokon történt, mint Magyarország katholikus középiskoláinak fejlődése. Ezen eltérő fejlődés okai köztudomásúak. Mikor a nemzeti fejedelmek korában protestáns egyének is választattak az erdélyi fejedelmi székbe, a katholikus vallás megszűnt uralkodó vallás lenni; és lett, mint a többi erdélyi vallásfelekezet : recepta religio. Az önkormányzat gyökeret vert ezen egyház kebelében is és valamint a többi recepta religio hivei, ugy az erdélyi katholikusok is nemcsak egyházi és alapítványi, hanem iskolai ügyeiket is maguk önkormányzatilag, más felekezetek befolyásának kizárásával, intézték és vezették. Nem akarok t. ház, ezen fejlődésnek további részleteibe bocsátkozni. Lesz alkalmam erre talán kitérni majd a részleteknél, a midőn úgyis egy módosítványt szándékom betejeszteni; csak fővonásokban akarom mégis megmondani azt, hogy daczára azon rázkódások és változásoknak, melyeken állami szervezetünk az idők folyamán keresztülment, ez a viszony, az erdélyi katholikus iskoláknak ezen különállása nemcsak nem változott, de a legújabb időben is, az alkotmányos időszak alatt is, inkább csak megerősödött. E tekintetben elég, ha a fennálló statusquora hivatkozom, elég, ha arra hivatkozom, miszerint az alkotmány visszaállítása után mindjárt néhány hónappal, 1867 augusztus 19-én keltő Felségének azon elhatározása, a melyben mindazon ügyeknek és a többi közt az erdélyi katholikus iskolák