Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.
Ülésnapok - 1881-204
204. oräitáges »lés wárczius 10 1SS3. 43 volna-e, hogy ily experimentátiókat tegyen ? Ilyen kísérlet létesítésére egységes államhatalom kezében levő oktatásügy és hatalmas minister kell, a ki az oktatásügyet kezében tartja, nem pedig minister, kinek útját állják a felekezetek szervezetükkel és minden lépését akadályozzák? Meggondolta-e a t. képviselő ur, hogy mit fognának mondani a felekezetek, ha a törvényhozás az egységes középiskolát deeretálnáj, Hiszen ez a törvényjavaslat, mely egy-két pont kivételével nem egyéb, mint a jelenleg fennálló állapot némi módosítása, már magában is mily resensust kelt. Mit fognának akkor mondani a felekezetek, ha a törvényhozás imputálná nekiek, hogy felekezeti iskoláikat, melyekben főként a lelkészek nevelésére fordítanak nagy gondot, reál, vagy nem tudom miféle más irány keresztülvitele érdekében alakítsák át? Mit mondanának a felekezetek, mily ellenzésre találna ez részükről? És a képviselő ur másrészről a felekezeti szempontot hozza elő és midőn azt mondja, hogy azért ellenzi általánosságban a törvényjavaslatot, mert nincs egységes középiskola benne, másfelől meg azt is felhozza érvül, hogy a javaslat a felekezeti autonómiát sérti. Bocsánatot kérek, de ily tökéletes önczáfolatra nem tudok példát parlamentek történetében, mikor második érvével az elsőt tönkre teszi. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ily körülmények között legyen szabad feltennem, hogy a ház t. többsége ezen felfogást nem teszi magáévá, Áttérek már most azon tekintetre, a mely nem a törvényjavaslat elvetésére, hanem a részletekben módosításra irányul. És minden előtt azon meglepő tapasztalást constatálom, hogy a felekezeti ellenzék azon felekezet részéről eredt, melynek önkormányzata legnagyobb mérvben van épségben tartva és azon felekezet részérő] támogattatik, melynek középiskolái a legnagyobb mérvben vannak az államhatalomnak alárendelve. A katholikus felekezet részéről a törvényjavaslat ellen nem csak kifogás nincs, sőt ellenkezőleg c felekezet azt támogatja, holott a katholikusok iskolái a közhatalom által kikerekített tankerületekbe tartoznak, ezek főigazgatói által iga zgatatnak és a törvényi avaslat intentiói szerint mindenben az állam által felállított iskolák szabályzatai alá esnek és ez a felekezet nem tesz kifogást a törvényjavaslat ellen. (Felkiáltások jóbbfelől: Ugyvan! Egy hang a szélső baon: Miért nem tesz ?) És a protestánsok, ;: kiknek autonómiája oly nagy mértékben van elismerve e törvényjavaslatban, azt elfogadhatatb-inak nyilvánítják. Én óhajtottam volna, hogy az ne történjék, mert nagyon tartok attól, hogy a felekezeti tekinteteknek ily érvényesítése az ellenkező felekezeti tekinteteknek is síkra szállását fogja előidézni, (Egy hang a szélső baloldalon: Tessék!) Ily politika ellenében azon szempont, mely teljes életembem vezetett és ma is vezet, mely a culturális érdeket fölébe állítja a felekezeti érdeknek, ily alapon tarthatatlanná vált. Ily politikával szemben kénytelenek vagyunk a culturális tekintetet föléje helyezni a felekezeti érdeknek és kénytelenek vagyunk harczolni a felekezetekkel. Thaly Kálmán: Fölvesszük a keztyűt! Hoffmann Pál: Ha méltóztatnak ezt szükségeknek tartani, legyen hitök szerint. Másrészről t Láz, merőben alaptalannak tartom az ellenzést felekezeti szempontból, mert azon szerény behatás, mely a törvényjavaslatban az államnak engedve van, a századokon át megváltozott viszonyoknak teljesen megfelel. Elismerem, hogy volt idő és nem régen, a hol az állam a tanulmányi ügyet a felekezeteknek merőben átengedte. Nem tett egyebet, mint anyagi eszközökkel támogatta, körülbelül oly formán, mint tesznek a jámbor katholikus emberek, midőn egy csomó pénzt tesznek be a lelki üdvösségükért mondandó misékért, vagy midőn egy csomó alapítványt tesznek az egyház kezébe, hogy annak segélyével tartsa fenn a cultura érdekeit. így cselekedett a magyar állam is, mikor dúsgazdag dotatiókkal ellátta az egyházakat, hogy tartsák fenn a eultur-érdekeket. Ez az idő már elmúlt. A cultura az államban a felekezetek által többé nem vitethetik; az állam rég meghaladta azon csekély niveaut, melyen a közrend fentartására szorítkozott s a magyar állam irányában csaknem napról napra igényekkel találkozunk, melyekben a jólét előmozdítása követeltetik; s a magyar állam sem érheti be többé tisztán azzal, hogy a javak és személyek bátorságát biztosítsa, hanem megkívánjuk tőle, hogy minden egyéb érdeket is előmozdítson. Az államtól ezt megtagadni, annyit tesz, mint őt működésében megbénítani, annyit tesz, mint az államot legfontosabb feladata teljesítésében megzsibbasztani. Ezt igényli a modern culturának, a haladásnak egész menete, mely régen meghaladta a confessionális tért. Épen olyan alaptalannak tartom azon ellenvetést a törsényjavaslat ellen, mely a létező jog sértéséből vél argumentumot formálhatni. Azt mondják a t, képviselő urak, hogy a jelen törvényjavaslat ellenkezik a protestáns vallásfelekezetek jogaival. En nem fogom őket követni azon térre, hogy velők vitatkozzam: mit jelent a suprema inspectio, mennyire terjed az ki. Én ráállók arra, a mit ők mondanak s készségesen elismerem, hogy e törvényjavaslat a létező álláspontokon változtat. De hát hiszen reform törvényjavaslattal állunk szemben. Hogyan akarnak reformálni a létező álláspontnak változtatása nélkül? Méltóztatnak gondolni, hogy egy középtanodai törvény6*
