Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-204

204, országos ülés mérczius 10- 1S8S. gg az utolsó betűig fentartom. (Helyeslések a szélső­halon. Nagy zaj és felkiáltások: Csak tessék fel­tartani !) Lukács Béla : T. ház! (Halljuk!) Annyi, részben kitűnő felszólalás után, most (Halljuk! Halljuk!) egy heti vita után nem szándékozom mé­lyebben belebocsátkozni az előttünk fekvő törvény­javaslat tárgyalásába. Én helyeslem a javaslat alapeszméjét, helyeslem annak czéljait és ennél­fogva azt általánosságban elfogadom. (Helyeslés jóbbfelol.) Felszólalásomnak czélja tulajdonkép csakis az, hogy jelezzek röviden némely aggályokat, a melyeket a törvényjavaslatnak nem is annyira , tartalma és szelleme, mint inkább annak némi te­kintetben talán hiányos szerkezete támasztott. (Halljuk!) Ezen aggályok részben jelezve vannak az erdélyi katholikusok egyetemének—(Folytonos zaj. Halljuk! Halljuk!) Elnök: T. ház! Én személyek szerint fogom a képviselő urakat felszólítani, (Helyeslés) hogy ne méltóztassanak conversálni. (Élénk helyeslés.) Lukács Béla: Ezen aggodalmak az er­délyi r. katholikusok egyetemének, az úgynevezett erdélyi római katholikus statusnak a t. képviselő­ház elé terjesztett kérvényében is kifejezést talál­tak és ezen aggályoknak oka az, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat nem körvonalozza elég vi­lágosan, elég szabatosan, minden kételyt kizáró módon, hogy a középiskolai oktatásügynek orszá­gos szervezése után, ha e javaslat törvényerőre emelkedik, a középiskolák tekintetében, az erdélyi katholikus *tatus által feltartott középiskolák minő állást fognak elfoglalni. S e tekintetben kijelentem minden félreértés kikerülése végett, hogy legkevésbbé sem kivánok különleges álláspontot elfoglalni, legkevésbbé sem kivánok kivételes helyzetet. Mindazt, a mit a tör­vényhozás bölcsesége a magyar állameszme s a magyar államérdek megóvása érdekében egy­részt, másrészt a középiskolai ügy sikeres fejlesz­tése és előmozdítása érdekében szükségesnek tart elrendelni: mindazt részemről feltétlenül el­fogadom. De másrészt szükségesnek tartom azt, hogy most, midőn a középiskolai ügy az egész országra nézve, az alkotmányos korszakban elő­ször rendeztetik, a törvény szabványai legyenek világosak, hogy a törvényből minden homályos­ság kiküszöböltessék, hogy jövőre minden kétely­nek eleje vétessék. Már pedig az előttünk fekvő törvényjavaslat az erdélyi római katholikus középiskolákra nézve nem körvonalozza azok állását elég világosan; mert kétséget hagy fenn arra nézve, hogy a tör­vényjavaslat elfogadása esetében, az erdélyi római katholikusok egyeteme által fentartott és igazga­tott katholikus középiskolák, a középiskoláknak mely cathegoriájába fognak tartozni, (TJgy van! a jobboldalon) és hogy a törvényjavaslatnak mely szabványai lesznek ezekre nézve irányadók ? Azon szakaszok-e, melyek a vallás- és közoktatásügyi ministernek közvetlen rendelkezése és felügyelete alatt álló középiskolákra vonatkoznak ? vagy azon szakaszok, melyek a felekezetek által fentartott iskolákra érvényesek, vagy esetleg azon szaka­szok, melyek a városok, községek és testületek által fentartott iskolákra érvényesek. Nem elég világos és szabatos e tekintetben a törvényjavaslat 70. §-a sem, mely az aggodalma­kat szintén nem képes eloszlatni. Azt mondja a 70. szakasz, hogy a vallás- és közoktatásügyi minister rendelkezése és közvetlen felügyelete alatt álló római katholikus középisko­lák jogi természete és viszonya ezen törvény által nem érintetik. Ámde az erdélyi katholikus iskolák, törvény és százados gyakorlat folyamán nem áll­tak és ma sem állnak a vallás- és közoktatásügyi minister közvetlen rendelkezése és felügyelete alatt. A törvényjavaslatnak ezen szakasza tehát amaz iskolák állását elég szabatosan nem körvo­nalozza. (TJgy van! jobbfelöl.) S itt csak általános­ságban kívánom felhívni a t. ház figyelmét arra, hogy az erdélyi katholikus középiskolák viszo­nyainak fejlődése egészen eltérő alapokon történt, mint Magyarország katholikus középiskoláinak fejlődése. Ezen eltérő fejlődés okai köztudomásúak. Mikor a nemzeti fejedelmek korában protestáns egyének is választattak az erdélyi fejedelmi székbe, a katholikus vallás megszűnt uralkodó vallás lenni; és lett, mint a többi erdélyi vallás­felekezet : recepta religio. Az önkormányzat gyökeret vert ezen egyház kebelében is és valamint a többi recepta religio hivei, ugy az erdélyi katholikusok is nemcsak egyházi és alapítványi, hanem iskolai ügyeiket is maguk önkormányzatilag, más felekezetek befolyá­sának kizárásával, intézték és vezették. Nem akarok t. ház, ezen fejlődésnek további részleteibe bocsátkozni. Lesz alkalmam erre talán kitérni majd a részleteknél, a midőn úgyis egy módosítványt szándékom betejeszteni; csak fővo­násokban akarom mégis megmondani azt, hogy daczára azon rázkódások és változásoknak, melye­ken állami szervezetünk az idők folyamán keresz­tülment, ez a viszony, az erdélyi katholikus isko­láknak ezen különállása nemcsak nem változott, de a legújabb időben is, az alkotmányos időszak alatt is, inkább csak megerősödött. E tekintetben elég, ha a fennálló statusquora hivatkozom, elég, ha arra hivatkozom, miszerint az alkotmány visszaállítása után mindjárt néhány hónappal, 1867 augusztus 19-én keltő Felségének azon elhatározása, a melyben mindazon ügyeknek és a többi közt az erdélyi katholikus iskolák

Next

/
Oldalképek
Tartalom